Ne féljünk, mozogjunk!
Az ajándékvásárlás okozta stressz mellett számos olyan (belső) veszély leselkedik ránk az ünnepi időszak alatt, amely megmérgezheti karácsonyunk meghittségét. A modern ember sokszor önmaga ellensége és ez ilyenkor év végén élesen jelentkezik.
A meghittség, boldogság erőltetett hajhászása visszafelé sül el, hiszen ilyenkor képesek vagyunk még a szokásosnál is többet agyalni, stresszelni, rohanni. Gondoljunk arra, hogy az igazi ünnepi hangulatot nem lehet megvásárolni, azt önmagunkban kell keresni, illetve önmagunkból kihozni.
Sokan attól is félnek, hogy nem lesznek képesek megfelelni a családi elvárásoknak, mások már előre izgulnak azon, hogy az ünnepi hetekben végzetes hízásnak indul szervezetük.
A karácsony tehát csupa kihívás, próbáljunk tudatossággal és őszinte önmérséklettel, illetve magunkba tekintéssel hozzáállni ehhez az egyébként fontos időszakhoz. A félelem nem megoldás, inkább csak növelni a stresszt.
Az elhízásról annyit, hogy két hét alatt senki nem képes rá. Ugyanakkor, ha mégis rosszul érezzük magunkat a bevitt táplálék mennyiségét illetően, próbáljunk tudatosan visszavenni a hús-, köret- és bejglifogyasztásból. Még jobb, ha a sportolással az ünnepi hetek alatt sem állunk le, figyeljük meg, amennyiben rászánjuk magunkat egy kis futásra, edzésre, több lesz az energiánk, nem bánjuk az extra sütit, és karácsonyi napok nyugodtabban telnek.
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.
A sportszerűség fontossága
A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.
Miért hallgatunk az érzelmeinkről?
Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.
Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál
A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét.