Tényleg a különböző magvak miatt leszünk pattanásosak?
- Dátum: 2015.05.07., 10:28
- arcbőr, bőr, dió, E-vitamin, fehérje, fehérjeforrás, kesudió, magvak, mandula, mogyoró, olaj, pattanás, pirított, sejtek, só, vitamin
Gyakori, hogy valaki azért száműzi az étrendjéből a különböző magvakat, mert úgy véli, ettől lesz pattanásos az arcbőre. Ez önmagában nem igaz, és rengeteg kiváló vitamintól és fehérjétől esünk el, ha nem fogyasztunk pl. mogyorót, mandulát, diót.
A magvak és a pattanásos arcbőr asszociációja onnan ered, hogy nem mindegy, hogy a magokat milyen formában fogyasztjuk. Az olajos, sós, pirított magok esetén tényleg esélyesebb a pattanások kialakulása, de ha a magokat natúr formában fogyasztjuk, akkor valószínűleg nem lesz ilyen probléma.
Nyilvánvalóan sokkal nehezebb megoldani, hogy a különböző magvakhoz natúr formájában jussunk hozzá, és időigényesebb is a fogyasztása: pucolni kell például a mogyorót és a diót. Az ízhatás is más, ha nem sós-olajos formában kóstolgatjuk őket, de meglepően hamar hozzá lehet szokni a natúr formációhoz, ami után már a „megspékelt” verzió válik furcsává.
A különböző magvak fogyasztása nagyon egészséges, és szinte minden diétában megengedett, sőt ajánlott, amennyiben meghatározott mennyiségben, nem pedig a végtelenségig rágcsálva esszük azokat, valamint elkerüljük az említett olajos-sós verziókat. A napi ajánlott mennyiség belőlük kb. egy maroknyi. Érdekes módon a szép arcbőr érdekében pont hogy ajánlják a különböző magvak fogyasztását, hiszen olyan vitaminokat tartalmaznak, amelyek hozzájárulnak a bőr szebbé tételéhez. Ilyen például az E-vitamin, amely a sejtfalak rugalmasságáért felel. Ezáltal a bőr üdébbnek és feszesebbnek tűnik.
Így a kialakuló pattanások okát érdemes tovább keresgélni. Például érdekes összefüggés, hogy télen általában több rágcsálnivalót fogyasztunk, és ezek között gyakorta szerepelnek a magvak olajos-sós formájukban, a bőr pedig ebben az időszakban egyébként is pattanásra hajlamosabb, többek között a fény hiánya és a merülő energiatartalékok miatt.
Fotó:
pixabay.com
A sokoldalú rozmaring
A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.
Melyik sófajta a legegészségesebb?
Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!
Mit kell tudni az inozitról?
Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.
Az acerola jótékony hatásai
Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.
Mit kell tudnunk a B9 vitaminról?
A B9-vitamin egyik formájaként ismert folsav az élelmiszerekben természetesen előforduló folát szintetikus változata. A folsav fontos a szervezet számára, mivel szabályozza az új, egészséges sejtek, köztük az oxigént szállító vörösvértestek létrehozását. A szervezet nem képes folsavat előállítani, ezért az egészséges táplálkozás vagy a B9-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők szedése segíthet megelőzni a vérszegénység kialakulását. Általában az élet vitaminjaként emlegetik.