A medvehagyma nyomában
- Dátum: 2015.04.13., 08:49
- fűszer, gyógyhatás, hatás, jótékony, medvehagyma
Tudta, hogy a medvehagyma miről kapta a nevét? És azt, hogy könnyű összetéveszteni más, akár mérgező növényekkel? Mikor virágzik és valójában miért egészséges? Mindent elárulunk.
A medvehagyma korábban is népszerű, a gasztronómia és a népi gyógyászat által egyaránt jól ismert növény volt, az utóbbi években azonban még ismertebbé és kedveltebbé vált.
A medvehagyma tipikusan erdei növény, évelő és egész Európában megtalálható. Hazánkban nagy hagyománya van a szedésének és felhasználásának.
A fokhagyma illatú levelekkel büszkélkedő növény kora tavasszal „jelenik meg”, április-májusban virágzik. Nevét onnan kapta, hogy a medve is kedveli, akár a föld alól is kiássa, de vaddisznó sem veti meg a csemegét jelentő termést.
Leveleit még a virágzás előtt szedik le, de hagymáját is hasznosítják.
A medvehagymának többféle gyógyhatást tulajdonítanak. A felső légúti megbetegedések kezelése mellett ajánlják és használják vérnyomáscsökkentésre, fertőtlenítésre, emésztési panaszok enyhítésére, fejfájás, szédülés kezelésére, többek között.
Hatóanyaga megegyezik a fokhagymáéval, a medvehagyma esetében is az alliin a fő érték, de tartalmaz például C-vitamint is.
A gyógyhatás mellett a gasztronómiában is előszeretettel használják, például pogácsában, salátákban, levesekben, szószokban egyaránt kitűnően megállja a helyét, különleges aromát adva az ételeknek.
A medvehagyma szedése nem tiltott, ugyanakkor tapasztalatlan „hagymázóként” oda kell figyelni, mert a növény könnyen összetéveszthető kettő másikkal, a májusi gyöngyvirággal és az őszi kikericcsel, amelyek levelei súlyos, akár végzetes mérgezést is okozhatnak.
Fotó:
pixabay.com
A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít
A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?
Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.
Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad
A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.
Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?
Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.