Amikor már az életörömünk is elvész…
- Dátum: 2015.03.06., 11:14
- burn-out, életöröm, fizikai tünetek, kiégés, munka, túlterheltség
Az állandóság hiába jelenti egyben a stabilitást is, hosszú távon önmagában mégsem tesz minket kiegyensúlyozottá. Idővel az állandóság mókuskerékké változik, mely bedarálja lelkünket és testünket egyaránt.
A burn out ma már jól ismert fogalom, de vajon önmagunkon észrevesszük a kiégés jeleit, és van eszköztárunk, amihez nyúlhatunk, ha munkakedvünkkel együtt már életörömünk is odavész?
Sokféle tünettel járhat a burn out, alvászavartól kezdve depresszión át, számos pszichés és fizikai jele lehet a kiégésnek. Ezt az állapotot kiváltó okok ismerete azonban segíthet a kiégés felismerésében.

A túlterheltség, illetve a saját vágyaink, igényeink teljes háttérbeszorítása idővel mindenképpen megbosszulja magát, és könnyen vezethetnek a szindróma kialakulásához. Másokon persze előbb észrevesszük, hogy túlhajszolják magukat, illetve túlzó elvárásoknak akarnak megfelelni, de a saját életünket nézve már kevésbé vagyunk ilyen „felvilágosult tisztán látók”.
És nem is kell feltétlenül túlterheltség ahhoz, hogy elmenjen a munkakedvünk, a változatosság, a felelősség, és a kihívást jelentő új helyzetek hiánya is fásultsághoz, idővel pedig kiégéshez vezethet.
Gyakran fedezhető fel a kiégés mögött, a megfelelési kényszer miatt érzett állandó nyomás. Általában észre sem vesszük, hogy ezek az elvárások mennyire átszövik életünket, és észrevétlenül irányítják tetteinket. Ezért lehet az, hogy amikor nagyon magas szinten akarunk egyszerre több szerepünkben is megfelelni, illetve tökéletesnek lenni, észre sem vesszük, hogy ráléptünk arra az útra, mely idővel az életöröm elvesztéséhez vezet. Hajtunk, dolgozunk, pörgünk, nincs egy perc nyugtunk sem, de ennek gyakorlatilag közben örülünk is, hiszen úszkálunk saját magunk fontosságának tudatában. Ilyenkor ez egyben olyan nagy motivációt is jelenthet, mely következtében túlterhelhetővé is válhatunk, vagyis a végletekig hajszoljuk magunkat, ráadásul látszólag mindezt boldogan tesszük.
Ahogyan eltérőek a kiégés okai és jelei, úgy változó, hogy kinek mi segít a burn out megelőzésében illetve kezelésében. Mindenesetre néha meg kell engednünk magunknak, hogy ne legyünk tökéletesek minden pillanatban, ne a külső elvárások uralják az életünket, hanem mi magunk. Ez persze nem könnyű feladat, de aktív pihenéssel, alkotás örömével, vagy például karrierszünettel tehetünk a kiégés ellen.
Fotó:
pixabay.com
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.
Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában
Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?
Disztímia – amikor a rosszkedv hosszú időn át kíséri az embert
Mindannyiunk életében előfordulnak nehezebb időszakok, amikor szomorúbbnak, fáradtabbnak vagy kedvetlenebbnek érezzük magunkat, de van, hogy ez nem múlik hosszabb távon sem.
A betegség, mint tanítómester – Mit üzen a testünk, amikor megálljt parancsol?
Ritkán gondolunk úgy egy betegségre, mint valamire, ami ad is, nem csak elvesz. Amikor fáj valamink, lázasak vagyunk, vagy hosszabb időre ágynak esünk, leginkább azt szeretnénk, hogy minél hamarabb vége legyen. Pedig sokszor éppen ezek a kényszerű megállások azok, amelyek új irányt mutathatnak az életünkben.