Menü

Hormonkezelés változókor idején: igen,vagy nem?

Még mindig tartja magát az a több, mint tíz évvel ezelőtti nézet, hogy a nők hormonkezelése változókor idején többet árt, mint használ. Nagyon sokan tartanak tőle, és ez meg is látszik a statisztikai adatokon, ugyanis csak a menopauza idejében lévő hölgyek csupán 1%-ánál alkalmaznak hormonkezelést. Vajon jogos a félelem, vagy mégis hatásos lehet hormonokat szedni?

Az már bizonyos, hogy a klimax tüneteinek enyhítésére szolgáló hormonkezelés közel sem olyan ártalmas, mint ahogy kb. egy évtizede sejtették. Az azóta elvégzett kutatások szerint ugyanis összességében többet árt a hormonkezelés kerülése, mint alkalmazása. A változókorral együtt járó okozati tünetek miatti halálozási ráta ugyanis alacsonyabb azok körében, akik hormonpótlást kapnak, mint a kezelésben nem részesülők esetében. Ehhez azonban nagyon precíz vizsgálatok szükségesek a hormonkezelés megkezdése előtt.

A legátfogóbb vizsgálatot ezen a téren a Women’s Health Initiative (röviden WHI, jelentése: kezdeményezés a nők egészségéért) elnevezésű szervezet végezte Amerikában. Arra a megállapításra jutottak, hogy hüvelyszárazság, hőhullámok, alvászavarok miatti tünetek esetén csak rövid idejű hormonkezelés javasolt, rutinszerű terápiák pedig nincsenek, tehát teljesen egyedi minden nő esete. Szükséges a rákszűrés, a nőgyógyászati- és vérképvizsgálat, valamint a méhnyálkahártya és a csontsűrűség vizsgálata, továbbá a megelőző betegségek mérlegelése. Ezeket összesítve egyénileg kell megállapítani, hogy szükséges és hasznos lehet-e a hormonpótlás, avagy sem. Az sem mindegy, hogy a nő mikor lépett a változókorba, ugyanis egy idő után okafogyottá válhat a kezelés, tehát idejében kell konzultálni szakorvossal. Érdemes szakértő nőgyógyászt felkeresni, és léteznek speciális „Menopausa szakrendelések” is.

A hormonkezelés a klimax kellemetlen tüneteinek enyhítése mellett csökkenti a vastag- és végbéldaganatok kialakulásának kockázatát, valamint segít a csontritkulás megelőzésében. Ugyanakkor az emlőrák, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázata megnőhet. Ezért szükséges tehát az egyedi és széleskörű megelőző vizsgálat.

A klimax tünete továbbá a hangulatingadozás, valamint depresszió. Sokszor a hormonkezelés elkerülése érdekében inkább antidepresszánst írnak fel a nőknek, itt viszont fennáll a hozzászokás kockázata.

Sok tünetet enyhítet az egészséges táplálkozás, testmozgás. Utóbbi például gátolja a csontok leépülését, és mint említettük, a változókor egyik fő kockázata a csontritkulás veszélyének növekedése. A lenben és a szójában található fitoösztrogének szintén segíthetnek a menopauza tüneteinek enyhítésében, ugyanis kémiai szerkezetük hasonló az ösztrogénhez. A WHI viszont felhívja a figyelmet az alternatív módszerek mérlegelésére. A tünetek jelentkezése esetén mindenképpen konzultáljon szakorvosával! A sport, valamint a len fogyasztása viszont mindenképpen csak használ az egészségének. 

Fotó:
pixabay.com

Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell

A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.

Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.

Amikor a szív hangosabb a kelleténél – ártalmatlan szívzörejek gyermekkorban

Szülőként kevés ijesztőbb mondat létezik annál, mint amikor az orvos a vizsgálat végén megjegyzi: „hallok egy kis szívzörejt”. A szó önmagában fenyegetően hangzik, pedig a valóság sok esetben jóval megnyugtatóbb.

Alice csodaországban szindróma

Milyen gyermekien hangzik ez a név, hiszen mindenki az ismert mesére gondol. Van is összefüggés a mese és a szindróma között, nézzük, miről is van szó.

Az öregedés nem egyenletes – két életkor, amikor a test látványosan változik

Sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy az öregedés lassú és egyenletes folyamat: az emberi szervezet fokozatosan alkalmazkodik az idő múlásához, és apró változások halmozódnak fel. Az újabb tudományos eredmények azonban azt sugallják, hogy a biológiai öregedés inkább szakaszos jellegű.