Menü

Tényleg a különböző magvak miatt leszünk pattanásosak?

Gyakori, hogy valaki azért száműzi az étrendjéből a különböző magvakat, mert úgy véli, ettől lesz pattanásos az arcbőre. Ez önmagában nem igaz, és rengeteg kiváló vitamintól és fehérjétől esünk el, ha nem fogyasztunk pl. mogyorót, mandulát, diót.

A magvak és a pattanásos arcbőr asszociációja onnan ered, hogy nem mindegy, hogy a magokat milyen formában fogyasztjuk. Az olajos, sós, pirított magok esetén tényleg esélyesebb a pattanások kialakulása, de ha a magokat natúr formában fogyasztjuk, akkor valószínűleg nem lesz ilyen probléma.

Nyilvánvalóan sokkal nehezebb megoldani, hogy a különböző magvakhoz natúr formájában jussunk hozzá, és időigényesebb is a fogyasztása: pucolni kell például a mogyorót és a diót. Az ízhatás is más, ha nem sós-olajos formában kóstolgatjuk őket, de meglepően hamar hozzá lehet szokni a natúr formációhoz, ami után már a „megspékelt” verzió válik furcsává.

A különböző magvak fogyasztása nagyon egészséges, és szinte minden diétában megengedett, sőt ajánlott, amennyiben meghatározott mennyiségben, nem pedig a végtelenségig rágcsálva esszük azokat, valamint elkerüljük az említett olajos-sós verziókat. A napi ajánlott mennyiség belőlük kb. egy maroknyi. Érdekes módon a szép arcbőr érdekében pont hogy ajánlják a különböző magvak fogyasztását, hiszen olyan vitaminokat tartalmaznak, amelyek hozzájárulnak a bőr szebbé tételéhez. Ilyen például az E-vitamin, amely a sejtfalak rugalmasságáért felel. Ezáltal a bőr üdébbnek és feszesebbnek tűnik.

Így a kialakuló pattanások okát érdemes tovább keresgélni. Például érdekes összefüggés, hogy télen általában több rágcsálnivalót fogyasztunk, és ezek között gyakorta szerepelnek a magvak olajos-sós formájukban, a bőr pedig ebben az időszakban egyébként is pattanásra hajlamosabb, többek között a fény hiánya és a merülő energiatartalékok miatt. 

Fotó:
pixabay.com

A D-vitamin túladagolása

A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.

Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea

A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.

A mangostán különleges gyümölcs

A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.

Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla

A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.