Segítsen-e a gyermek a házimunkában?
- Dátum: 2015.09.13., 17:09
- gyerek, házimunka, háztartás, háztartásvezetés, iskola, önállóság, tanulás
Vajon jót, vagy rosszat teszünk azzal a gyereknek, ha bevonjuk őt a háztartási feladatokba? Nagy kérdés ez azokban az időkben, amikor az olyan korú gyerekek, akik segíteni tudnak - tudnának, leterheltek az iskolában, és viszonylag kevés idő jut a szabad játékra.
A szülők egy része mentesíti a gyermekét, ahol csak tudja, mert azt vallja: a csemetéjét olyan mértékben elfárasztják az iskolában, és annyi az otthoni tanulnivaló, hogy házimunkát már semmiképp sem bízna rá, hiszen annak esetleg az iskolai eredményei látnák kárát. Vagy éppen csak szimplán, a gyerek iránti szeretetből, kíméletből nem akarják, vagy eszükbe sem jut otthoni teendőket bízni a gyermekre. Ezzel azonban nem biztos, hogy előnyt kovácsol a szülő-nevelő a gyermekének, legalábbis hosszú távon.

Gondoljunk csak bele: melyikre lesz biztosan szükségük a fiataloknak az életben: a deriválásra, a szóelemzésre, vagy arra, hogy el tudja látni magát, tudjon főzni, tisztán tudja tartani önállóan az otthonát? Egymás mellé helyezve a kettőt talán más megvilágítást kap ez a kérdés. Tudjuk jól, hogy a gyermek sikere az életben csak kevésbé múlik a tanulmányi eredményein, annál inkább azon, hogy mennyire életrevaló, talpraesett és magabiztos, valamint önálló.
Arról nem is beszélve, hogy nem tudjuk a végtelenségig megkímélni őt. "Had' legyen gyerek, amíg csak teheti!" - állítja sok szülő. Azonban mennyivel lesz neki könnyebb, ha ezeket a dolgokat saját magának, egyedül, vagy esetleg a szülő "telefonos segítségével" kell elsajátítania? A gyakorikérdések.hu nevű, egyébként igen hasznos weboldal tele van olyan kérdésekkel, amik arra engednek következtetni, hogy a fiatalok otthon nem tudták elsajátítani a legegyszerűbb dolgokat sem. Hogyan kell rántást készíteni, biciklit pumpálni, ésatöbbi. Amennyiben a fiatalt a szülő nem vonja be az otthoni, háztartási, ház körüli teendőkbe, akkor mindezek megtanulása a későbbiekben sokszoros időt fog igénybe venni a számára. Esetleg nehézséget okoz majd a párkapcsolatában, vagy társas kapcsolataiban, hogy az alap dolgokkal nincs tisztában.
A kímélő szülői szemlélet része, hogy az édesanya, édesapa megcsinál mindent egyedül, emiatt viszont sajnálatos módon kevesebb idő jut emiatt a gyerekre. Mennyivel szebb, ha a lehetséges tevékenységeket közösen végzik, nagyobb gyerekek esetén pedig mindenkinek megvan a maga feladata! A tévhittel ellentétben ezen szemlélet nemcsak a lányos anyukáknál, apukáknál hasznos. Sok leendő asszonyt tenne boldoggá, ha a férjük konyítana a takarításhoz, a főzéshez. No és persze sok ifjú férj lenne szintén örömtelibb, ha nem csak rántottát tudna főzni a kedvese vacsorára.
Ne bízzunk mindent az iskolára. Noha szerencsés esetben a gyerekek tanulnak háztartási ismereteket, barkácsolást, ezek azok a tevékenységek, amiket a gyermek inkább otthon tud elsajátítani. Mindemellett persze lehet mértéket tartani, elegendő tanulási- és szabadidőt biztosítani a gyereknek, a hangsúly az egészséges arányok megtalálásán van.
Való igaz, türelem kell ahhoz, hogy a gyermeket házimunkára tanítsuk és neveljük. Nyilvánvalóan háromszor olyan gyorsan végeznénk egyedül, rutinunk révén szebben és hamarabb készülnénk el. Gondoljunk viszont arra, hogy hosszú távon befektetésnek számít a fáradozásunk.
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Skarlát, a vörös gyermekbetegség
Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.