Menü

Mit kezdjünk a vizsgadrukkal?

  • Dátum: 2015.05.11., 07:49

A vizsgadrukk voltaképpen nem más, mint egyfajta stresszhelyzet. Érdekesség, hogy egyénfüggő a jelenléte és a hatása is. Akad olyan, aki napokig nem alszik, majd remegő kézzel húzza ki a borítékból a tételt, míg mások (ez a ritkább) semmi jelét nem mutatják annak, hogy különösebben izgulnának. Gyakori a középút, azaz hogy a stressz, a drukk megvan, de az mégsem idegességgel, gyengeséggel, hanem éppen ellenkezőleg, teljesítménynövekedéssel párosul.

Igen, bőven akadnak olyanok, akiknek a vizsgadrukk egy pozitív, előremozdító dolog. Ha izgulnak, jobban koncentrálnak, javul a problémamegoldó képességük. Nos, nekik – a szerencséseknek – tulajdonképpen semmi tennivalójuk e téren.

Sokan azonban komolyan küszködnek, hiszen az vizsgák előtti izgalom olyasmit vált ki belőlük, amely negatívan befolyásolja eredményüket. Persze erről, az idegességről általában nem lehet „leszoktatni” a szervezetet, de néhány fogással képesek vagyunk kozmetikázni a problémán. Érdekesség, hogy éppen olyan dolgok felhagyásával, amelyekről azt gondoljuk, növelik esélyeinket a különböző „necces” élethelyzetekben, például dolgozat előtt, érettséginél, vizsgáknál, felvételinél vagy akár egy állásinterjún.

Hiába van sokszor a tanulás mennyiségén a hangsúly, sokszor bebizonyították már, hogy az alvás kárára nem érdemes magolni. Főleg, ha ez az időszak napokig tart, mert a stressz csak növekszik és növekszik bennünk. A koffein hosszabb ideig tartó túlzott bevitele szintén épp a vizsga napján üthet vissza, de a normális táplálkozás elmulasztása is. Nyilván ilyenkor kevés az ember ideje, de érdemes a pihenőt a szabadban, oxigéndús környezetben tölteni, esetlen némi sportolással felfrissíteni a testet, ami remek hatással van az elmére is.

Aki izgulós, kipróbálhatja azt a módszert, miszerint a megmérettetés előtti nap „elengedi” kicsit a problémát, nem arra fókuszál mi fog történni holnap. Változtat a szigorú programom és beiktat némi lazítást. Ez úgy megy a legkönnyebben, ha jól felkészültünk, mert így hatékony igazán az önnyugtatás. El lehet sajátítani különböző egyszerű légzőgyakorlatokat, amelyeket aztán magán a vizsgán is lehet alkalmazni.

 

Fotó:
Pixabay.com

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.

A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon

A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.