Fontos a munkára nevelés
- Dátum: 2015.09.30., 18:10
- házimunka, munka, munkamegosztás, nevelés
Régen a munkavégzés természetes feladata volt a család minden tagjának, kezdve a legkisebb gyerekektől a nagyobbakig. Ma a legtöbb gyerek felmentést kap a házimunkák alól, vagy elve fel sem merül, hogy a tanuláson és a játékon kívül másfajta tevékenységet is kellene végezniük otthon.
Kapásból felvetődik az a magyarázat, hogy manapság a gyerekek amúgy is túl vannak terhelve az iskolai feladatok miatt, ezért megérdemlik a szabadidőt. A munkára nevelés (hasznos tevékenység végzése) azonban ott kezdődik, hogy a munkát nem büntetésként tüntetjük fel a gyerekek előtt. Fontos, hogy az otthoni feladatok is a gyerekek teendőinek természetes részét képezzék, és nem kell, hogy teljesen elhatároljuk a munkát a játéktevékenységektől.
Fontos, hogy a családi munkamegosztás hasonló terheket rójon a családtagokra, a gyerekeket is vonjuk be, a közös munkavégzés pedig nemcsak hasznos, hanem egyéb pozitív hatásai is lehetnek. Természetesen nem arról van szó, hogy leterheljük gyerekeinket, de tétlen időtöltésnek ne hagyjunk túl nagy teret!
Ahhoz, hogy az otthoni feladatokból a gyerekek is kivegyék a részüket, soha ne utasítsuk el a felajánlott segítséget, akkor sem, ha a gyermekünket még túl fiatalnak tartjuk az adott feladathoz. Ha valóban tényleg nem is fogja tudni megcsinálni, hagyjuk aktívan bekapcsolódni, részfeladatot végezni, és biztosítsunk sikerélményt azáltal, hogy elismerjük munkájukat.
Fontos, hogy a házimunkát ne elsősorban büntetésként végeztessük gyerekeinkkel, ugyanakkor az is lényeges, hogy ne fizessünk érte. Ezekkel a szülői hozzáállásokkal nem a munka szeretetére neveljük gyermekeinket, és gátoljuk, hogy saját belső igényük legyen a munkavégzésre. Ne legyünk túl kritikusak sem az adott munka elvégzésével kapcsolatban, vagyis ne várjuk el, hogy az adott feladatot pontosan úgy hajtsák végre, ahogy mi tennénk. Biztosítsunk szabad teret, ahhoz, hogy a gyerekek munkájukat hasznosnak, fontosnak érezzék és ne kényszernek.
A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.
Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.
Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.
Hogyan maradjunk energikusak a kánikulában?

A nyár sokunknak egyet jelent a szabadsággal, a pihenéssel, a hosszú napsütötte nappalokkal és a várva várt programokkal. Azonban a rekkenő hőség, a párás levegő, a felborult napirend és a kikapcsolódás előtti hajtás könnyen kifacsarhat bennünket. Ha pedig lemerül az energiaszintünk, nehezebb élvezni azt, amiért mindennap dolgoztunk. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy hogyan őrizhetjük meg a lendületünket a júliusi forróság alatt.
Ha kisbabával utazunk, ezeket ne hagyjuk otthon

Legyen szó nyaralásról, rokonlátogatásról, vagy csak egy hosszabb kirándulásról, van jónéhány dolog, amit érdemes bepakolni, ha csecsemővel utazunk.