Még gyűjthető a borsikafű

A csombor, ismertebb nevén a borsikafű hazánkban is sok helyen megterem. Most ősz végén még gyűjthető, szárítva később a háztartásban sokféleképpen hasznosítható.

Azt valamennyi szakirodalom elsőként említi, hogy a csombor tipikus erdélyi fűszernövény, azonban manapság egyre szélesebb körben ismerik, szeretik, használják és termesztik. A legjobb tulajdonsága, hogy kíméli gyomrot és nem terheli meg úgy, mint például a feketebors. Ízében is épp a borsra hajaz, kissé pikáns, csípősnek azonban nem mondható. Aromája is nagyon kellemes, leginkább a majorannához lehetne hasonlítani.

Mivel jó hatással van a gyomorra, az emésztésre, ezért olyan ételek fűszerezésére ajánlott, amelyek felfújják, puffasztják az embert. A babos, káposztából készült étkekhez, a kolbászok, vadételek, gombából készült fogásokhoz bátran használjuk. Fontos azonban, hogy mindig a főzés végén adjuk hozzá az ételekhez, így érhetjük el a legjobb ízhatást.

Már az ókori görögök és rómaiak is sokszor használták. A szatírok gyógynövényeként tartották számon, afrodiziákumként tekintettek rá, bájitalokba is belekeverték. Később emiatt a középkori kolostorokban megtiltották a termesztését.

Persze nemcsak fűszer-, hanem gyógynövényként is alkalmazhatjuk. Antiszeptikus, antibakteriális, gombaölő hatású, így sokan természetes tartósítószerként is tekintenek rá. Főzhetünk belőle gyógyteát, amely gyomorbántalmak, hasmenés, hasfájás, torokfájás, köhögés esetén oldja meg a problémáinkat. Ebben az esetben egy marék szárított csombort forrázzunk le egy, fedjük le a csészét hagyjuk állni tíz percig, aztán étkezés közben fogyasszuk el.

Készíthetünk belőle főzetet is, nagyobb dózisban, s ebben az esetben szűrjük le a leforrázott szárítmányt, majd öntsük a forró fürdőnkbe. Legalább negyed óráig ücsörögjünk a csomboros vízben, hogy az ki tudja fejteni gyógyhatását.

Fotó:
pixabay.com