Döbbenetesen magas a növények fehérjetartalma
- Dátum: 2016.06.09., 10:16
- aminosav, fehérje, gabona, gyümölcs, hús, hüvelyes, lencse, növény, növényi fehérje, zöldség
Még mindig abban a tévhitben élünk, hogy a fehérje egyenlő a hússal, pedig a növények fehérjetartalma sokszorosa lehet a húsénak. A fő fehérjeforrásnak például a csirkemellet, valamint a tejtermékeket tekintik. Nos, az igazság az, hogy a tejben például hiába van sok fehérje, a szervezetünk nem tudja abból kinyerni és felhasználni azt.
Íme néhány érdekes összehasonlítás. 100 g csirkemell fehérjetartalma 21,2 g, míg ugyanennyi lencséé 24,63 g. Igaz, a lencse kalóriatartalma jóval nagyobb, mint a csirkemellé (kb. a háromszorosa), azt az aprócska, ám mégis fontos részletet elfelejtik hozzátenni, hogy a húsok emésztési ideje jóval hosszabb, ez pedig lassítja az anyagcserét. Mi ennek az oka? Csupán annyi, hogy ez utóbbi adat nehezebben mérhető egzakt számokkal.
Szintén fontos fehérjeforrásként tekintenek a tojásra, s valóban az is. De nem csak a klasszikus formájában ehetjük, ha változatosan szeretnénk étkezni: készíthetünk úgynevezett vegán tojást zabpehely, vagy magvak, csicseriborsóliszt, olivaolaj és fűszerek segítségével. Ennek fehérjetartalma kb. a tojással azonos lesz.
Rentegegféle gabonából nyerhetünk fehérjét, például a zab, a kukorica, a búza és a rizs fantasztikus fehérjeforrások, ahogy a lencsén túl más hüvelyesek is, mint a bab és a sárgaborsó, zöldborsó. Ezen túl a zöldségek is "hemzsegnek" fehérjékben, ajánlott például a krumpli, brokkoli, paradicsom, paprika, répa is fehérjeforrásként. A banánt mindenki ismeri e tekintetben, de más gyümölcsöknek is kedvező a fehérjetartalma, mondjuk a körtének, almának, narancsnak és mandarinnak.
Gyakorlatilag a növényekből mindenféle aminosavat kinyerhetünk. No de miért is fontos a fehérje? A szervezetünknek egyaránt szüksége van szénhidrátokra, zsírokra és fehérjékre is a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz. Egy átlagos embernek naponta legalább 75 g fehérjét ajánlott fogyasztania egy szimpla étrend során. Funkciójuk a szervezetben sokféle lehet, de felelősek például a fertőzésekkel való védekezésért, a sejtek közti információ átviteléért, vagy a megfelelő hormonális rendszerért is.
Az instant levesek kultúrája és hatásai

Az instant levesek világszerte népszerűek a gyorsaságuk, olcsóságuk és egyszerűségük miatt – sokan mégis túl gyakran nyúlnak utánuk. Bár elsőre ártalmatlannak tűnnek, hosszú távon komoly egészségügyi problémákhoz vezethetnek. A kultikus státuszuk mögött sokszor tápanyaghiány, sótúladagolás és egyoldalú táplálkozás húzódik meg.
Veszélyes, ha lenyeli a gyerek a rágógumit?

Sok szülő megijed, amikor gyermeke véletlenül lenyel egy rágógumit – de vajon jogos-e az aggodalom? A szakértők szerint a legtöbb esetben nincs ok pánikra, de bizonyos körülmények között a rágógumi lenyelése komoly egészségügyi kockázatokat is jelenthet.
Tapas – a spanyolok egyik étkezési szokása

Ahány ország, annyi étkezési forma, annyiféle fűszerezés, vagy szokás. A spanyolok többek között a tapasra esküsznek, és milyen jól teszik.
Mikortól számít valaki alkoholistának?

Az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadott része sok kultúrának – egy pohár bor vacsora mellé, sör a barátokkal, pezsgő ünnepléskor. De mikortól válik ez a szokás problémává? Mikortól számít valaki alkoholistának?
Mit rejt egy energiaital? A koffein hatása a fiatal szervezetre

Egyre inkább köztudott, hogy az üdítők világa vonzza a kamaszokat. A 2024-es magyarországi korhatárosítás, amely nemrégiben lépett életbe megtiltotta az energiaitalok árusítását 18 év alattiaknak, bizonyos feltételek mellett. A döntést sokan felesleges szabályozásnak, mások bölcs lépésnek tartják. Azonban az biztos, hogy a koffeinen túl más adalékanyagok is veszélyt jelentenek. Ugyanis a serkentő löttyök tömkelege nem csak tömény erő dobozba zárva, hanem komplexebb termékek sokasága.