Mindenütt jó, de legjobb otthon?
- Dátum: 2015.03.05., 15:27
- cég, hatékonyság, munkaadó, munkavállaló, Otthoni munka, teljesítmény
Az otthoni munkával sok baj van, de ez lehet pozitívum is, attól függ, kinek a szemszögéből nézzük. A lényeg, nem való mindenkinek.
Kutatások bizonyítják, hogy az otthoni munkát végző emberek átlagosan többet, hatékonyabban dolgoznak, mint munkahelyre bejáró társaik. Ha csak ezt vennénk figyelembe, az otthoni munkavégzés bevezetése rohamosan terjedne el a cégek között, de a dolog természetesen egyáltalán nem ilyen egyszerű.
A „otthoni melósra”, mint említettük, jellemző a nagyobb hatékonyság a több szorgalom, ami egyrészt a hazai komfortból adódik, másfelől abból, hogy otthon hajlamosabbak vagyunk ráhúzni a tennivalókra, azaz túlórázni. Ez a munkaadónak jó, a munkavállalónak már nem feltétlenül.
Azonban az otthoni munkavégzés nem mindenkinek passzol. Akad olyan, aki nehezen tud otthon dolgozni, megszokta a társaságot, a kollégákat és egyedül képtelen megfelelően motiválni magát, esetleg otthon túl sok, a feladatoktól elcsábító dolgot talál.
A cégeknek, hosszabb távon, kevesebbe kerül az otthoni munkavállaló, ám ez azzal is jár, hogy a kontroll szigorúsága puhul, ami nem mindenki engedhet meg magának. Másutt viszont ezzel nincs probléma, sőt ez a fajta szabadság még pozitívan is hat a teljesítményre. Azonban itt jön képbe a korábban említett probléma, az otthoni munkavégzést nem lehet mindenkire ráhúzni. Persze lehet próbálkozni hibrid megoldással is, a különböző módozatokat jól szabályozó munkaadó sok pénzt takaríthat meg egy ilyen lépéssel. Más kérdés, a munkavállalókat mennyire érintik pozitívan a változások.
Fotó:
pixabay.com
Óraátállítás 2025 őszén
Október vége felé minden évben elérkezik az a bizonyos hétvége, amikor újra előkerül a kérdés: „Most előre vagy hátra kell állítani az órát?” Idén október 26-ról 27-re virradó éjjel, vasárnap hajnalban háromról kettőre kell visszatekerni a mutatókat. Ez azt jelenti, hogy egy órával tovább alhatunk, hiszen kezdetét veszi a téli időszámítás.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés
Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.