Döbbenetesen magas a növények fehérjetartalma
- Dátum: 2016.06.09., 10:16
- aminosav, fehérje, gabona, gyümölcs, hús, hüvelyes, lencse, növény, növényi fehérje, zöldség
Még mindig abban a tévhitben élünk, hogy a fehérje egyenlő a hússal, pedig a növények fehérjetartalma sokszorosa lehet a húsénak. A fő fehérjeforrásnak például a csirkemellet, valamint a tejtermékeket tekintik. Nos, az igazság az, hogy a tejben például hiába van sok fehérje, a szervezetünk nem tudja abból kinyerni és felhasználni azt.
Íme néhány érdekes összehasonlítás. 100 g csirkemell fehérjetartalma 21,2 g, míg ugyanennyi lencséé 24,63 g. Igaz, a lencse kalóriatartalma jóval nagyobb, mint a csirkemellé (kb. a háromszorosa), azt az aprócska, ám mégis fontos részletet elfelejtik hozzátenni, hogy a húsok emésztési ideje jóval hosszabb, ez pedig lassítja az anyagcserét. Mi ennek az oka? Csupán annyi, hogy ez utóbbi adat nehezebben mérhető egzakt számokkal.
Szintén fontos fehérjeforrásként tekintenek a tojásra, s valóban az is. De nem csak a klasszikus formájában ehetjük, ha változatosan szeretnénk étkezni: készíthetünk úgynevezett vegán tojást zabpehely, vagy magvak, csicseriborsóliszt, olivaolaj és fűszerek segítségével. Ennek fehérjetartalma kb. a tojással azonos lesz.
Rentegegféle gabonából nyerhetünk fehérjét, például a zab, a kukorica, a búza és a rizs fantasztikus fehérjeforrások, ahogy a lencsén túl más hüvelyesek is, mint a bab és a sárgaborsó, zöldborsó. Ezen túl a zöldségek is "hemzsegnek" fehérjékben, ajánlott például a krumpli, brokkoli, paradicsom, paprika, répa is fehérjeforrásként. A banánt mindenki ismeri e tekintetben, de más gyümölcsöknek is kedvező a fehérjetartalma, mondjuk a körtének, almának, narancsnak és mandarinnak.
Gyakorlatilag a növényekből mindenféle aminosavat kinyerhetünk. No de miért is fontos a fehérje? A szervezetünknek egyaránt szüksége van szénhidrátokra, zsírokra és fehérjékre is a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz. Egy átlagos embernek naponta legalább 75 g fehérjét ajánlott fogyasztania egy szimpla étrend során. Funkciójuk a szervezetben sokféle lehet, de felelősek például a fertőzésekkel való védekezésért, a sejtek közti információ átviteléért, vagy a megfelelő hormonális rendszerért is.
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.
Tippek olajos ételek fogyasztása után
Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.