Menü

Amikor már az életörömünk is elvész…

Az állandóság hiába jelenti egyben a stabilitást is, hosszú távon önmagában mégsem tesz minket kiegyensúlyozottá. Idővel az állandóság mókuskerékké változik, mely bedarálja lelkünket és testünket egyaránt.

A burn out ma már jól ismert fogalom, de vajon önmagunkon észrevesszük a kiégés jeleit, és van eszköztárunk, amihez nyúlhatunk, ha munkakedvünkkel együtt már életörömünk is odavész?

Sokféle tünettel járhat a burn out, alvászavartól kezdve depresszión át, számos pszichés és fizikai jele lehet a kiégésnek. Ezt az állapotot kiváltó okok ismerete azonban segíthet a kiégés felismerésében.

A túlterheltség, illetve a saját vágyaink, igényeink teljes háttérbeszorítása idővel mindenképpen megbosszulja magát, és könnyen vezethetnek a szindróma kialakulásához. Másokon persze előbb észrevesszük, hogy túlhajszolják magukat, illetve túlzó elvárásoknak akarnak megfelelni, de a saját életünket nézve már kevésbé vagyunk ilyen „felvilágosult tisztán látók”.

És nem is kell feltétlenül túlterheltség ahhoz, hogy elmenjen a munkakedvünk, a változatosság, a felelősség, és a kihívást jelentő új helyzetek hiánya is fásultsághoz, idővel pedig kiégéshez vezethet.

Gyakran fedezhető fel a kiégés mögött, a megfelelési kényszer miatt érzett állandó nyomás. Általában észre sem vesszük, hogy ezek az elvárások mennyire átszövik életünket, és észrevétlenül irányítják tetteinket. Ezért lehet az, hogy amikor nagyon magas szinten akarunk egyszerre több szerepünkben is megfelelni, illetve tökéletesnek lenni, észre sem vesszük, hogy ráléptünk arra az útra, mely idővel az életöröm elvesztéséhez vezet. Hajtunk, dolgozunk, pörgünk, nincs egy perc nyugtunk sem, de ennek gyakorlatilag közben örülünk is, hiszen úszkálunk saját magunk fontosságának tudatában. Ilyenkor ez egyben olyan nagy motivációt is jelenthet, mely következtében túlterhelhetővé is válhatunk, vagyis a végletekig hajszoljuk magunkat, ráadásul látszólag mindezt boldogan tesszük.

Ahogyan eltérőek a kiégés okai és jelei, úgy változó, hogy kinek mi segít a burn out megelőzésében illetve kezelésében. Mindenesetre néha meg kell engednünk magunknak, hogy ne legyünk tökéletesek minden pillanatban, ne a külső elvárások uralják az életünket, hanem mi magunk. Ez persze nem könnyű feladat, de aktív pihenéssel, alkotás örömével, vagy például karrierszünettel tehetünk a kiégés ellen.

Fotó:
pixabay.com

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.

Miért hallgatunk az érzelmeinkről?

Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.

Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál

A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét.

Út a szabadságba

A 21. század harmadik évtizedének közepére a függőség fogalma és a felépülés módszertana alapvető átalakuláson ment keresztül. Míg korábban a függőséget morális gyengeségnek vagy pusztán biológiai kórképnek tekintették, 2025-ben a szakma egységesen egy összetett, bio-pszicho-szociális állapotként kezeli. A felépülés ma már nem csupán a szerek elhagyását jelenti, hanem egy radikális identitásváltást és a társadalmi kapcsolódás képességének visszaállítását.

Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben

Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.