Menü

A medvehagyma nyomában

Tudta, hogy a medvehagyma miről kapta a nevét? És azt, hogy könnyű összetéveszteni más, akár mérgező növényekkel? Mikor virágzik és valójában miért egészséges? Mindent elárulunk.

A medvehagyma korábban is népszerű, a gasztronómia és a népi gyógyászat által egyaránt jól ismert növény volt, az utóbbi években azonban még ismertebbé és kedveltebbé vált.

A medvehagyma tipikusan erdei növény, évelő és egész Európában megtalálható. Hazánkban nagy hagyománya van a szedésének és felhasználásának.

A fokhagyma illatú levelekkel büszkélkedő növény kora tavasszal „jelenik meg”, április-májusban virágzik. Nevét onnan kapta, hogy a medve is kedveli, akár a föld alól is kiássa, de vaddisznó sem veti meg a csemegét jelentő termést.

Leveleit még a virágzás előtt szedik le, de hagymáját is hasznosítják.

A medvehagymának többféle gyógyhatást tulajdonítanak. A felső légúti megbetegedések kezelése mellett ajánlják és használják vérnyomáscsökkentésre, fertőtlenítésre, emésztési panaszok enyhítésére, fejfájás, szédülés kezelésére, többek között.

Hatóanyaga megegyezik a fokhagymáéval, a medvehagyma esetében is az alliin a fő érték, de tartalmaz például C-vitamint is.

A gyógyhatás mellett a gasztronómiában is előszeretettel használják, például pogácsában, salátákban, levesekben, szószokban egyaránt kitűnően megállja a helyét, különleges aromát adva az ételeknek.

A medvehagyma szedése nem tiltott, ugyanakkor tapasztalatlan „hagymázóként” oda kell figyelni, mert a növény könnyen összetéveszthető kettő másikkal, a májusi gyöngyvirággal és az őszi kikericcsel, amelyek levelei súlyos, akár végzetes mérgezést is okozhatnak.

Fotó:
pixabay.com

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.

Egy csepp, ami életet ad – személyes élményem az irányított véradásról

Ma különleges napom volt. Egy kisfiú történetével találkoztam az interneten: súlyos betegséggel küzd, és a kezelése során vérre van szüksége. Amikor megtudtam, hogy a vércsoportja megegyezik az enyémmel – 0 Rh+ -, nem volt kérdés, mit kell tennem – elmentem irányított véradásra, kifejezetten neki segíteni.