Menü

A kézírás személyiségfejlesztő hatása

A digitális korszakban egyre inkább halványodni látszik a kézírás fontossága, sajnálatos módon egyre kevesebbet írunk kézzel. Pedig a kézírásnak komoly személyiségfejlesztő hatása van, gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt.

A grafológiát szinte mindenki ismeri, melynek révén fontos személyiségjegyeket képesek felfedezni a kézírásunkból. Sok cégnél még mindig jellemző, hogy nem vesznek fel munkavállalót anélkül, hogy a kézírását ne vizsgálták volna meg, ugyanis fontos tényeket árul el rólunk a kézírásunk – és nem is biztos, hogy mindezeknek tudatában vagyunk. Egy grafológiai elemzés tehát sokat segíthet az önismeretben, és megmutathatja a fejlesztendő személyiségterületeket is. Például akinek az írása egybe csúszik, az fokozottan vágyik a közelségre, nehezen veszi észre, ha jelenléte terhes mások számára. Amennyiben valaki a kézírásában megtanul távolságot tartani, úgy ez pozitív hatásként jelenhet meg az életében is, mivel könnyebb lesz megtalálnia azt a távolságot, amely önmaga és környezete számára is kellemes lesz.

A grafoterápia, azaz kézírás-terápia alkalmazott módszer gyerekek, kamaszok esetén, akik valamilyen tanulási, vagy szocializációs nehézséggel küzdenek. Azonban kevésbé ismert, hogy ez a módszer felnőttek esetében is nagyon hatásos! A kézírás ugyanis szorosan kapcsolódik az agyi funkciókkal, a gondolkodással. De már önmagának a kézírásnak is terápiás hatása van, pl. fejleszti az analóg gondolkodást, és az előrelátási képességeket. A digitális korszakban ugyanis, ahol szinte csak géppel írunk, és a betűk mint olyanok nem kapcsolódnak egymással, a gondolkodásunk is töredezettebb lehet, ezáltal nehezebb egy irányba, egyazon dologra folyamatosan koncentrálni. A kézírás ráadásul fejleszti a memóriát – sokkal jobban bevésődik ugyanis az agyunkba az, amit kézzel írtunk le, mint az, amit géppel! A kézírásnál továbbá szükség van arra, hogy előre gondolkodjunk, mivel ott nehezebb valamit átírni, kitörölni, sőt még a helyesírásra is kevésbé kell odafigyelni, hiszen a számítógép ellenőriz helyettünk.

Semmiképp se gondoljuk tehát, hogy a gyerekeknek már nincs szüksége arra, hogy kézírásra tanítsák őket az iskolában. Bizonyított tény, hogy nagyon sok agyi funkció a kézírás-tanítással együtt indul be. De felnőttként se feledjük el használni a kézírásunkat. Bár sokszor kényszerülünk az informatikai eszközök használatára, azért még jegyzetelhetünk kézzel az előadásokon, hagyhatunk üzeneteket a családtagjainknak, írhatunk leveleket, stb. Mindezek értéke ráadásul megnövekszik azzal, ahogy eltűnőben van a kézírás. Sokan számolnak be arról, hogy idővel a kézírásuk lassúbb lesz, írásképük romlik, ahogy egyre kevésbé gyakorolják azt. Ne gondoljuk, hogy mindez nincs hatással a személyiségünkre! 

Fotó:
pixabay.com

Vásárlásmánia

Bár a vásárlásmánia az egészségünkre nézve nem olyan káros szenvedély, mint például az alkohol- vagy drogfüggőség, mégis a szociális életünket nagyban károsíthatja, ezért fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

Ne éljünk a múlt fogságában

Az elmúlt években folyamatos veszteségélmények és válságok között élünk, erre pedig rárakodnak az egyéni gondok is. A krízisek egyik jellemzője a bizonytalanság. Elengedni valamit, vagy küzdeni érte? Ez a fajta ellentmondásosság meggondolatlannak tűnő, vagy látszólag teljesen érthetetlen, irracionális döntésekhez vezethet, viszont lehetőség is egyúttal. Az alábbi cikkben arra kaphatunk válaszokat, hogy milyen módszereket, gondolatokat vethetünk be az elengedés érdekében.

Az őszinteség fontossága

Előbb önmagunkkal kell őszintének lennünk ahhoz, hogy máshoz is őszinték lehessünk. A legtöbben azonban azt sem ismerjük fel, hogy még saját magunk elől is elrejtjük a gondolatainkat.

Érzelmeink kommunikációja - Az 5 szeretetnyelv

Mindannyian máshogy fogadjuk be a szeretetet, és fejezzük ki azt, amelyre neveltetésünk és személyes hajlamaink nyomán a legfogékonyabbá váltunk. Ezért fordul gyakran elő, hogy szeretetünk kifejezése nem ér célt, mert az üzenet küldője és befogadója nem érti meg egymást. Mi tehát a megoldás, és mit lehet tenni érzelmeink kifejezése érdekében?