Menü

Az emberiség jövője a tét

Az ENSZ idei klímacsúcsát november 30. és december 11. között rendezik meg a francia fővárosban. A cél az, hogy elfogadjanak egy olyan korlátozást, amely megfelelő szint alatt tartja az üvegházhatású gázok kibocsátást. Ez így egyszerűnek hangzik, de távolról sem az. Még úgy sem, hogy egyre szélesebb körben tudják, és ami még fontosabb, ismerik el, hogy az emberiség és a Föld jövőjének érdekében komoly, tartós beavatkozásra van szükség.

Mi jelenti a nehézséget? Először is a legnagyobb ipari termeléssel rendelkező országok „visszafogása” egyáltalán nem egyszerű, másrészt a korlátozás megvalósításához szükséges technológia és intézményrendszer kiépítése iszonyatosan költséges.

Pedig más választás nem nagyon van. Erre figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) is. A WHO felhívta a figyelmet az üvegházhatássál összefüggő klímaváltozás pusztító következményeire, kiemelve, hogy a szárazságok, hőhullámok, áradások emberek haláláért felelősek. Konkrétan. A klíma változása segíti a különböző betegségek elterjedését, a légszennyezettség mértéknek növekedése, a kevesebb ivóvíz és az élelemhiány komolyan rontja az életfeltételeket a Földön.

Figyelmeztetnek, ha Párizsban nem sikerül megállapodást tető alá hozni, az a következő évtizedekben további milliók halálához vezethet.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Így működik a néma segélykérés

Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.