Menü

Mi magunk alkotjuk a civil szférát

A mai hazai politikai környezetben a „civil szféra” kifejezés a legtöbb emberben érzéseket ébreszt. Sok kritikát kapott a működésük a Norvég Civil Támogatási Alap felhasználása kapcsán, sőt még a választásokba is „belekeveredtek”, mert sok helyen egyesületi színekben indultak a városvezetésbe a politikusok. De vajon ki is alkotja a civil szférát, és helyes képet kapunk-e, ha politikai oldalról vizsgáljuk ennek a szektornak a működését? Hogyan kapcsolódhatnak az egészség témaköréhez ezek a szervezetek?

A kérdés első fele nem könnyű, ugyanis a civilek munkája óhatatlanul érint politikai pontokat akkor is, ha alapvetően politikamentes célú a szervezet. Ugyanis az egyesületek, alapítványok, vagy egyéb szerveződések a közjó érdekében tevékenykednek, és valamilyen pozitív társadalmi változást próbálnak elérni. Akár önmagukban azzal, hogy saját maguk számára szórakoztató, vagy hasznos programokat valósítanak meg, akár úgy, hogy meghatároznak egy célcsoportot, és őket célozzák meg valamilyen akcióval, vagy tevékenységgel. Ahhoz, hogy bármilyen társadalmi változást érjenek el a civilek, szükség van a figyelemfelhívásra, a politikusok megkeresésére, bevonására.

Ugyanakkor ne szűkítsük le a civilek fogalmát arra, akik valamilyen szervezetnek a tagjai, ugyanis mindannyian civilek vagyunk! Nagyon sok, főleg helyi civil szerveződés nem is hivatalosan bejegyzett formában működik, hanem valamilyen saját „paktum” alapján. A skandináv modellben a politika „felhasználja” a civileket, a fogalom nemesebb értelmében. Társadalmi kérdésekben megkérdezi a véleményét, bevonja a szervezeteket a kutatásokba, vagy a politikai döntések esetén felhasználja az általuk már korábban megszerzett információkat. Sőt a megvalósításban is számít rájuk, hiszen ők vannak közelebb a célcsoporthoz, így a már meglévő kapcsolataikra alapoznak. Így egy egészséges társadalmi modell és egyensúly alakul ki a civil szektor és a politikai szektor között, sőt ezek a szintek néhol összemosódnak a közös érdek jegyében.

Láthatjuk tehát, hogy a „civil szféra” nem valami elkülönült embertípus a többiektől függetlenül. Fel sem lehetne sorolni azt a rengeteg tevékenységet, vagy témakört, amivel a civilek foglalkoznak: természetvédelem, hobbi és szabadidő, segítségnyújtás a rászorulóknak, stb. Csoportosulnak vallási, etnikai, szexuális beállítottság, de érdeklődési kör, élethelyzet, családi állapot, és még sok egyéb szerint. Ha valaki végignézi egy nagyobb településen (pl. az önkormányzat honlapján), hogy annak milyen civil szervezetei vannak, valószínűleg talál olyat, amihez helyzetéből akár ő is kapcsolódhat(na), ha akar(na).

A www.civiljutub.hu oldal betekintést nyújt a civilek munkájába. Értékes és érdekes kisfilmeket láthatunk a videómegosztó oldalán, amely máris kézzel foghatóbbá és konkréttá teszi a civilek tevékenységét.

Mindannyian civilek vagyunk – akkor is, ha egyébként valamilyen pártnak vagyunk tagjai, vagy a közszférában dolgozunk, vagy civil szervezetnél dolgozunk, vagy vállalkozásnál tevékenykedünk, vagy édesanyák vagyunk otthon a gyermekkel, vagy önkénteskedünk valamilyen nemes cél érdekében egy szervezetnél.

Sok civil szervezet célja az egészségmegőrzés, betegségek alternatív kezelése, azok lelki következményeinek feldolgozásához való segítségnyújtás. Így az egészségi céljainkkal, vagy problémáinkkal is érdemes megkeresni valamilyen helyi civil szerveződést.

Fotó:
pixabay.com

Alkohol és sport: rontja a teljesítményt?

Vajon tényleg visszaveti a sport teljesítményünket, ha olykor megiszunk egy kis bort, vagy röviditalt, vagy alkalmanként ennyi belefér és ne fogja negatívan befolyásolni a sportteljesítményt?

A rossz főnök jellemzői

Jó vezetőnek lenni kemény munka, rossz vezetőnek lenni viszont igazán könnyű. Ám semmi sem fekete vagy fehér: senki sem állhat a spektrum két végpontján, vagyis nincs teljesen tökéletes vezető, ahogy ördögtől való, rossz főnök sem. Ha a vezetők odafigyelnek arra, hogy ne kövessék el ezeket a hibákat, számos buktatót elkerülhetnek.

Mi okozza a tavaszi fáradtságot és mit tehetünk ellene?

A tavaszi fáradtság nem betegség, sokkal inkább egy fizikai és pszichés tünetekkel járó, ideiglenes állapot, jellemző rá a kimerültség, a letragikus hangulat, olykor a fejfájás, migrén vagy alvási nehézségek.

Tízmilliószoros napok 2024-ben! Melyek ezek és mit jelentenek?

Aki hisz és követi az asztrológiát, annak érdekes lehet a következő információ, vagy talán már fejből tudja is azokat a dátumokat, amelyeket tízmilliószoros napoknak nevezünk, vajon melyek ezek a dátumok 2024-ben?

Ments meg három életet!

„Adj vért és ments meg három életet!” – ismerjük a mondást, de vajon voltunk – már vért adni, rendszeres véradókká váltunk-e, tudjuk, hogy miért fontos a véradás?