Menü

Mindenkinek vannak előítéletei, tanuljuk meg kezelni őket

November 16. a Tolerancia Világnapja, ebből az alkalomból a világ minden táján rendeznek elfogadást segítő eseményeket az előítéletek csökkentése érdekében. De vajon meg tudunk szabadulni az előítéleteinktől? Le tudjuk ezeket vetkőzni, vagy megtanulhatjuk kezelni?

Minden embernek vannak előítéletei. Ezt nem lehet elkerülni, mert alapvető pszichológiai folyamat, hogy sztereotípiákkal rendelkezünk. Ezzel gyakorlatilag erőfeszítést spórolunk, és ezáltal tudunk gyorsan és hatékonyan eligazodni a világban. Azonban nagyon fontos, hogy megtanuljuk helyén kezelni a negatív attitűdjeinket, és a pozitív előítéletekre is képesek legyünk odafigyelni – mondta el Bálint Bánk pszichológus Veszprémben, az Előítéletek csapdájában elnevezésű konferencián november 17-én. A rendezvényt a Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület rendezte abból a nem leplezett célból, hogy jó példákkal szemléltesse, milyen kezdeményezések járulhatnak hozzá a negatív szemléletmód csökkentéséhez.

Ennek keretében mutatkozott be a többek között a nagyvázsonyi Hátszél Tanoda, amely roma fiatalok integrációját célozza meg oly módon, hogy a tanuláson kívül önkéntes munkára szervezi őket. Ennek keretében a szorgalmas önkéntesek belföldi és külföldi tanulmányutakon és önkéntes programokon vehetnek részt. A másik kiváló kezdeményezés a komplex esélyórák a Mozgássérültek Aktív Egyesületének szervezésében, ahol rendkívüli osztályfőnöki órák, valamint óvodai csoportfoglalkozások keretében bemutatják a mozgáskorlátozottak életét, a kerekesszék használatát, a mindennapjaik menetét. Mindkét program rendkívüli érdeklődésre tart számot, és segíti az elfogadást, valamint az integrációt. Az ehhez hasonló kezdeményezések hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek képesek legyenek kezelni az előítéleteiket, és negatív attitűdjeik pozitívba forduljanak át.

A korai szemléletformálás fontosságára is felhívták a figyelmet: gyermekkorban még egyszerűbb a gondolkodásmód jó irányba formálása, mert az életkor előrehaladtával egyre inkább rögzülnek a sztereotípiák, és nehezebb tőlük megszabadulni. A gyerekek nyitottságát felhasználva tartósabb és hatékonyabb eredményt érhetünk el, ha egy toleránsabb társadalomban szeretnénk élni. Hiszen nem csak a hátrányos helyzetűekkel kapcsolatban lehetnek előítéleteink, erre hívta fel a figyelmet Porga Gyula, Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere. Az autósok konfliktusba keverednek a kerékpárosokkal, a biciklisek a gyalogosokkal, emberek a szomszédaikkal, és a legtöbb konfliktus hátterében az áll, hogy nem ismerjük a másik problémáit. Ha megismernénk az indíttatásának hátterét, akkor sokkal elfogadóbbak lennénk – hangsúlyozta. 

Fotó:
Pixabay.com

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.