Menü

Mi magunk alkotjuk a civil szférát

A mai hazai politikai környezetben a „civil szféra” kifejezés a legtöbb emberben érzéseket ébreszt. Sok kritikát kapott a működésük a Norvég Civil Támogatási Alap felhasználása kapcsán, sőt még a választásokba is „belekeveredtek”, mert sok helyen egyesületi színekben indultak a városvezetésbe a politikusok. De vajon ki is alkotja a civil szférát, és helyes képet kapunk-e, ha politikai oldalról vizsgáljuk ennek a szektornak a működését? Hogyan kapcsolódhatnak az egészség témaköréhez ezek a szervezetek?

A kérdés első fele nem könnyű, ugyanis a civilek munkája óhatatlanul érint politikai pontokat akkor is, ha alapvetően politikamentes célú a szervezet. Ugyanis az egyesületek, alapítványok, vagy egyéb szerveződések a közjó érdekében tevékenykednek, és valamilyen pozitív társadalmi változást próbálnak elérni. Akár önmagukban azzal, hogy saját maguk számára szórakoztató, vagy hasznos programokat valósítanak meg, akár úgy, hogy meghatároznak egy célcsoportot, és őket célozzák meg valamilyen akcióval, vagy tevékenységgel. Ahhoz, hogy bármilyen társadalmi változást érjenek el a civilek, szükség van a figyelemfelhívásra, a politikusok megkeresésére, bevonására.

Ugyanakkor ne szűkítsük le a civilek fogalmát arra, akik valamilyen szervezetnek a tagjai, ugyanis mindannyian civilek vagyunk! Nagyon sok, főleg helyi civil szerveződés nem is hivatalosan bejegyzett formában működik, hanem valamilyen saját „paktum” alapján. A skandináv modellben a politika „felhasználja” a civileket, a fogalom nemesebb értelmében. Társadalmi kérdésekben megkérdezi a véleményét, bevonja a szervezeteket a kutatásokba, vagy a politikai döntések esetén felhasználja az általuk már korábban megszerzett információkat. Sőt a megvalósításban is számít rájuk, hiszen ők vannak közelebb a célcsoporthoz, így a már meglévő kapcsolataikra alapoznak. Így egy egészséges társadalmi modell és egyensúly alakul ki a civil szektor és a politikai szektor között, sőt ezek a szintek néhol összemosódnak a közös érdek jegyében.

Láthatjuk tehát, hogy a „civil szféra” nem valami elkülönült embertípus a többiektől függetlenül. Fel sem lehetne sorolni azt a rengeteg tevékenységet, vagy témakört, amivel a civilek foglalkoznak: természetvédelem, hobbi és szabadidő, segítségnyújtás a rászorulóknak, stb. Csoportosulnak vallási, etnikai, szexuális beállítottság, de érdeklődési kör, élethelyzet, családi állapot, és még sok egyéb szerint. Ha valaki végignézi egy nagyobb településen (pl. az önkormányzat honlapján), hogy annak milyen civil szervezetei vannak, valószínűleg talál olyat, amihez helyzetéből akár ő is kapcsolódhat(na), ha akar(na).

A www.civiljutub.hu oldal betekintést nyújt a civilek munkájába. Értékes és érdekes kisfilmeket láthatunk a videómegosztó oldalán, amely máris kézzel foghatóbbá és konkréttá teszi a civilek tevékenységét.

Mindannyian civilek vagyunk – akkor is, ha egyébként valamilyen pártnak vagyunk tagjai, vagy a közszférában dolgozunk, vagy civil szervezetnél dolgozunk, vagy vállalkozásnál tevékenykedünk, vagy édesanyák vagyunk otthon a gyermekkel, vagy önkénteskedünk valamilyen nemes cél érdekében egy szervezetnél.

Sok civil szervezet célja az egészségmegőrzés, betegségek alternatív kezelése, azok lelki következményeinek feldolgozásához való segítségnyújtás. Így az egészségi céljainkkal, vagy problémáinkkal is érdemes megkeresni valamilyen helyi civil szerveződést.

Fotó:
pixabay.com

Mikor nem kell borravalót adni?

A borravaló kérdése sokak számára érzékeny téma, különösen azért, mert a társadalmi szokások és az üzleti etikett országonként és szakterületenként is eltérőek lehetnek. Bár a vendéglátásban a borravaló szinte kötelezőnek tűnik, számos olyan helyzet van, amikor egyáltalán nem szükséges, sőt bizonyos esetekben nem is etikus.

MI-ügynökök: digitális intézők, akik helyettünk cselekszenek

Az AI-ról leginkább úgy beszélhetünk, mint egy okoseszközről, amitől kérdezünk, és válaszokat kapunk. Szöveget ír, képet generál, rövid videókat készít néha még meg is lep bennünket. Azonban a tavalyi évben megjelentek az MI-ügynökök, amelyek nemcsak reagálnak, hanem kezdeményeznek és intéznek is. Figyelik az online környezetünket, döntéseket hoznak, és a legfontosabb, hogy a mi érdekünkben dolgoznak.

Hol érdemes manapság álláslehetőségeket keresni?

A munkakeresés a digitális korszakban jellemzően nem abból áll, hogy hetente egyszer fellépünk egy portálra, elküldünk pár jelentkezést, majd várunk. A munkaerőpiac felgyorsult, az ajánlatok vándorolnak, és a jó pozíciók sokszor el sem jutnak a klasszikus hirdetésekig. A kérdés nem az, hogy van-e lehetőség, hanem az, hogy hol és hogyan keressük – illetve, hogy végül egymásra talál-e a két fél.

A 2026-os év szín és öltözködési trendjei

Minden évnek megvannak a maga divatszínei és jellegzetes stílusai, nézzük, hogy a 2026-os évben ezek hogyan alakulnak.

Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást

A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.