Menü

Önsegítő könyvek – édesek, vagy rémesek?

Ezek az „okos-könyvek” már jó ideje léteznek, és elsősorban Bridget Jones óta ismerjük őket önsegítő könyveknek. A célcsoportjai elsősorban a nők, de vannak azért olyan komoly kötetek is, ami sok-sok férfi érdeklődését is vonzotta. De vajon mire jók ezek a kiadványok, és tudunk-e belőlük gyakorlati hasznot húzni? Vagy csak szórakozást jelent, és hamis segítséget?

Természetesen nem lehet általánosítani. Vannak olyan könyvek, amelyek világhírűvé váltak, de ezek között is akad olyan, ami valós újdonságokat, kellemes gyakorlati tanácsokat ad, mások pedig inkább a női nemet célzó könnyedebb olvasmányok, persze gyakorlati ötletekkel jócskán megtűzdelve. Ez utóbbiakat hívjuk inkább „önsegítő könyveknek” a hétköznapi szóhasználatban. Persze kétség sem fér hozzá, hogy férfiak is olvassák őket, még akkor is, ha kisebb arányban. Bár nem lehet tudni, hány férj/barát emelgeti le őket a polcról, míg a kedvesük a manikűrösnél ücsörög…

Előnyei ezeknek az olvasmányoknak, hogy az emberek foglalkoznak általuk a gondolataikkal. Sokszor a mindennapi rohanás mellett erre kevés idő jut, vagy eleve olyan valakinek a személyisége, hogy kerüli a tudatos ön-reflexiót, és saját személyiségének, élethelyzetének vizsgálatát. Ha tehát érdeklődik és nyitott, az máris egy pozitívum. Nem szeretne mindenki pszichológushoz, vagy lelki gurukhoz járni, esetleg nem adottak hozzá az anyagi lehetőségei. Ezek a könyvek azonban feleannyiba kerülnek, mint egy alkalom pszichoterápia. Vélhetően megéri.

Általában az ilyen könyvek és olvasójuk természetes módon egymásra találnak: az olvasó azokat emeli le a könyvesbolt polcáról, amelyek valamiért érdekesek a saját élethelyzetére vetítve, és az őt foglalkoztató kérdéseket forszírozzák. Ez azért jó, mert vélhetően a könyv segít kívülről látni, tudatosítani valamilyen problémás élethelyzetet, esetleg besorolni a konfliktust valamilyen kategóriába. És mint tudjuk, a gyógyulás és változás útján első lépcső a felismerés.

A hátrányukhoz azt sorolhatjuk, hogy nehéz sablonokat húzni a különböző élethelyzetekre, szituációkra. Ez még a kisebbik gond, mert a jól megírt könyvek kellően tág csoportokat, vagy pontos leírást adnak ahhoz, hogy az olvasó besorolhassa magát, vagy helyzetét. A gond a konkrét tanácsokkal, taktikákkal és praktikákkal lehet. Ezek az önsegítő könyvek alappillérei: azért veszik őket, hogy segítséget nyújtsanak, nem pedig csak azért, hogy elemezzenek – itt lép életbe az önsegítő fogalom. Az olvasó önmagán segíthet a leírt tippek révén. Csakhogy azok sok esetben túlságosan direktek, vagy életidegen módon taktikusak lehetnek. Fennáll a veszélye, hogy nehezen tudja alkalmazni az, aki éppen kétségbeesett, vagy valamilyen nehéz szituációval küzd.

Ezért kellő óvatossággal érdemes közelíteni ezek felé a tanácsok felé, és az olvasottak alapján (ha tetszett), felépíteni valamilyen saját, testre szabott stratégiát. Ehhez kérheti családtagjai, vagy barátai segítségét is.

Fotó:
pixabay.com

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.

A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon

A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.