Tényleg a különböző magvak miatt leszünk pattanásosak?
- Dátum: 2015.05.07., 10:28
- arcbőr, bőr, dió, E-vitamin, fehérje, fehérjeforrás, kesudió, magvak, mandula, mogyoró, olaj, pattanás, pirított, sejtek, só, vitamin
Gyakori, hogy valaki azért száműzi az étrendjéből a különböző magvakat, mert úgy véli, ettől lesz pattanásos az arcbőre. Ez önmagában nem igaz, és rengeteg kiváló vitamintól és fehérjétől esünk el, ha nem fogyasztunk pl. mogyorót, mandulát, diót.
A magvak és a pattanásos arcbőr asszociációja onnan ered, hogy nem mindegy, hogy a magokat milyen formában fogyasztjuk. Az olajos, sós, pirított magok esetén tényleg esélyesebb a pattanások kialakulása, de ha a magokat natúr formában fogyasztjuk, akkor valószínűleg nem lesz ilyen probléma.
Nyilvánvalóan sokkal nehezebb megoldani, hogy a különböző magvakhoz natúr formájában jussunk hozzá, és időigényesebb is a fogyasztása: pucolni kell például a mogyorót és a diót. Az ízhatás is más, ha nem sós-olajos formában kóstolgatjuk őket, de meglepően hamar hozzá lehet szokni a natúr formációhoz, ami után már a „megspékelt” verzió válik furcsává.

A különböző magvak fogyasztása nagyon egészséges, és szinte minden diétában megengedett, sőt ajánlott, amennyiben meghatározott mennyiségben, nem pedig a végtelenségig rágcsálva esszük azokat, valamint elkerüljük az említett olajos-sós verziókat. A napi ajánlott mennyiség belőlük kb. egy maroknyi. Érdekes módon a szép arcbőr érdekében pont hogy ajánlják a különböző magvak fogyasztását, hiszen olyan vitaminokat tartalmaznak, amelyek hozzájárulnak a bőr szebbé tételéhez. Ilyen például az E-vitamin, amely a sejtfalak rugalmasságáért felel. Ezáltal a bőr üdébbnek és feszesebbnek tűnik.
Így a kialakuló pattanások okát érdemes tovább keresgélni. Például érdekes összefüggés, hogy télen általában több rágcsálnivalót fogyasztunk, és ezek között gyakorta szerepelnek a magvak olajos-sós formájukban, a bőr pedig ebben az időszakban egyébként is pattanásra hajlamosabb, többek között a fény hiánya és a merülő energiatartalékok miatt.
Fotó:
pixabay.com
Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni
Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.
Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?
A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?
A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei
A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.
Bodzabogyó, a lila kincs
A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.