Menü

Méhlepény: az élet fája

Az élet fájának is nevezik, hiszen mindent megad az új élet számára, táplálja és védi a magzatot. Mégis kultúránkban a szülést követően veszélyes hulladéknak minősítik, és gyakorlatilag kidobják.

A  méhlepény szülést követően ugyan befejezte feladatát, de sorsa spirituális szempontból egyáltalán nem mindegy.

A lótusz szülés során a köldökzsinórt nem vágják el, a baba így kapcsolatban marad a méhlepénnyel, a zsinór később elszárad, majd magától leválik. A lótusz szülés a háborítatlanságot szolgálja, a család és a baba számára is egy békés átmenetet biztosít, mely egyben lehetővé teszi a szabad leválást is.

A méhlepény működése ugyan leáll a szülést követő néhány órán belül, de az energiaáramlás fennmarad, vagyis kevésbé drasztikus módon történik az elválasztás, ezért az így született babák nyugodtabbak és kiegyensúlyozottabbak.

Bizonyos szempontból megdöbbentő lehet egy elhaló méhlepény látványa mely még összekötettésben van az újszülöttel, de spirituális szemmel fontos jelentőséggel bír.

Lótusz szülés esetén egyébként általában a méhlepényt levendulával, illetve sóval tartósítják, miután pedig megtörtént a természetes leválasztódás, eltemetik az "élet fáját". 

Fotó:
pixabay.com

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.