Döbbenetesen magas a növények fehérjetartalma
- Dátum: 2016.06.09., 10:16
- aminosav, fehérje, gabona, gyümölcs, hús, hüvelyes, lencse, növény, növényi fehérje, zöldség
Még mindig abban a tévhitben élünk, hogy a fehérje egyenlő a hússal, pedig a növények fehérjetartalma sokszorosa lehet a húsénak. A fő fehérjeforrásnak például a csirkemellet, valamint a tejtermékeket tekintik. Nos, az igazság az, hogy a tejben például hiába van sok fehérje, a szervezetünk nem tudja abból kinyerni és felhasználni azt.
Íme néhány érdekes összehasonlítás. 100 g csirkemell fehérjetartalma 21,2 g, míg ugyanennyi lencséé 24,63 g. Igaz, a lencse kalóriatartalma jóval nagyobb, mint a csirkemellé (kb. a háromszorosa), azt az aprócska, ám mégis fontos részletet elfelejtik hozzátenni, hogy a húsok emésztési ideje jóval hosszabb, ez pedig lassítja az anyagcserét. Mi ennek az oka? Csupán annyi, hogy ez utóbbi adat nehezebben mérhető egzakt számokkal.
Szintén fontos fehérjeforrásként tekintenek a tojásra, s valóban az is. De nem csak a klasszikus formájában ehetjük, ha változatosan szeretnénk étkezni: készíthetünk úgynevezett vegán tojást zabpehely, vagy magvak, csicseriborsóliszt, olivaolaj és fűszerek segítségével. Ennek fehérjetartalma kb. a tojással azonos lesz.
Rentegegféle gabonából nyerhetünk fehérjét, például a zab, a kukorica, a búza és a rizs fantasztikus fehérjeforrások, ahogy a lencsén túl más hüvelyesek is, mint a bab és a sárgaborsó, zöldborsó. Ezen túl a zöldségek is "hemzsegnek" fehérjékben, ajánlott például a krumpli, brokkoli, paradicsom, paprika, répa is fehérjeforrásként. A banánt mindenki ismeri e tekintetben, de más gyümölcsöknek is kedvező a fehérjetartalma, mondjuk a körtének, almának, narancsnak és mandarinnak.
Gyakorlatilag a növényekből mindenféle aminosavat kinyerhetünk. No de miért is fontos a fehérje? A szervezetünknek egyaránt szüksége van szénhidrátokra, zsírokra és fehérjékre is a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz. Egy átlagos embernek naponta legalább 75 g fehérjét ajánlott fogyasztania egy szimpla étrend során. Funkciójuk a szervezetben sokféle lehet, de felelősek például a fertőzésekkel való védekezésért, a sejtek közti információ átviteléért, vagy a megfelelő hormonális rendszerért is.
A sokoldalú rozmaring
A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.
Melyik sófajta a legegészségesebb?
Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!
Mit kell tudni az inozitról?
Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.
Az acerola jótékony hatásai
Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.
Mit kell tudnunk a B9 vitaminról?
A B9-vitamin egyik formájaként ismert folsav az élelmiszerekben természetesen előforduló folát szintetikus változata. A folsav fontos a szervezet számára, mivel szabályozza az új, egészséges sejtek, köztük az oxigént szállító vörösvértestek létrehozását. A szervezet nem képes folsavat előállítani, ezért az egészséges táplálkozás vagy a B9-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők szedése segíthet megelőzni a vérszegénység kialakulását. Általában az élet vitaminjaként emlegetik.