A magyarok tizede szexuális averzióban szenved
- Dátum: 2015.06.03., 15:48
A szexuális együttlét teljesen természetes és élvezetes része az életnek, mégis sokan traumaként élik meg – ha egyáltalán eljutnak az együttlétig. A magyarok egyharmadában ébreszt gátlásokat a szexualitás, és minden nyolcadik ember kimondottan tart magától az aktustól – derült ki egy friss kutatásból. Gyakori a korai magömléstől vagy az orális szextől való idegenkedés és a testképzavar okozta stressz is. A válaszadók 12%-a viszont egy sokkal komplikáltabb esettel, a szexuális averzióval néz szembe, azaz kimondottan irtózik az intim együttléttől. Az okok általában teljesen természetesek, legtöbben a teljesítményük, a nem kívánt terhesség vagy a nemi úton terjedő betegségek miatt aggódnak. Az érintettek háromnegyede már akkor szorongani kezd, amikor felmerül a szexuális együttlét lehetősége, de sokan számoltak be félelemről (45%), felgyorsult szívverséről (24%) és izzadásról (22%), egyes válaszadóknál pedig pánikroham vagy akár ájulás is előfordul. A nemi betegségek kockázatát ugyanakkor a lakosság nagy része alábecsüli, még azok is, akik emiatt félnek a szeretkezéstől.
A szexfóbia egy olyan intenzív félelem, ami meggátolja a kiegyensúlyozott szexuális életet, és szinte lehetetlen racionális magyarázatokkal legyőzni. Az alaptalan szorongások extrém formában is megnyilvánulhatnak, ilyen például a merev pénisz látványától való félelem (medortofóbia), illetve ennek ellentéte, a női nemiszerv látványától való rettegés (eurotofóbia). A gimnofóbiában szenvedők a meztelenségtől, illetve a meztelen test látványától félnek, de létezik parthenofóbia is, az ebben szenvedők súlyosan szoronganak a fiatal vagy szűzlányokkal való együttléttől, akár pár éves korkülönbség esetén is.
„A szexuális motivációban összeadódnak a biológiai, lelki és kulturális folyamatok, ezek együttesen befolyásolják a szexuális vágy alakulását. Az vágytalanság kialakulásában szerepet játszhat a bűntudat, az önkontroll elvesztésétől való félelem, a szexuális tapasztalatlanság, de a hormonok szintje is hatással van a folyamatra. Férfiaknál előfordulhat az is, hogy az első gyermek születése után nem tudják helyén kezelni az anya és a vonzó nő képét.” – foglalja össze az okokat dr. Belső Nóra, pszichiáter főorvos.
Amennyiben ezek a fóbiák és félelmek szexuális bántalmazásra vezethetők vissza, terápiával eredményesen gyógyíthatók, a szeretkezéstől való félelem viszont leggyakrabban a neveltetésből ered. Az egykori szülői tiltás a későbbi életre is rányomja a bélyegét, az illető mocskosnak, megvetendőnek érzi magát, ha szexuális kapcsolatot létesít. Ez genofóbiához (rettegés a szexuális együttléttől), erotofóbiához (viszolygás a szexszel kapcsolatos kommunikációtól) szélsőséges esetben pedig alvászavart okozó oneirogmofóbiához is vezethet (rettegés az erotikus álmoktól). Ezek a félelmek komoly egészségügyi következményekkel is járhatnak, ezért ha valaki szexuális problémát észlel, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulnia: a pszichiáterek mellett a szülész-nőgyógyász és a bőr- és nemigyógyász szakorvosok is segítséget tudnak nyújtani.
A leggyakoribb félelmekre ugyanis van megoldás: a nem kívánt terhesség esetében a legmodernebb fogamzásgátlók – például a havonta egyszer alkalmazandó hüvelygyűrű és az orvosi beavatkozást igénylő hormontartalmú spirál – jelenthetnek megnyugvást, hiszen ezeknél a módszereknél alacsonyabb a helytelen alkalmazás kockázata, mint a napi odafigyelést igénylő tablettánál.
A magyarok nem elég tájékozottak a nemi betegségek terén
A felmérésből egyértelműen kiderült az is, hogy nagyon hiányosak a lakosság védekezéssel kapcsolatos ismeretei, és a legtöbben alábecsülik a fertőzések kockázatát is: minden hatodik magyar például abban a tévhitben él, hogy látványos tünetek híján nincs miért aggódni. Még azok sem figyelnek oda kellőképpen a megelőzésre, akik a nemi betegségek vagy a nem kívánt terhesség rémképe miatt tartanak a szextől. A HIV-fertőzésről, a hepatitisről és a szifiliszről szinte minden megkérdezett hallott már, ennek ellenére a lakosság egy harmadának a hepatitis és a szifilisz lehetséges következményeiről elképzelése sincs. A rákos megbetegedések 5 százalékáért felelőssé tehető HPV (humán papillomavírus) esetében még aggasztóbb a helyzet: a magyarok több mint fele nem gondolná, hogy a fertőzés okozta rosszindulatú daganatok halálos kimenetelűek is lehetnek, ötödük pedig még mindig nem hallott a vírusról. A válaszadók egyharmada arról sem tud, hogy a HPV a férfiak körében is súlyos daganatokat okozhat, pedig a vakcina csaknem 100%-os védelmet jelent számukra is.
„A lakosság háromnegyede egyetért azzal, hogy a rendszeres szűrésekre nem csak a szabados szexuális élet miatt van szükség, mégis csupán a 3%-uk jár kontrollra - pedig a HPV-vírus több évig, tünetmentesen jelen lehet a szervezetben, és a fertőzés okozta nemi szervi szemölcs például minden tizedik embert érinti. Jó hír, hogy a HPV-fertőzés ismertsége sokat nőtt, de a teljes szexuális felvilágosultság terén még mindig rosszul állunk. Nagyon fontos lenne, hogy minél több emberhez eljusson az üzenet: a felszabadult szex egyik alapfeltétele a körültekintő védekezés. Teljes biztonságot pedig akkor élvezhetünk, ha rendszeresen eljárunk szűrővizsgálatra, és a gumióvszer mellett a HPV védőoltást is kérjük, amely nemtől és életkortól függetlenül mindenkinek javasolt, aki szexuális életet él” – fejtette ki Dr. Tisza Tímea, bőr- és nemigyógyász, a Körúti Orvosi Centrum igazgató főorvosa.
Forrás:
Flow PR
Fotó:
pixabay.com
A toxikus pozitivitás jellemzői és veszélyei
A toxikus pozitivitás gyakori része mindennapi beszélgetéseinknek. A kifejezés arra utal, miszerint bármilyen nehéz is egy élethelyzet, mindenképpen optimistának kell maradnunk – akkor is, ha a lelkünk mélyén éppen szenvedünk –. Cikkünkben a mérgező pozitivitás jellemzőiről és veszélyeiről tudhatunk meg többet, kitérve arra is, hogy mit tehetünk abban az esetben, ha saját magunkon is észleltük ennek a jeleit.
A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness
Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?
Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat
Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?
Mi állhat az irigység hátterében?
Hogy jól körül írjam a témát, megközelítettem az irigység fogalmát „tudományos” szempontból. „Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk” - írja a wikipedia.
Melyek a verbális bántalmazás jelei?
Rengetegen válnak életük során szóbeli bántalmazás áldozatává, sokakban azonban nem is tudatosul, pedig a verbális bántalmazást fontos időben felismerni. Milyen jelei vannak?