A kézírás személyiségfejlesztő hatása
- Dátum: 2015.02.16., 13:05
- digitális korszak, gondolkodás, grafológia, grafoterápia, informatikai eszközök, írás, íráskép, kézírás, memória, személyiségfejlesztés, személyiségjegy
A digitális korszakban egyre inkább halványodni látszik a kézírás fontossága, sajnálatos módon egyre kevesebbet írunk kézzel. Pedig a kézírásnak komoly személyiségfejlesztő hatása van, gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt.
A grafológiát szinte mindenki ismeri, melynek révén fontos személyiségjegyeket képesek felfedezni a kézírásunkból. Sok cégnél még mindig jellemző, hogy nem vesznek fel munkavállalót anélkül, hogy a kézírását ne vizsgálták volna meg, ugyanis fontos tényeket árul el rólunk a kézírásunk – és nem is biztos, hogy mindezeknek tudatában vagyunk. Egy grafológiai elemzés tehát sokat segíthet az önismeretben, és megmutathatja a fejlesztendő személyiségterületeket is. Például akinek az írása egybe csúszik, az fokozottan vágyik a közelségre, nehezen veszi észre, ha jelenléte terhes mások számára. Amennyiben valaki a kézírásában megtanul távolságot tartani, úgy ez pozitív hatásként jelenhet meg az életében is, mivel könnyebb lesz megtalálnia azt a távolságot, amely önmaga és környezete számára is kellemes lesz.
A grafoterápia, azaz kézírás-terápia alkalmazott módszer gyerekek, kamaszok esetén, akik valamilyen tanulási, vagy szocializációs nehézséggel küzdenek. Azonban kevésbé ismert, hogy ez a módszer felnőttek esetében is nagyon hatásos! A kézírás ugyanis szorosan kapcsolódik az agyi funkciókkal, a gondolkodással. De már önmagának a kézírásnak is terápiás hatása van, pl. fejleszti az analóg gondolkodást, és az előrelátási képességeket. A digitális korszakban ugyanis, ahol szinte csak géppel írunk, és a betűk mint olyanok nem kapcsolódnak egymással, a gondolkodásunk is töredezettebb lehet, ezáltal nehezebb egy irányba, egyazon dologra folyamatosan koncentrálni. A kézírás ráadásul fejleszti a memóriát – sokkal jobban bevésődik ugyanis az agyunkba az, amit kézzel írtunk le, mint az, amit géppel! A kézírásnál továbbá szükség van arra, hogy előre gondolkodjunk, mivel ott nehezebb valamit átírni, kitörölni, sőt még a helyesírásra is kevésbé kell odafigyelni, hiszen a számítógép ellenőriz helyettünk.
Semmiképp se gondoljuk tehát, hogy a gyerekeknek már nincs szüksége arra, hogy kézírásra tanítsák őket az iskolában. Bizonyított tény, hogy nagyon sok agyi funkció a kézírás-tanítással együtt indul be. De felnőttként se feledjük el használni a kézírásunkat. Bár sokszor kényszerülünk az informatikai eszközök használatára, azért még jegyzetelhetünk kézzel az előadásokon, hagyhatunk üzeneteket a családtagjainknak, írhatunk leveleket, stb. Mindezek értéke ráadásul megnövekszik azzal, ahogy eltűnőben van a kézírás. Sokan számolnak be arról, hogy idővel a kézírásuk lassúbb lesz, írásképük romlik, ahogy egyre kevésbé gyakorolják azt. Ne gondoljuk, hogy mindez nincs hatással a személyiségünkre!
Fotó:
pixabay.com
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.