Menü

A magyarok tizede szexuális averzióban szenved

  • Dátum: 2015.06.03., 15:48

A szexuális együttlét teljesen természetes és élvezetes része az életnek, mégis sokan traumaként élik meg – ha egyáltalán eljutnak az együttlétig. A magyarok egyharmadában ébreszt gátlásokat a szexualitás, és minden nyolcadik ember kimondottan tart magától az aktustól – derült ki egy friss kutatásból. Gyakori a korai magömléstől vagy az orális szextől való idegenkedés és a testképzavar okozta stressz is. A válaszadók 12%-a viszont egy sokkal komplikáltabb esettel, a szexuális averzióval néz szembe, azaz kimondottan irtózik az intim együttléttől. Az okok általában teljesen természetesek, legtöbben a teljesítményük, a nem kívánt terhesség vagy a nemi úton terjedő betegségek miatt aggódnak. Az érintettek háromnegyede már akkor szorongani kezd, amikor felmerül a szexuális együttlét lehetősége, de sokan számoltak be félelemről (45%), felgyorsult szívverséről (24%) és izzadásról (22%), egyes válaszadóknál pedig pánikroham vagy akár ájulás is előfordul. A nemi betegségek kockázatát ugyanakkor a lakosság nagy része alábecsüli, még azok is, akik emiatt félnek a szeretkezéstől.

A szexfóbia egy olyan intenzív félelem, ami meggátolja a kiegyensúlyozott szexuális életet, és szinte lehetetlen racionális magyarázatokkal legyőzni. Az alaptalan szorongások extrém formában is megnyilvánulhatnak, ilyen például a merev pénisz látványától való félelem (medortofóbia), illetve ennek ellentéte, a női nemiszerv látványától való rettegés (eurotofóbia). A gimnofóbiában szenvedők a meztelenségtől, illetve a meztelen test látványától félnek, de létezik parthenofóbia is, az ebben szenvedők súlyosan szoronganak a fiatal vagy szűzlányokkal való együttléttől, akár pár éves korkülönbség esetén is.

„A szexuális motivációban összeadódnak a biológiai, lelki és kulturális folyamatok, ezek együttesen befolyásolják a szexuális vágy alakulását. Az vágytalanság kialakulásában szerepet játszhat a bűntudat, az önkontroll elvesztésétől való félelem, a szexuális tapasztalatlanság, de a hormonok szintje is hatással van a folyamatra. Férfiaknál előfordulhat az is, hogy az első gyermek születése után nem tudják helyén kezelni az anya és a vonzó nő képét.” – foglalja össze az okokat dr. Belső Nóra, pszichiáter főorvos.

Amennyiben ezek a fóbiák és félelmek szexuális bántalmazásra vezethetők vissza, terápiával eredményesen gyógyíthatók, a szeretkezéstől való félelem viszont leggyakrabban a neveltetésből ered. Az egykori szülői tiltás a későbbi életre is rányomja a bélyegét, az illető mocskosnak, megvetendőnek érzi magát, ha szexuális kapcsolatot létesít. Ez genofóbiához (rettegés a szexuális együttléttől), erotofóbiához (viszolygás a szexszel kapcsolatos kommunikációtól) szélsőséges esetben pedig alvászavart okozó oneirogmofóbiához is vezethet (rettegés az erotikus álmoktól). Ezek a félelmek komoly egészségügyi következményekkel is járhatnak, ezért ha valaki szexuális problémát észlel, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulnia: a pszichiáterek mellett a szülész-nőgyógyász és a bőr- és nemigyógyász szakorvosok is segítséget tudnak nyújtani.

A leggyakoribb félelmekre ugyanis van megoldás: a nem kívánt terhesség esetében a legmodernebb fogamzásgátlók – például a havonta egyszer alkalmazandó hüvelygyűrű és az orvosi beavatkozást igénylő hormontartalmú spirál – jelenthetnek megnyugvást, hiszen ezeknél a módszereknél alacsonyabb a helytelen alkalmazás kockázata, mint a napi odafigyelést igénylő tablettánál.

A magyarok nem elég tájékozottak a nemi betegségek terén

A felmérésből egyértelműen kiderült az is, hogy nagyon hiányosak a lakosság védekezéssel kapcsolatos ismeretei, és a legtöbben alábecsülik a fertőzések kockázatát is: minden hatodik magyar például abban a tévhitben él, hogy látványos tünetek híján nincs miért aggódni. Még azok sem figyelnek oda kellőképpen a megelőzésre, akik a nemi betegségek vagy a nem kívánt terhesség rémképe miatt tartanak a szextől. A HIV-fertőzésről, a hepatitisről és a szifiliszről szinte minden megkérdezett hallott már, ennek ellenére a lakosság egy harmadának a hepatitis és a szifilisz lehetséges következményeiről elképzelése sincs. A rákos megbetegedések 5 százalékáért felelőssé tehető HPV (humán papillomavírus) esetében még aggasztóbb a helyzet: a magyarok több mint fele nem gondolná, hogy a fertőzés okozta rosszindulatú daganatok halálos kimenetelűek is lehetnek, ötödük pedig még mindig nem hallott a vírusról. A válaszadók egyharmada arról sem tud, hogy a HPV a férfiak körében is súlyos daganatokat okozhat, pedig a vakcina csaknem 100%-os védelmet jelent számukra is.

„A lakosság háromnegyede egyetért azzal, hogy a rendszeres szűrésekre nem csak a szabados szexuális élet miatt van szükség, mégis csupán a 3%-uk jár kontrollra - pedig a HPV-vírus több évig, tünetmentesen jelen lehet a szervezetben, és a fertőzés okozta nemi szervi szemölcs például minden tizedik embert érinti. Jó hír, hogy a HPV-fertőzés ismertsége sokat nőtt, de a teljes szexuális felvilágosultság terén még mindig rosszul állunk. Nagyon fontos lenne, hogy minél több emberhez eljusson az üzenet: a felszabadult szex egyik alapfeltétele a körültekintő védekezés. Teljes biztonságot pedig akkor élvezhetünk, ha rendszeresen eljárunk szűrővizsgálatra, és a gumióvszer mellett a HPV védőoltást is kérjük, amely nemtől és életkortól függetlenül mindenkinek javasolt, aki szexuális életet él” – fejtette ki Dr. Tisza Tímea, bőr- és nemigyógyász, a Körúti Orvosi Centrum igazgató főorvosa.

Forrás:
Flow PR

Fotó:
pixabay.com

Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.

A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?

A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.

A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei

A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.

A féltékenység pszichológiája: okok, következmények és megoldási lehetőségek

A féltékenység egy rendkívül összetett érzelem, amely egyszerre tartalmazhat félelmet, dühöt, szomorúságot és szorongást. Lényege az, hogy valaki veszélyben érzi a kapcsolatát vagy a helyét egy számára fontos ember életében. Bár gyakran a párkapcsolatokban jelenik meg, nem kizárólag ezekre korlátozódik: testvérek, barátok, kollégák között is előfordulhat.