Menü

Az emberiség jövője a tét

Az ENSZ idei klímacsúcsát november 30. és december 11. között rendezik meg a francia fővárosban. A cél az, hogy elfogadjanak egy olyan korlátozást, amely megfelelő szint alatt tartja az üvegházhatású gázok kibocsátást. Ez így egyszerűnek hangzik, de távolról sem az. Még úgy sem, hogy egyre szélesebb körben tudják, és ami még fontosabb, ismerik el, hogy az emberiség és a Föld jövőjének érdekében komoly, tartós beavatkozásra van szükség.

Mi jelenti a nehézséget? Először is a legnagyobb ipari termeléssel rendelkező országok „visszafogása” egyáltalán nem egyszerű, másrészt a korlátozás megvalósításához szükséges technológia és intézményrendszer kiépítése iszonyatosan költséges.

Pedig más választás nem nagyon van. Erre figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) is. A WHO felhívta a figyelmet az üvegházhatássál összefüggő klímaváltozás pusztító következményeire, kiemelve, hogy a szárazságok, hőhullámok, áradások emberek haláláért felelősek. Konkrétan. A klíma változása segíti a különböző betegségek elterjedését, a légszennyezettség mértéknek növekedése, a kevesebb ivóvíz és az élelemhiány komolyan rontja az életfeltételeket a Földön.

Figyelmeztetnek, ha Párizsban nem sikerül megállapodást tető alá hozni, az a következő évtizedekben további milliók halálához vezethet.

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.

Most? Most!

Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.