Menü

Különleges magányban

Lassan egy évtizede minden évben április másodikán tartják az autizmus világnapját, amely remek alkalom például arra, hogy jobban megismerkedjünk a jelenséggel.

Az autizmusról nyilvánvalóan mindenki hallott már, de akinek nincs közvetlen tapasztalata, általában nagyon keveset tud erről a problémáról. A világon mintegy tíz millióan, Magyarországon pedig körülbelül százezren élnek autizmussal, amelynek formái változatosak. De mi is az az autizmus?

Az autizmus egyszerűen egy idegi fejlődési rendellenesség, amely elsősorban a társadalmi kapcsolatokra, a kommunikációs képességekre hat, valamint a normálistól eltérő viselkedési és érdeklődési mintákat hoz elő. Mint említettük az autizmus formái változatosak, többféle típusuk van, illetve szokás súlyosságuk alapján is megkülönböztetni őket. Vannak olyan autisták, akik erőfeszítésekkel ugyan, de képesek beilleszkedni a társadalomba, akár úgy is, hogy külső szemlélő nem is észleli a rendellenességet.

Az autizmus egyik kísérő rendellenessége az értelmi fogyatékosság, ugyanakkor például az Asperger-szindrómások (az autizmus egyik formája) jellemzően átlagos, vagy éppen kimagasló intelligenciával rendelkeznek.

A rendellenesség kialakulását általában genetikai okokra vezetik vissza, azonban a rengeteg még a kérdőjel az eredettel kapcsolatban. Az autizmus kialakulásának esélyét többek között az anya magasabb életkora és a környezetszennyezés is növeli.

Az autisták egyfajta különleges zárkózottságban, magányban élnek. Állapotuk bizonyos kezelésekkel sok esetben javítható, ugyanakkor rengeteg foglalkozást, törődést igényelnek. Érdekesség, hogy sokan tiltakoznak a betegség és a fogyatékosság kifejezések ellen az autizmussal kapcsolatban, mondván, a jelenség a személyiségük része, nem gyógyítható.

Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.

A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?

A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.

A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei

A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.

A féltékenység pszichológiája: okok, következmények és megoldási lehetőségek

A féltékenység egy rendkívül összetett érzelem, amely egyszerre tartalmazhat félelmet, dühöt, szomorúságot és szorongást. Lényege az, hogy valaki veszélyben érzi a kapcsolatát vagy a helyét egy számára fontos ember életében. Bár gyakran a párkapcsolatokban jelenik meg, nem kizárólag ezekre korlátozódik: testvérek, barátok, kollégák között is előfordulhat.