Ha már süti, együnk diósat!
A karácsony a legtöbb embernek a töménytelen, vagy legalábbis az átlagosnál nagyobb mennyiségű édesség időszaka. Ettől függetlenül nem kell feltétlenül egészségtelennek lennie. Ajánljuk például a diót, a diós finomságokat.
A dió kevésbé népszerű, mint „gyógyító” táplálék, pedig jótékony hatása már hosszú ideje ismert. Alkalmazták, fogyasztották a görögök és rómaiak, valamint természetesen a magyar népi gyógyászat is hasznosította.
A növény értékeit igyekeztek belsőleg és külsőleg is kiaknázni. A diólevélből többek között teát készítenek, amelyet több mindenre ajánlanak, állítólag a reumától az idegpanaszokig, a gyomor és bélhuruttól a hasmenésig sok mindent enyhíthet. Ami bizonyos, hogy juglont, flavonoidokat, cseranyagokat, valamint C-vitamint is tartalmaz. A levelet, illetve annak forrázatát külsőleg is használták/használják, például sebfertőtlenítésre, fekélyek, kelések ellátásra, de fürdésre és kozmetikumok összetevőjeként is.
Az összességében sokkal ismertebb és népszerűbb diómag szintén számos értékes hatóanyaggal rendelkezik, ásványi anyagokkal (például: magnézium, kálium és kalcium), vitaminokkal (E és B), telítetlen zsírsavakkal, fehérjével.
A dió magjának felhasználása rendkívül sokrétű. Fogyasztható nyersen, alapanyagként, pörkölve, de többek között készítenek belőle olajat, pálinkát, szörpöt és lekvárt is.
Ahogyan bevezetőnkben említettük, a karácsonyi sütemények kedvelt alapanyaga, s mint a fentiek is mutatják, nem is járunk bele rosszul.
Fotó:
pixabay.com
A méhek természetes csodaszere: ezért fogyasztanak egyre többen propoliszt
A természet patikája számos olyan kincset rejt, amelyet már évszázadok óta használnak az emberek az egészség megőrzésére. Ezek közé tartozik a propolisz is, amelyet sokan a méhek egyik legértékesebb ajándékának tartanak. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak ehhez a természetes anyaghoz.
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.