Menü

Az alma és a hozzátáplálás

Az alma az egyik leggyakrabban termesztett és fogyasztott gyümölcs, ráadásul a kisbabák hozzátáplálásának kiindulópontja, főleg ősszel, amikor csak korlátozott választék van idény gyümölcsökből.

Az almát azonban nemcsak azért érdemes fogyasztani, mert könnyen hozzájutható, olcsó gyümölcsről van szó, hanem mert számos pozitív tulajdonsággal bír az egészségmegőrzés szempontjából.

A legtöbb ajánlás a hozzátáplálással kapcsolatban az almát emeli ki elsőként, két étkezés között érdemes bevezetni a babák étrendjébe kiegészítésképpen a 4. hónaptól kezdve. Először érdemes csak az alma levével kínálni kisbabánkat, majd pár nap után jöhet az almapép. Ha zamatos, édes almát választunk, könnyebben elfogadtathatjuk babánkkal.

Bár az alma kalóriaértéke alacsony, és fehérjetartalma is elhanyagolható, értékes gyümölcssavakat és növényi rostokat tartalmaz. A gyümölcssavak fontos szerepet játszanak többek között a vas hasznosulásában, valamint elősegítik az emésztést és serkentik az anyagcserét is. Mivel az alma csökkenti a koleszterint és stabilizálja a vércukorszintet kiváló kiegészítő táplálék lehet a kicsik számára két étkezés között. Hiszen felnőtteknél is, de kisgyerekeknél különösen fontos, hogy a vércukorszint egyenletes mértékű legyen a nap folyamán, mely egyúttal a kiegyensúlyozott közérzet kulcsa is.

Hasznos tipp lehet a hozzátáplálásnál, hogy ha már az almát megszokta a baba, akkor más zöldségek bevezetésénél is használhatjuk ízesítés céljából, az enyhén édes ételeket ugyanis jobban elfogadják a babák.

Persze fontos, hogy odafigyeljünk az alma minőségére, távoli országokból behozott almákat tartósítás céljából mindenféle vegyszerrel kezelik, melyek hosszútávon káros hatással lehetnek szervezetünkre. Az alapos tisztítás tehát mindenképpen ajánlott, és bár az alma héja is rendkívül értékes anyagokat rejt magában, egyéves kor alatt hámozva adjuk a gyerekeknek.

Fotó:
pixabay.com

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.