Anya dolgozik
- Dátum: 2015.09.04., 22:38
- anya, bölcsőde, gyereknevelés, gyerekvállalás, GYES, munkavállalás
Sok nőnek okoz dilemmát, meddig maradjon otthon gyermekével. Ma már akad szép számmal arra is példa, hogy valaki egész korán visszamegy dolgozni, gyermekét pedig bölcsödébe adja. Más országokban ez természetes, de nálunk még mindig van egyfajta külső társadalmi elvárás az anyákon, mely azt sugalmazza nekik, hogy minél tovább maradjanak otthon gyermekükkel.
Van, aki egzisztenciális kényszerből dönt a munkába történő korai visszatérés mellett, sokan már ezt is nehezen tudják elfogadni. Vajon önző-e minden anya, aki már egész korán bölcsödébe adja gyermekét? Vajon rosszat tesz-e a gyerekeknek, ha anyjuk nem tölt otthon hosszú éveket velük, hanem munkát vállal?
Köztudott, hogy az első időszak milyen fontos a gyerekek életében, az első 1-2 évben rendkívül fontos fejlődési folyamatok zajlanak (persze ez igaz a későbbi időszakokra is). Az is tagadhatatlan, hogy erre az időszakra esik a kötődés kialakulása, melynek központi alakja (általában) az anya, és ez a kapcsolat megalapozza a későbbi szociális kapcsolatainkat. Ebből a szempontból nézve az anya jelenléte az első időszakban kardinális fontosságú a gyermek életében.
Felvetődik a kérdés: az anya munkavállalásának vajon feltétlen következménye, hogy egyben elveszik az említett kardinális anyai jelenlét a gyermek életéből? Természetesen nem, valaki munka mellett is meg tud felelni anyai szerepében, személyiségtől függően akár jobban is, mintha otthon maradva felőrlődne a háziasszony szerepében. De mindezek mellett mára már arra is van tudományos bizonyíték, hogy nemcsak hogy nem feltétlenül árt az anyák munkavállalása, hanem sok pozitív hatással is lehet a gyerekekre nézve.
Kutatások igazolták, hogy a dolgozó nők lányai felnőve sikeresebbek a munkahelyükön, a fiúk pedig nagyobb szerepet vállalnak házimunkában és a gyereknevelésben. Nem nehéz megmagyarázni a jelenséget, egy dolgozó nő példát mutat gyermekeinek arra, hogy nem feltétlenül kell feloldódnunk egyetlen szerepünkben, anyaként is lehetünk sikeresek a munkaerőpiacon. Az üzenet lényege pedig, hogy sokféle út van, mindenki másképpen tudja elérni személyisége kiteljesedését. Nem a gyerekneveléssel otthon töltött idő hosszúsága határozza meg, ki mennyire jó szülő, anya.
Fotó:
Pixabay.com
"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?
Mindent az aviofóbiáról

A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.
Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.
A lovasterápia jótékony hatásai

A lovasterápia, hippoterápia és a kapcsolódó állatsegített terápia egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, ugyanakkor hazánkban még kevéssé ismert és hozzáférhető módszer. Pedig ezek az eljárások nemcsak érzelmi és pedagógiai előnyökkel járnak, hanem mozgásterápiás hatásuk is jelentős.
Anyaság és nőiesség: miért nem kell választanunk?

Az anyaság az egyik legszebb, legfelelősségteljesebb, és talán leginkább átalakító szerep, amit egy nő az életében betölthet. De miközben az anyai szerepben nap mint nap helytállunk – etetünk, vigasztalunk, szervezünk, altatunk és folyamatosan aggódunk, figyelünk – könnyen elveszhetünk benne. Sok nő felteszi magának a kérdést: „Ki vagyok én most, hogy anya lettem? És hol van az a nő, aki korábban voltam?”