Menü

A magyarok tizede szexuális averzióban szenved

  • Dátum: 2015.06.03., 15:48

A szexuális együttlét teljesen természetes és élvezetes része az életnek, mégis sokan traumaként élik meg – ha egyáltalán eljutnak az együttlétig. A magyarok egyharmadában ébreszt gátlásokat a szexualitás, és minden nyolcadik ember kimondottan tart magától az aktustól – derült ki egy friss kutatásból. Gyakori a korai magömléstől vagy az orális szextől való idegenkedés és a testképzavar okozta stressz is. A válaszadók 12%-a viszont egy sokkal komplikáltabb esettel, a szexuális averzióval néz szembe, azaz kimondottan irtózik az intim együttléttől. Az okok általában teljesen természetesek, legtöbben a teljesítményük, a nem kívánt terhesség vagy a nemi úton terjedő betegségek miatt aggódnak. Az érintettek háromnegyede már akkor szorongani kezd, amikor felmerül a szexuális együttlét lehetősége, de sokan számoltak be félelemről (45%), felgyorsult szívverséről (24%) és izzadásról (22%), egyes válaszadóknál pedig pánikroham vagy akár ájulás is előfordul. A nemi betegségek kockázatát ugyanakkor a lakosság nagy része alábecsüli, még azok is, akik emiatt félnek a szeretkezéstől.

A szexfóbia egy olyan intenzív félelem, ami meggátolja a kiegyensúlyozott szexuális életet, és szinte lehetetlen racionális magyarázatokkal legyőzni. Az alaptalan szorongások extrém formában is megnyilvánulhatnak, ilyen például a merev pénisz látványától való félelem (medortofóbia), illetve ennek ellentéte, a női nemiszerv látványától való rettegés (eurotofóbia). A gimnofóbiában szenvedők a meztelenségtől, illetve a meztelen test látványától félnek, de létezik parthenofóbia is, az ebben szenvedők súlyosan szoronganak a fiatal vagy szűzlányokkal való együttléttől, akár pár éves korkülönbség esetén is.

„A szexuális motivációban összeadódnak a biológiai, lelki és kulturális folyamatok, ezek együttesen befolyásolják a szexuális vágy alakulását. Az vágytalanság kialakulásában szerepet játszhat a bűntudat, az önkontroll elvesztésétől való félelem, a szexuális tapasztalatlanság, de a hormonok szintje is hatással van a folyamatra. Férfiaknál előfordulhat az is, hogy az első gyermek születése után nem tudják helyén kezelni az anya és a vonzó nő képét.” – foglalja össze az okokat dr. Belső Nóra, pszichiáter főorvos.

Amennyiben ezek a fóbiák és félelmek szexuális bántalmazásra vezethetők vissza, terápiával eredményesen gyógyíthatók, a szeretkezéstől való félelem viszont leggyakrabban a neveltetésből ered. Az egykori szülői tiltás a későbbi életre is rányomja a bélyegét, az illető mocskosnak, megvetendőnek érzi magát, ha szexuális kapcsolatot létesít. Ez genofóbiához (rettegés a szexuális együttléttől), erotofóbiához (viszolygás a szexszel kapcsolatos kommunikációtól) szélsőséges esetben pedig alvászavart okozó oneirogmofóbiához is vezethet (rettegés az erotikus álmoktól). Ezek a félelmek komoly egészségügyi következményekkel is járhatnak, ezért ha valaki szexuális problémát észlel, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulnia: a pszichiáterek mellett a szülész-nőgyógyász és a bőr- és nemigyógyász szakorvosok is segítséget tudnak nyújtani.

A leggyakoribb félelmekre ugyanis van megoldás: a nem kívánt terhesség esetében a legmodernebb fogamzásgátlók – például a havonta egyszer alkalmazandó hüvelygyűrű és az orvosi beavatkozást igénylő hormontartalmú spirál – jelenthetnek megnyugvást, hiszen ezeknél a módszereknél alacsonyabb a helytelen alkalmazás kockázata, mint a napi odafigyelést igénylő tablettánál.

A magyarok nem elég tájékozottak a nemi betegségek terén

A felmérésből egyértelműen kiderült az is, hogy nagyon hiányosak a lakosság védekezéssel kapcsolatos ismeretei, és a legtöbben alábecsülik a fertőzések kockázatát is: minden hatodik magyar például abban a tévhitben él, hogy látványos tünetek híján nincs miért aggódni. Még azok sem figyelnek oda kellőképpen a megelőzésre, akik a nemi betegségek vagy a nem kívánt terhesség rémképe miatt tartanak a szextől. A HIV-fertőzésről, a hepatitisről és a szifiliszről szinte minden megkérdezett hallott már, ennek ellenére a lakosság egy harmadának a hepatitis és a szifilisz lehetséges következményeiről elképzelése sincs. A rákos megbetegedések 5 százalékáért felelőssé tehető HPV (humán papillomavírus) esetében még aggasztóbb a helyzet: a magyarok több mint fele nem gondolná, hogy a fertőzés okozta rosszindulatú daganatok halálos kimenetelűek is lehetnek, ötödük pedig még mindig nem hallott a vírusról. A válaszadók egyharmada arról sem tud, hogy a HPV a férfiak körében is súlyos daganatokat okozhat, pedig a vakcina csaknem 100%-os védelmet jelent számukra is.

„A lakosság háromnegyede egyetért azzal, hogy a rendszeres szűrésekre nem csak a szabados szexuális élet miatt van szükség, mégis csupán a 3%-uk jár kontrollra - pedig a HPV-vírus több évig, tünetmentesen jelen lehet a szervezetben, és a fertőzés okozta nemi szervi szemölcs például minden tizedik embert érinti. Jó hír, hogy a HPV-fertőzés ismertsége sokat nőtt, de a teljes szexuális felvilágosultság terén még mindig rosszul állunk. Nagyon fontos lenne, hogy minél több emberhez eljusson az üzenet: a felszabadult szex egyik alapfeltétele a körültekintő védekezés. Teljes biztonságot pedig akkor élvezhetünk, ha rendszeresen eljárunk szűrővizsgálatra, és a gumióvszer mellett a HPV védőoltást is kérjük, amely nemtől és életkortól függetlenül mindenkinek javasolt, aki szexuális életet él” – fejtette ki Dr. Tisza Tímea, bőr- és nemigyógyász, a Körúti Orvosi Centrum igazgató főorvosa.

Forrás:
Flow PR

Fotó:
pixabay.com

A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.

Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.

Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.

ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.

A demencia első figyelmeztető jelei

Demenciáról – vagyis értelmi hanyatlásról – akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek csökkennek. A panaszok a kiváltó októl függően egyénenként eltérőek lehetnek. Mint sok más betegség esetében, itt is kulcsfontosságú a korai diagnózis. Az időben elkezdett kezelés ugyanis képes lassítani a kognitív hanyatlás előrehaladását.