Mindenütt jó, de legjobb otthon?
- Dátum: 2015.03.05., 15:27
- cég, hatékonyság, munkaadó, munkavállaló, Otthoni munka, teljesítmény
Az otthoni munkával sok baj van, de ez lehet pozitívum is, attól függ, kinek a szemszögéből nézzük. A lényeg, nem való mindenkinek.
Kutatások bizonyítják, hogy az otthoni munkát végző emberek átlagosan többet, hatékonyabban dolgoznak, mint munkahelyre bejáró társaik. Ha csak ezt vennénk figyelembe, az otthoni munkavégzés bevezetése rohamosan terjedne el a cégek között, de a dolog természetesen egyáltalán nem ilyen egyszerű.
A „otthoni melósra”, mint említettük, jellemző a nagyobb hatékonyság a több szorgalom, ami egyrészt a hazai komfortból adódik, másfelől abból, hogy otthon hajlamosabbak vagyunk ráhúzni a tennivalókra, azaz túlórázni. Ez a munkaadónak jó, a munkavállalónak már nem feltétlenül.
Azonban az otthoni munkavégzés nem mindenkinek passzol. Akad olyan, aki nehezen tud otthon dolgozni, megszokta a társaságot, a kollégákat és egyedül képtelen megfelelően motiválni magát, esetleg otthon túl sok, a feladatoktól elcsábító dolgot talál.
A cégeknek, hosszabb távon, kevesebbe kerül az otthoni munkavállaló, ám ez azzal is jár, hogy a kontroll szigorúsága puhul, ami nem mindenki engedhet meg magának. Másutt viszont ezzel nincs probléma, sőt ez a fajta szabadság még pozitívan is hat a teljesítményre. Azonban itt jön képbe a korábban említett probléma, az otthoni munkavégzést nem lehet mindenkire ráhúzni. Persze lehet próbálkozni hibrid megoldással is, a különböző módozatokat jól szabályozó munkaadó sok pénzt takaríthat meg egy ilyen lépéssel. Más kérdés, a munkavállalókat mennyire érintik pozitívan a változások.
Fotó:
pixabay.com
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Elfek a polcon, csínyek a lakásban
Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.
Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus
Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.