Menü

Önsegítő könyvek – édesek, vagy rémesek?

Ezek az „okos-könyvek” már jó ideje léteznek, és elsősorban Bridget Jones óta ismerjük őket önsegítő könyveknek. A célcsoportjai elsősorban a nők, de vannak azért olyan komoly kötetek is, ami sok-sok férfi érdeklődését is vonzotta. De vajon mire jók ezek a kiadványok, és tudunk-e belőlük gyakorlati hasznot húzni? Vagy csak szórakozást jelent, és hamis segítséget?

Természetesen nem lehet általánosítani. Vannak olyan könyvek, amelyek világhírűvé váltak, de ezek között is akad olyan, ami valós újdonságokat, kellemes gyakorlati tanácsokat ad, mások pedig inkább a női nemet célzó könnyedebb olvasmányok, persze gyakorlati ötletekkel jócskán megtűzdelve. Ez utóbbiakat hívjuk inkább „önsegítő könyveknek” a hétköznapi szóhasználatban. Persze kétség sem fér hozzá, hogy férfiak is olvassák őket, még akkor is, ha kisebb arányban. Bár nem lehet tudni, hány férj/barát emelgeti le őket a polcról, míg a kedvesük a manikűrösnél ücsörög…

Előnyei ezeknek az olvasmányoknak, hogy az emberek foglalkoznak általuk a gondolataikkal. Sokszor a mindennapi rohanás mellett erre kevés idő jut, vagy eleve olyan valakinek a személyisége, hogy kerüli a tudatos ön-reflexiót, és saját személyiségének, élethelyzetének vizsgálatát. Ha tehát érdeklődik és nyitott, az máris egy pozitívum. Nem szeretne mindenki pszichológushoz, vagy lelki gurukhoz járni, esetleg nem adottak hozzá az anyagi lehetőségei. Ezek a könyvek azonban feleannyiba kerülnek, mint egy alkalom pszichoterápia. Vélhetően megéri.

Általában az ilyen könyvek és olvasójuk természetes módon egymásra találnak: az olvasó azokat emeli le a könyvesbolt polcáról, amelyek valamiért érdekesek a saját élethelyzetére vetítve, és az őt foglalkoztató kérdéseket forszírozzák. Ez azért jó, mert vélhetően a könyv segít kívülről látni, tudatosítani valamilyen problémás élethelyzetet, esetleg besorolni a konfliktust valamilyen kategóriába. És mint tudjuk, a gyógyulás és változás útján első lépcső a felismerés.

A hátrányukhoz azt sorolhatjuk, hogy nehéz sablonokat húzni a különböző élethelyzetekre, szituációkra. Ez még a kisebbik gond, mert a jól megírt könyvek kellően tág csoportokat, vagy pontos leírást adnak ahhoz, hogy az olvasó besorolhassa magát, vagy helyzetét. A gond a konkrét tanácsokkal, taktikákkal és praktikákkal lehet. Ezek az önsegítő könyvek alappillérei: azért veszik őket, hogy segítséget nyújtsanak, nem pedig csak azért, hogy elemezzenek – itt lép életbe az önsegítő fogalom. Az olvasó önmagán segíthet a leírt tippek révén. Csakhogy azok sok esetben túlságosan direktek, vagy életidegen módon taktikusak lehetnek. Fennáll a veszélye, hogy nehezen tudja alkalmazni az, aki éppen kétségbeesett, vagy valamilyen nehéz szituációval küzd.

Ezért kellő óvatossággal érdemes közelíteni ezek felé a tanácsok felé, és az olvasottak alapján (ha tetszett), felépíteni valamilyen saját, testre szabott stratégiát. Ehhez kérheti családtagjai, vagy barátai segítségét is.

Fotó:
pixabay.com

Kire hallgatunk döntéshelyzetben?

Döntéshelyzetben többféle személyre vagy tényezőre is hallgathatunk, attól függően, hogy milyen típusú döntésről van szó, milyen a személyiségünk, és milyen környezetben vagyunk. Vajon kire vagy mire szoktunk hallgatni döntéshelyzetben?

Soha nem látott magasságokban a virtuális valóság

A virtuális valóság (VR), mint szórakoztatási forma alig pár éves múltra tekint vissza, mégis rengeteget fejlődött. A fejlesztések jelenleg a harmadik generációnál tartanak, amely már képes az emberi test szinte minden mozgását egy közös térben érzékelni. Írásomat többek között az inspirálta, hogy nemrégiben lehetőségem volt kipróbálni a VR technológiát és több játékkal is játszhattam. Az alábbi cikkben egyfajta áttekintést kaphatunk arról, hogy jelenleg hol tart az említett „tudomány” és hogyan jutott idáig.

Miért félünk a pletykáktól? – A digitális szóbeszéd árnyéka

A különböző híresztelések mindig is részei voltak az emberi társadalomnak. Már az ősidőkben is suttogtak egymás fülébe történeteket az emberek, hogy kibeszéljék, megítéljék vagy épp figyelmeztessék egymást. Ám míg korábban a pletyka személyes, szűk körben terjedt, ma már pillanatok alatt elérheti az egész világot. Az online térben új arcot öltött: azonnalivá, nyilvánossá és gyakran kontrollálhatatlanná vált. Éppen ezért félünk tőle jobban, mint valaha.

Az intimitás új világa. Mi van akkor, ha valaki csak online kötődik?

A társadalom folyamatos változásával együtt a párkapcsolatok, a szexualitás és az intimitás formái is átalakulnak. Az utóbbi években egy új, eddig alig megnevezett jelenség kezdett kirajzolódni: azon emberek csoportja, akik bár heteroszexuális vonzalmat éreznek, nem vágynak személyes, fizikai találkozásra. Kapcsolataikat túlnyomó többségben az online térben keresik és ápolják.

Tudnivalók az önbeteljesítő jóslatról

Önbeteljesítő jóslat az az előrejelzés, vagy hiedelem, amely akkor is valóra válik, ha eredetileg nem volt alapja vagy indoka, mert az, hogy valaki hisz benne vagy cselekszik ennek megfelelően, hozzájárul ahhoz, hogy a jóslat valósággá váljon. Gyakran előfordul például a pénzügyi vagy társadalmi helyzetekben, ahol a várakozások befolyásolják a viselkedést, és ezáltal alakítják a tényleges eredményt.