A kategorizálás diszkriminációt szül?
- Dátum: 2014.10.07., 20:14
- antidiszkrimináció, bőrszín, diszkrimináció, előítélet, ember, hátrányos megkülönböztetés, homoszexualitás, jogszabály, kategorizálás, megismerés, nemzetiség, népcsoport, ökumenikus egyház, önkifejezés, pozitív diszkrimináció, szexuális beállítottság, tapasztalat, társadalom, törvény, vallás
A diszkrimináció a társadalmak egyik legnagyobb problémája, amely szinte mindenhol jelen van. Megkülönböztetjük egymást származás, bőrszín, vallás, nemzetiség, vagy szexuális beállítottság szerint, és eszerint kategóriákba sorolják őket. Ami azt illeti, egyre szűkösebb kategóriákba… De vajon jót tesz ez magának a társadalmi együttélésnek?
A fogalmak terjedésével, az önkifejezés lehetőségeivel, az intellektus növekedésével egyetemben egyre több kategória létezik, és egyre inkább tisztában van vele mindenki, hogy ezek közül rá melyek érvényesek. Noha mindenféle jogszabály születik, hogy a diszkrimináció tiltására, mindez önmagában még kevés, és egyre komolyabb társadalmi szemléletformálásra van szükség.
A kategorizálás azonban valamilyen szinten a diszkrimináció melegágya: minél többet foglalkozunk azzal, hogy valakit pontosan besoroljunk, annál nyilvánvalóbbá válik, hogy más, mint mi, vagy más, mint az átlagos többség. Amennyiben a társadalmi intézkedések, javak elosztása eszerint történik, úgy azt általánosan pozitív diszkriminációnak nevezzük: ha valamilyen hátrányos helyzetű személyt adott kategóriája (pl. nemzetisége, fogyatékossága) szerint kívánunk előtérbe helyezni. Ez azonban sokszor feszültséget szül a háttérben, hiszen a hangsúlyozott előnyben részesítés másvalakiket viszont háttérbe sorol…
A kategorizálás mentén oszlanak csoportokba a gondolkodók, még egyazon valláson, vagy népcsoporton belül is több táborra szakadnak. Éppen ezért hasznosak az olyan szerveződések, amelyek tömöríteni kívánják ezeket a kategóriákat: legyen az ökumenikus egyház, vagy nemzetközi projektek. A diszkrimináció megelőzésének mindig a legjobb módszere a közvetlen megismerés. Amikor az emberek a kategóriák mögé nézhetnek, és megismerhetik magát az embert, a személyes történetet. Pontosan ugyanúgy zajlik ez, mint amikor valaki „utálja” a kutyákat, mert azt gondolja róluk, hogy harapósak, aztán amikor megismerkedik egy édes, bújós ebbel, akkor hirtelen rádöbben, hogy a kutyák szerethetőek, és egyáltalán nem harapnak feltétlenül. Az előítéletek kezelését is ennek mentén érdemes elkezdeni.
Mielőtt pedig úton-útfélen ezernyi kategóriába sorolnánk mindent és mindenkit, nézzünk a tartalom mögé, tekintsük meg az elsődleges információt, magát az embert.
Fotó:
pixabay.com
Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?
Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.
Nem a több takarítás a megoldás – 8 szokás, amitől tovább marad tiszta az otthon
A takarítás sokak számára végtelen körforgásnak tűnik: mire végzünk a porszívózással, máris morzsa kerül a padlóra, a konyhapulton újra megjelennek a foltok, a fürdőszobában pedig mintha egyik napról a másikra nyoma sem lenne a korábbi rendnek. Pedig nem feltétlenül kell egyre többet takarítani ahhoz, hogy rendezett és tiszta legyen a lakás.
Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?
Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
Whole Diet, a fenntartható és kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai
A whole diet, vagyis „teljes étrendi megközelítés” lényege, hogy nem egyetlen tápanyagra, tiltott ételre vagy gyors fogyókúrás szabályra koncentrál, hanem arra, hogyan épül fel összességében a mindennapi táplálkozás. Ez a szemlélet egyre népszerűbb, mert sokan szeretnének fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb módon étkezni, szélsőséges megszorítások nélkül.