Döbbenetesen magas a növények fehérjetartalma
- Dátum: 2016.06.09., 10:16
- aminosav, fehérje, gabona, gyümölcs, hús, hüvelyes, lencse, növény, növényi fehérje, zöldség
Még mindig abban a tévhitben élünk, hogy a fehérje egyenlő a hússal, pedig a növények fehérjetartalma sokszorosa lehet a húsénak. A fő fehérjeforrásnak például a csirkemellet, valamint a tejtermékeket tekintik. Nos, az igazság az, hogy a tejben például hiába van sok fehérje, a szervezetünk nem tudja abból kinyerni és felhasználni azt.
Íme néhány érdekes összehasonlítás. 100 g csirkemell fehérjetartalma 21,2 g, míg ugyanennyi lencséé 24,63 g. Igaz, a lencse kalóriatartalma jóval nagyobb, mint a csirkemellé (kb. a háromszorosa), azt az aprócska, ám mégis fontos részletet elfelejtik hozzátenni, hogy a húsok emésztési ideje jóval hosszabb, ez pedig lassítja az anyagcserét. Mi ennek az oka? Csupán annyi, hogy ez utóbbi adat nehezebben mérhető egzakt számokkal.

Szintén fontos fehérjeforrásként tekintenek a tojásra, s valóban az is. De nem csak a klasszikus formájában ehetjük, ha változatosan szeretnénk étkezni: készíthetünk úgynevezett vegán tojást zabpehely, vagy magvak, csicseriborsóliszt, olivaolaj és fűszerek segítségével. Ennek fehérjetartalma kb. a tojással azonos lesz.
Rentegegféle gabonából nyerhetünk fehérjét, például a zab, a kukorica, a búza és a rizs fantasztikus fehérjeforrások, ahogy a lencsén túl más hüvelyesek is, mint a bab és a sárgaborsó, zöldborsó. Ezen túl a zöldségek is "hemzsegnek" fehérjékben, ajánlott például a krumpli, brokkoli, paradicsom, paprika, répa is fehérjeforrásként. A banánt mindenki ismeri e tekintetben, de más gyümölcsöknek is kedvező a fehérjetartalma, mondjuk a körtének, almának, narancsnak és mandarinnak.
Gyakorlatilag a növényekből mindenféle aminosavat kinyerhetünk. No de miért is fontos a fehérje? A szervezetünknek egyaránt szüksége van szénhidrátokra, zsírokra és fehérjékre is a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz. Egy átlagos embernek naponta legalább 75 g fehérjét ajánlott fogyasztania egy szimpla étrend során. Funkciójuk a szervezetben sokféle lehet, de felelősek például a fertőzésekkel való védekezésért, a sejtek közti információ átviteléért, vagy a megfelelő hormonális rendszerért is.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.
Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend
A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.
Noni – a trópusok különleges gyümölcse
A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.