Menü

Döbbenetesen magas a növények fehérjetartalma

Még mindig abban a tévhitben élünk, hogy a fehérje egyenlő a hússal, pedig a növények fehérjetartalma sokszorosa lehet a húsénak. A fő fehérjeforrásnak például a csirkemellet, valamint a tejtermékeket tekintik. Nos, az igazság az, hogy a tejben például hiába van sok fehérje, a szervezetünk nem tudja abból kinyerni és felhasználni azt.

Íme néhány érdekes összehasonlítás. 100 g csirkemell fehérjetartalma 21,2 g, míg ugyanennyi lencséé 24,63 g. Igaz, a lencse kalóriatartalma jóval nagyobb, mint a csirkemellé (kb. a háromszorosa), azt az aprócska, ám mégis fontos részletet elfelejtik hozzátenni, hogy a húsok emésztési ideje jóval hosszabb, ez pedig lassítja az anyagcserét. Mi ennek az oka? Csupán annyi, hogy ez utóbbi adat nehezebben mérhető egzakt számokkal.

Szintén fontos fehérjeforrásként tekintenek a tojásra, s valóban az is. De nem csak a klasszikus formájában ehetjük, ha változatosan szeretnénk étkezni: készíthetünk úgynevezett vegán tojást zabpehely, vagy magvak, csicseriborsóliszt, olivaolaj és fűszerek segítségével. Ennek fehérjetartalma kb. a tojással azonos lesz.

Rentegegféle gabonából nyerhetünk fehérjét, például a zab, a kukorica, a búza és a rizs fantasztikus fehérjeforrások, ahogy a lencsén túl más hüvelyesek is, mint a bab és a sárgaborsó, zöldborsó. Ezen túl a zöldségek is "hemzsegnek" fehérjékben, ajánlott például a krumpli, brokkoli, paradicsom, paprika, répa is fehérjeforrásként. A banánt mindenki ismeri e tekintetben, de más gyümölcsöknek is kedvező a fehérjetartalma, mondjuk a körtének, almának, narancsnak és mandarinnak.

Gyakorlatilag a növényekből mindenféle aminosavat kinyerhetünk. No de miért is fontos a fehérje? A szervezetünknek egyaránt szüksége van szénhidrátokra, zsírokra és fehérjékre is a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz. Egy átlagos embernek naponta legalább 75 g fehérjét ajánlott fogyasztania egy szimpla étrend során. Funkciójuk a szervezetben sokféle lehet, de felelősek például a fertőzésekkel való védekezésért, a sejtek közti információ átviteléért, vagy a megfelelő hormonális rendszerért is.

Ezt együk szaloncukor meg süti helyett

A múlt cikkünkben alternatívákat kerestünk egészséges szaloncukorra, most azonban szaloncukor és sütemény helyetti nyalánkságokra keresünk ötleteket.

Szarkopénia - Izomerő- és izomtömegvesztés a kor előrehaladtával

Míg az oszteoporózis a mozgás passzív résztvevőit, a csontokat, úgy a szarkopénia a mozgásban aktívan résztvevő izmokat érinti. A kor előrehaladtával megjelenő izomerő és izomtömeg csökkenést (szarkopéniát) szintén sokak tapasztalják a 65-70 éves, illetve ennél idősebbek körében. Azt viszont kevesen tudják, hogy napjainkban már ez a folyamat is lassítható, megfelelő diétával és rendszeres testmozgással.

A tömegnövelő étrend alapjai

Sokan ott hibázzák el ezt az egészet, hogy nem tudják, hogyan kell olyan környezetet teremteni a szervezetben, ami lehetővé teszi egyáltalán a növekedést. Elkezdenek tömegnövelőt szedni a semmire, aztán csak csodálkoznak, hogy nem történik semmi. Miért?

Mire jó a méhviasz?

A természetes alapanyagok használata évezredekre nyúlik vissza, hiszen a régmúltban nem voltak azok a laboratóriumok és ezt követően gyárak által előállított szintetikus anyagok, mint manapság. Pont egy ilyen ősanyag a méhviasz is, melynek felhasználási módja is igen sokrétű.

Az éretlen banán tényleg egészségesebb, mint az érett?

Az éretlen zöld és az érett sárga banán a színükön túl is különböznek egymástól. Bizonyára találkoztunk már a szupermarketek polcain zöldesebb árnyalatú banánnal. Ilyenkor általában hagyjuk érlelődni pár napig, míg megjelenik az érettséget jelző élénksárga árnyalat. Addigra azonban a banán rezisztens keményítőjének nagy része cukorrá alakul, ami bizony a vércukorszint megugrásához is vezethet, ha többet falatozunk belőle a kelleténél (nem véletlenül szokás a diéta alatt csínján bánni vele).