Menü

A kategorizálás diszkriminációt szül?

A diszkrimináció a társadalmak egyik legnagyobb problémája, amely szinte mindenhol jelen van. Megkülönböztetjük egymást származás, bőrszín, vallás, nemzetiség, vagy szexuális beállítottság szerint, és eszerint kategóriákba sorolják őket. Ami azt illeti, egyre szűkösebb kategóriákba… De vajon jót tesz ez magának a társadalmi együttélésnek?

A fogalmak terjedésével, az önkifejezés lehetőségeivel, az intellektus növekedésével egyetemben egyre több kategória létezik, és egyre inkább tisztában van vele mindenki, hogy ezek közül rá melyek érvényesek. Noha mindenféle jogszabály születik, hogy a diszkrimináció tiltására, mindez önmagában még kevés, és egyre komolyabb társadalmi szemléletformálásra van szükség.

A kategorizálás azonban valamilyen szinten a diszkrimináció melegágya: minél többet foglalkozunk azzal, hogy valakit pontosan besoroljunk, annál nyilvánvalóbbá válik, hogy más, mint mi, vagy más, mint az átlagos többség. Amennyiben a társadalmi intézkedések, javak elosztása eszerint történik, úgy azt általánosan pozitív diszkriminációnak nevezzük: ha valamilyen hátrányos helyzetű személyt adott kategóriája (pl. nemzetisége, fogyatékossága) szerint kívánunk előtérbe helyezni. Ez azonban sokszor feszültséget szül a háttérben, hiszen a hangsúlyozott előnyben részesítés másvalakiket viszont háttérbe sorol…

A kategorizálás mentén oszlanak csoportokba a gondolkodók, még egyazon valláson, vagy népcsoporton belül is több táborra szakadnak. Éppen ezért hasznosak az olyan szerveződések, amelyek tömöríteni kívánják ezeket a kategóriákat: legyen az ökumenikus egyház, vagy nemzetközi projektek. A diszkrimináció megelőzésének mindig a legjobb módszere a közvetlen megismerés. Amikor az emberek a kategóriák mögé nézhetnek, és megismerhetik magát az embert, a személyes történetet. Pontosan ugyanúgy zajlik ez, mint amikor valaki „utálja” a kutyákat, mert azt gondolja róluk, hogy harapósak, aztán amikor megismerkedik egy édes, bújós ebbel, akkor hirtelen rádöbben, hogy a kutyák szerethetőek, és egyáltalán nem harapnak feltétlenül. Az előítéletek kezelését is ennek mentén érdemes elkezdeni.

Mielőtt pedig úton-útfélen ezernyi kategóriába sorolnánk mindent és mindenkit, nézzünk a tartalom mögé, tekintsük meg az elsődleges információt, magát az embert. 

Fotó:
pixabay.com

Hatékony tippek nyelvtanuláshoz

Sokan úgy gondolják, ha folyékonyan szeretnél beszélni egy nyelvet, akkor ki kell költöznöd az adott országba. Ne érts félre, ha másik országban élsz, az biztosan nagyban hozzájárul a nyelvtanuláshoz, de nagyon sok embernek nem adatik meg ez a lehetőség, vagy legalábbis egyelőre nem.

Spiritualitás és józan ész kettőssége

Szerintem már mindenki feltette magának a kérdést, hogy létezik-e Isten? Meg van-e írva előre a sorsunk? Mi van a halál után, félünk-e ettől, vagy esetleg a haldoklás fájdalmától félünk? Egyáltalán hogyan állunk ezekhez a témákhoz, mereven elutasítjuk az efféle transzcendens gondolatokat, vagy esetleg hiszünk benne. Bárhogy is legyen, a spiritualitás témája szerintem senkit sem hagy hidegen. Ebben az írásban arra próbálom meg keresni a választ, hogy mi is a spiritualitás, valóban jó hatással lehet-e a testi egészségünkre és, hogy milyen szerepe lehet ennek az életünkben.

Néma, mégis sokatmondó – a testbeszéd

Sokan nem ismerjük fel, pedig az egyik legfontosabb kommunikációs eszköz a testbeszéd. Mikről árulkodhat és tudjuk-e befolyásolni?

Ezért fontos a helyes légzés

Természetesnek tűnik, de sokan mégsem vesznek jól levegőt. Betegség vagy alkati kérdés is lehet az oka, a nem megfelelő légzés következményeit azonban előbb-utóbb mindenki megérzi.

A halogatás megelőzhető mellékhatásai

Halogatunk, mert nincs kedvünk valamihez. Halogatunk, mert unalmas vagy idegőrlő valamit elkezdeni, befejezni. Mindannyian halogatunk, de vajon milyen hatása van ennek az életünkre?