Ne féljünk, mozogjunk!
Az ajándékvásárlás okozta stressz mellett számos olyan (belső) veszély leselkedik ránk az ünnepi időszak alatt, amely megmérgezheti karácsonyunk meghittségét. A modern ember sokszor önmaga ellensége és ez ilyenkor év végén élesen jelentkezik.
A meghittség, boldogság erőltetett hajhászása visszafelé sül el, hiszen ilyenkor képesek vagyunk még a szokásosnál is többet agyalni, stresszelni, rohanni. Gondoljunk arra, hogy az igazi ünnepi hangulatot nem lehet megvásárolni, azt önmagunkban kell keresni, illetve önmagunkból kihozni.
Sokan attól is félnek, hogy nem lesznek képesek megfelelni a családi elvárásoknak, mások már előre izgulnak azon, hogy az ünnepi hetekben végzetes hízásnak indul szervezetük.
A karácsony tehát csupa kihívás, próbáljunk tudatossággal és őszinte önmérséklettel, illetve magunkba tekintéssel hozzáállni ehhez az egyébként fontos időszakhoz. A félelem nem megoldás, inkább csak növelni a stresszt.
Az elhízásról annyit, hogy két hét alatt senki nem képes rá. Ugyanakkor, ha mégis rosszul érezzük magunkat a bevitt táplálék mennyiségét illetően, próbáljunk tudatosan visszavenni a hús-, köret- és bejglifogyasztásból. Még jobb, ha a sportolással az ünnepi hetek alatt sem állunk le, figyeljük meg, amennyiben rászánjuk magunkat egy kis futásra, edzésre, több lesz az energiánk, nem bánjuk az extra sütit, és karácsonyi napok nyugodtabban telnek.
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai
A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete
A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában
A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.
Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva
A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.
Miért félünk orvosi segítséget kérni?
Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.