Menü

A nagy köret-körkép: hogy ne csak a sültkrumpli jusson eszébe…

Jó magyar szokás szerint krumplit eszünk krumplival, és a változatosság kedvéért néha beiktatunk egy kis fehérrizst. Pedig a hazai konyhában igen népszerű krumplipürének a legmagasabb a glikémiás indexe, azaz a vércukor-emelő hatása az összes köret közül. Nézzük át, hogy mit lehet még enni a „klasszikusokon” kívül!

Gersli, amit már a római gladiátorok is fogyasztottak

Utánozzuk le a vikingeket, valamint a római gladiátorokat, akiknek kedvenc eledele volt a gersli, más nevén hántolt árpa, vagy árpagyöngy. Érdemes kipróbálni, ugyanis kedvezően hat a vércukor- és a koleszterinszintre, és az összes gabona közül az árpának a legmagasabb a nyomelem-tartalma. 100g gersli 75 g szénhidrátot, és 1,5 g rostot tartalmaz. Ráadásul az egyik legalacsonyabb glikémiás indexxel rendelkezik: GI-je 25. Összehasonlításképp a bevezetőben említett krumplipürénél ez az érték 90!

Kuszkusz, a grízes álom

A durumdarából készült kuszkusz Észak-Afrika nemzeti étele. Finom, grízszerű jellege miatt sokan kedvelik hazánkban is. Folsavban, A-vitaminban és többféle B-vitaminban gazdag köret. Értékei: GI 65, 100g kuszkusz 69 g szénhidrátot és 6,17g élelmi rostot tartalmaz.

A rizs barnán jó…

A barna rizs íze nagyon finom, bár elsőre furcsának tűnhet annak, aki még sosem kóstolta. Kicsit keményebb, „ropogósabb” a klasszikus társához képest, de tényleg érdemes megkóstolni. A főzésétől ne ijedjünk meg, nem is olyan bonyolult elkészíteni, mint ahogy sokan riogatnak tőle. Csak tegyük az átmosott barna rizst a főzőedénybe, és annyi vizet engedjünk rá, hogy a rizsen felül 1,5 cm maradjon. Fedő nélkül hagyjuk főni addig, amíg nagy buborékok nem keletkeznek rajta, majd vegyük takarékra a lángot, és fedő alatt hagyjuk főni negyed óráig. Majd kapcsoljuk le, és hagyjuk ugyanígy még negyed óráig. Az eredmény isteni lesz, és 55-ös glikémiás indexű, cukorbetegeknek is javasolt köretet kaphatunk. A barna rizs szénhidráttartalma 76,2, ami valamivel magasabb a jázmin rizs 72-es értékéhez képest, de a glikémiás indexe sokkalta jobb annál! A főtt jázmin rizsé ehhez képest 96-os! 100 gramm barna rizs 10,2 g rostot tartalmaz, ami szintén kiváló érték.

Quoinoa – leírni nehéz, megenni könnyű

Ez az aprószemű köret bio ételízesítővel összekeverve a legfinomabb. Kedvező értékei miatt sokan kedvelik: 64 g szénhidrátot, 7 g élelmi rostot tartalmaz, a GI-je pedig 53. Az Andok népei már ősidők óta fogyasztják, nem véletlenül: kiváló vas, kalcium és magnéziumforrás. Radásul jellege miatt teljesen bio: sosem kell permetezni, mert a magjait képező bevonat miatt ellenáll a kártevőknek.

Bulgur – a rizs törökül

Júliusi cikkünkben már szóltunk a bulgur érdemeiről, nem véletlenül: tarhonya helyett is fogyasztható a búzatöret, más nevén török rizs, amelynek glikémiás indexe 46, rosttartalma 18 (!), szénhidráttartalma pedig 76 g/ 100 g. Az emésztési panaszokkal küzdőknek kifejezetten ajánlott, kiváló béltisztító, anyagcsere-serkentő hatással rendelkezik.

Amaránt, az azték csoda

A már az aztékok által is kedvelt amaránt sokféleképp felhasználható, ennek egyik módja, hogy fűszerezve köretként is elkészíthető. 100 grammja 66 g szénhidrátot és 15,2 gramm rostot tartalmaz, ami szintén kiváló érték. Glikémiás indexe 35-ös. Figyeljünk oda: a glikémiás indexnél nem mindegy, hogy amarántmagot, vagy puffasztott amarántot fogyasztunk, utóbbi esetén ugyanis nem ilyen kedvező a GI! Öregedésgátló hatása, valamint magas fehérjetartalma miatt a szuperélelmiszerek csoportjába sorolják.

Hajdina – köret és gyógynövény egyben

A hajdina a keserűfűfélék egyike, sokan épp ezért tartózkodnak tőle – keserű utóízét vitatják, valószínűleg attól is függ, hol és milyet veszünk belőle. Érdemes vele próbálkozni, ugyanis nagyon egészséges, gyógynövényként is használatos visszérkezelésre, valamint a magas vérnyomás csökkentésére, tekintve, hogy ellenállóbbá teszi a kapilláriserek falát. 100 gramm értékei: 71 g szénhidrát, 13 g élelmi rost, és 50 GI. Érdekessége, hogy lisztet is készítenek belőle, valamint kapható hajdinalisztből készült tészta is létezik. Mindez különösen a gluténérzékenyeknek jó hír, főleg hogy a legtöbb gluténmentes tészta magas glikémiás indexű kukoricalisztből készül. 

Fotó:
pixabay.com

A sokoldalú rozmaring

A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.

Melyik sófajta a legegészségesebb?

Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!

Mit kell tudni az inozitról?

Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.

Az acerola jótékony hatásai

Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.

Mit kell tudnunk a B9 vitaminról?

A B9-vitamin egyik formájaként ismert folsav az élelmiszerekben természetesen előforduló folát szintetikus változata. A folsav fontos a szervezet számára, mivel szabályozza az új, egészséges sejtek, köztük az oxigént szállító vörösvértestek létrehozását. A szervezet nem képes folsavat előállítani, ezért az egészséges táplálkozás vagy a B9-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők szedése segíthet megelőzni a vérszegénység kialakulását. Általában az élet vitaminjaként emlegetik.