Cuki rágcsálók otthon – a degu

Ha nem akar kutyát, vagy macskát tartani otthon, de szeretne valamilyen kedves háziállatot, vagy a gyerek könyörög valamilyen kisállatért, akkor választhat valamilyen egyszerűbben tartható állatkát. A felelős állattartás jegyében azonban ezt is érdemes jól átgondolni! Ezúttal a degu tartásának előnyeit és hátrányait elemezzük, és kitárgyaljuk: kinek való otthonra ez a kedves kis rágcsáló.

Könnyű a degut meglátni és megszeretni, persze csak azoknak, akik szeretik az efféle típusú állatokat. Ahogy kedvesen kapaszkodnak fel a ketrecre, és máris kommunikálnak az emberrel, valamint egymással, majd rohannak játszani, vagy elrágni valami finomságot – hát az nagyon aranyos. Persze nem mindenkinek, mert a degu hosszú farkával sok mindenkit elijeszt, sokak szerint emiatt a patkányra hasonlít. Pedig a farka végén lévő bojt, és a kedvesebb „fejszerkezet” is megkülönbözteti őt.

A degu őshazája Chilében van, de Peruban, valamint Argentínában is élnek szabadon, így egyébként az élettartamuk rövidebb, mint a házi tartás esetén. Más néven amerikai mókusnak is hívják. Aranyos kis állat, hiszen farok nélkül max. 20 centisre nő, és súlya úgy negyed kilogramm lesz. Azzal azért érdemes számolni, hogy „egy degu nem degu” – ők ugyanis társas állatok, olyannyira, hogy bármennyit is foglalkozunk velük, magányosak lesznek fajtatárs nélkül. Ajánlott azonos neműeket választani, hogy elkerüljük a szaporulatot, és a szülés egyébként is megrövidíti a degulányok élettartamát.

A szülőket egy kicsit ki kell ábrándítanunk, ugyanis kicsi gyerekek mellett nem ajánlott degut tartani. Ezekre a kis állatokra vigyázni kell, ha azt szeretnénk, hogy sokáig éljenek, és egy kisebb gyerek nem biztos, hogy kellőképpen oda tud rájuk figyelni. Nem mindegy, hogy mit esznek, és hogy milyen életteret biztosítunk nekik. Szénát, magokat, zöldségeket esznek a deguk elsősorban, de ezeket is meg kell válogatni. Az olajos magoktól elhíznak, egyes ételek, gyümölcsök pedig cukorbetegséget okozhatnak náluk. Tágas, jól szellőző, kiválóan zárható ráccsal fedett terráriumban, vagy olyan ketrecben ajánlott tartani őket, amiből nem tudják kitúrni az almot. Kell neki biztosítani mozgáshoz szükséges járatokat, mókuskereket, a foga koptatásához alkalmas eszközöket és ételeket. Azokat a ketreceket is kedvelik, amelyekben mesterségesen kialakított járatok vannak.

Miután a degukat kézhez szoktattuk, szabadon is engedhetjük valamely helyiségben, jó, ha biztosítjuk neki a szabad mozgás lehetőségét. Arra azonban vigyázzunk, hogy szeretnek elbújni, megszökni, és minden útjukba kerülő dolgot megrágni. Ezért úgy engedjük el őket a lakásban, hogy ügyeljünk rá, hogy ne tudjanak számukra veszélyes, vagy nekünk fontos dolgokat elrágcsálni. Mivel nagyon kíváncsiak, térlátásuk viszont nincs, ezért könnyen lepottyanhatnak valahonnan, ezt is érdemes figyelembe venni. Nagyon szeretik, ha egy nagy tálba homokot teszünk, és abba belefúrhatják magukat. A szőrük ettől fényesebb lesz, és otthon érzik magukat benne, hiszen mindez eredeti élőhelyükre emlékezteti őket, mivel a sivatagban földalatti labirintusaikban bújnak el veszély esetén.

Ott a ragadozó madarak jelentik rájuk a legnagyobb veszélyt, így ha felülről próbáljuk megfogni őket, az ösztönösen ijesztő lehet a számukra. Nagyon kíváncsi állatok, akik megismerik a gazdájukat, akit aranyos hangon, csipogva üdvözölnek, de a hangjuk egyébként nem zavaró. Viszont elég elevenek, így nehéz velük egy szobában aludni, talán csak azoknak megy, akik az ágyúdörgésre sem igen ébrednek fel. Így inkább külön helyiségben érdemes tartani őket, amelynek az ajtaját csukjuk be, ha elmegyünk otthonról. A ketrecet ugyanis ki tudják nyitni a kis szabadulóművészek, ha nem megfelelően zártuk azt be.

Ha más állat is él otthon, akkor gondoljuk át, hogy a degukat tarthatjuk-e velük együtt. A cicák szívesen vadásznak a kis rágcsálókra, és ritkán tekintik őket barátoknak. A kutyák pedig ijesztőek lehetnek a deguk számára, bár sokszor félelmet nem ismerve harapdálnak bele mindenkibe. Egyébként nagyon okos lények, a környezetüket hamar felfedezik és megtanulják, és szeretnek visszatérni a ketrecükbe, miután kifárasztották magukat.

Figyeljünk oda rá, hogy csak megbízható helyről származó, egészséges degut válasszunk. Általában 6-8 hetes korukban vihetőek haza. Nézzük meg, hogy szép-e a szőrzete, nincs-e elhízva, csillog-e a szeme, valamint a farkán lévő bojt a helyén van-e. 

Fotó:
pixabay.com