Digitális identitás
- Dátum: 2015.03.20., 09:19
- digitális identitás, facebook, közösségi oldalak, poszt, veszély
A közösségi oldalak használata szerves részévé vált életünknek, tehát már nemcsak arról kell beszélnünk milyen előnyei és hátrányai lehetnek, hanem tudatosítanunk kell, hogy például a facebookon való aktív részvétel hogyan formálja személyiségünket.
A közösségi média gyökeresen megváltoztatta a kommunikációs folyamatokat, posztjaink ugyanis nagyon rövid idő alatt és szélesebb körben érik el ismerőseinket, amire korábban nem volt lehetőség.
A közösségi oldalak hatásait mára számos szempont mentén elemzik, és gyakran esik szó arról is, hogy milyen veszélyei lehetnek például a facebook használatának. Belefuthatunk kamuprofil mögé rejtőző csalókba, „trollkodás” áldozataivá válhatunk, vagy akár meg is félemlíthetnek minket egy közösségi oldalon keresztül. A veszélyek felmérése és megelőzése különösen a gyerekek szempontjából fontos, hiszen ők még könnyebben áldozattá válhatnak.
A veszélyek mellett azonban arról is érdemes beszélnünk, hogy a facebook használata ma már korántsem magánéleti, szórakozási szférába tartozhat. Kutatások szerint az állást kínáló cégek tízből hét esetben használják a közösségi oldalakat a munkaerő kiválasztásnál. Vagyis nemcsak a közösségi oldalakban rejlő veszélyek elkerülése érdekében érdemes tudatosan építenünk a digitális identitásunkat. Ez azt jelenti, hogy nem osztunk meg mindenféle tartalmat magunkról, gondolván a következményekre alaposan megválasztjuk azoknak a körét, akik posztjainkat elérhetik, és nyilvános reakcióinkat is átgondoljuk.
A tudatos digitális identitás építés egyébként a privát szféra védelme szempontjából is fontos lehet, érdemes körültekintően megválogatnunk kik számára válunk láthatóvá a neten. Rajtunk múlik, hogy mely adatainkat, kik láthatják, profilunk beállítása megalapozza mennyire lesz biztonságos a minket körülvevő kapcsolati hálózat. Mindez lehetővé teszi, hogy őrizzük és mi magunk kontrolláljuk digitális identitásunk alakulását, amely nemcsak magánéletünkre lehet kihatással, hanem az élet számos területén válhat meghatározó szemponttá, például munkavállalással kapcsolatban.
Fotó:
pixabay.com
Óraátállítás 2025 őszén
Október vége felé minden évben elérkezik az a bizonyos hétvége, amikor újra előkerül a kérdés: „Most előre vagy hátra kell állítani az órát?” Idén október 26-ról 27-re virradó éjjel, vasárnap hajnalban háromról kettőre kell visszatekerni a mutatókat. Ez azt jelenti, hogy egy órával tovább alhatunk, hiszen kezdetét veszi a téli időszámítás.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés
Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.