Menü

Mi magunk alkotjuk a civil szférát

A mai hazai politikai környezetben a „civil szféra” kifejezés a legtöbb emberben érzéseket ébreszt. Sok kritikát kapott a működésük a Norvég Civil Támogatási Alap felhasználása kapcsán, sőt még a választásokba is „belekeveredtek”, mert sok helyen egyesületi színekben indultak a városvezetésbe a politikusok. De vajon ki is alkotja a civil szférát, és helyes képet kapunk-e, ha politikai oldalról vizsgáljuk ennek a szektornak a működését? Hogyan kapcsolódhatnak az egészség témaköréhez ezek a szervezetek?

A kérdés első fele nem könnyű, ugyanis a civilek munkája óhatatlanul érint politikai pontokat akkor is, ha alapvetően politikamentes célú a szervezet. Ugyanis az egyesületek, alapítványok, vagy egyéb szerveződések a közjó érdekében tevékenykednek, és valamilyen pozitív társadalmi változást próbálnak elérni. Akár önmagukban azzal, hogy saját maguk számára szórakoztató, vagy hasznos programokat valósítanak meg, akár úgy, hogy meghatároznak egy célcsoportot, és őket célozzák meg valamilyen akcióval, vagy tevékenységgel. Ahhoz, hogy bármilyen társadalmi változást érjenek el a civilek, szükség van a figyelemfelhívásra, a politikusok megkeresésére, bevonására.

Ugyanakkor ne szűkítsük le a civilek fogalmát arra, akik valamilyen szervezetnek a tagjai, ugyanis mindannyian civilek vagyunk! Nagyon sok, főleg helyi civil szerveződés nem is hivatalosan bejegyzett formában működik, hanem valamilyen saját „paktum” alapján. A skandináv modellben a politika „felhasználja” a civileket, a fogalom nemesebb értelmében. Társadalmi kérdésekben megkérdezi a véleményét, bevonja a szervezeteket a kutatásokba, vagy a politikai döntések esetén felhasználja az általuk már korábban megszerzett információkat. Sőt a megvalósításban is számít rájuk, hiszen ők vannak közelebb a célcsoporthoz, így a már meglévő kapcsolataikra alapoznak. Így egy egészséges társadalmi modell és egyensúly alakul ki a civil szektor és a politikai szektor között, sőt ezek a szintek néhol összemosódnak a közös érdek jegyében.

Láthatjuk tehát, hogy a „civil szféra” nem valami elkülönült embertípus a többiektől függetlenül. Fel sem lehetne sorolni azt a rengeteg tevékenységet, vagy témakört, amivel a civilek foglalkoznak: természetvédelem, hobbi és szabadidő, segítségnyújtás a rászorulóknak, stb. Csoportosulnak vallási, etnikai, szexuális beállítottság, de érdeklődési kör, élethelyzet, családi állapot, és még sok egyéb szerint. Ha valaki végignézi egy nagyobb településen (pl. az önkormányzat honlapján), hogy annak milyen civil szervezetei vannak, valószínűleg talál olyat, amihez helyzetéből akár ő is kapcsolódhat(na), ha akar(na).

A www.civiljutub.hu oldal betekintést nyújt a civilek munkájába. Értékes és érdekes kisfilmeket láthatunk a videómegosztó oldalán, amely máris kézzel foghatóbbá és konkréttá teszi a civilek tevékenységét.

Mindannyian civilek vagyunk – akkor is, ha egyébként valamilyen pártnak vagyunk tagjai, vagy a közszférában dolgozunk, vagy civil szervezetnél dolgozunk, vagy vállalkozásnál tevékenykedünk, vagy édesanyák vagyunk otthon a gyermekkel, vagy önkénteskedünk valamilyen nemes cél érdekében egy szervezetnél.

Sok civil szervezet célja az egészségmegőrzés, betegségek alternatív kezelése, azok lelki következményeinek feldolgozásához való segítségnyújtás. Így az egészségi céljainkkal, vagy problémáinkkal is érdemes megkeresni valamilyen helyi civil szerveződést.

Fotó:
pixabay.com

Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell

Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.

„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa

Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?