Menü

Tényleg a különböző magvak miatt leszünk pattanásosak?

Gyakori, hogy valaki azért száműzi az étrendjéből a különböző magvakat, mert úgy véli, ettől lesz pattanásos az arcbőre. Ez önmagában nem igaz, és rengeteg kiváló vitamintól és fehérjétől esünk el, ha nem fogyasztunk pl. mogyorót, mandulát, diót.

A magvak és a pattanásos arcbőr asszociációja onnan ered, hogy nem mindegy, hogy a magokat milyen formában fogyasztjuk. Az olajos, sós, pirított magok esetén tényleg esélyesebb a pattanások kialakulása, de ha a magokat natúr formában fogyasztjuk, akkor valószínűleg nem lesz ilyen probléma.

Nyilvánvalóan sokkal nehezebb megoldani, hogy a különböző magvakhoz natúr formájában jussunk hozzá, és időigényesebb is a fogyasztása: pucolni kell például a mogyorót és a diót. Az ízhatás is más, ha nem sós-olajos formában kóstolgatjuk őket, de meglepően hamar hozzá lehet szokni a natúr formációhoz, ami után már a „megspékelt” verzió válik furcsává.

A különböző magvak fogyasztása nagyon egészséges, és szinte minden diétában megengedett, sőt ajánlott, amennyiben meghatározott mennyiségben, nem pedig a végtelenségig rágcsálva esszük azokat, valamint elkerüljük az említett olajos-sós verziókat. A napi ajánlott mennyiség belőlük kb. egy maroknyi. Érdekes módon a szép arcbőr érdekében pont hogy ajánlják a különböző magvak fogyasztását, hiszen olyan vitaminokat tartalmaznak, amelyek hozzájárulnak a bőr szebbé tételéhez. Ilyen például az E-vitamin, amely a sejtfalak rugalmasságáért felel. Ezáltal a bőr üdébbnek és feszesebbnek tűnik.

Így a kialakuló pattanások okát érdemes tovább keresgélni. Például érdekes összefüggés, hogy télen általában több rágcsálnivalót fogyasztunk, és ezek között gyakorta szerepelnek a magvak olajos-sós formájukban, a bőr pedig ebben az időszakban egyébként is pattanásra hajlamosabb, többek között a fény hiánya és a merülő energiatartalékok miatt. 

Fotó:
pixabay.com

Könnyű ételek meleg napokra

Szeretnél valami finomat enni, de nincs kedved a kánikulában órákat tölteni főzéssel a tűzhely felett? Itt van néhány egyszerű recept, amelynek segítségével egészséges és laktató ételeket tudunk készíteni, főzés nélkül, akár tíz perc alatt!

Édesítőszerektől depresszió

A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?

A szinten tartó alkoholbeteg

Mielőtt még az alkoholizmus szintjeivel kezdünk el foglalkozni, a toleranciaszint kérdésköréről kell ejtenünk néhány szót. Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.

Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog

Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?

A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai

A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.