Több mozgásra van szüksége a kutyájának, mint gondolná
- Dátum: 2016.06.09., 09:30
- állat, állattartás, eb, immunrendszer, kutya, mozgás, séta, szocializáció
Sok gazdi azt hiszi, hogy a kertben tartott, vagy családi házban élő kutyáknak bőven elegendő a mozgástere, hiszen ott van nekik az udvar, ahol rohangálhatnak. Ez elég nagy tévhit, ami miatt ezek a kutyák sokszor veszélyeztetettebbek a "panelebeknél".
A kutyáknak általában nagyobb a mozgásigénye, mint az embereknek, és egy-egy séta, túra alkalmával legalább háromszor annyit rohangálnak ezzel arányosan. Hasonlítsuk hát össze a saját mozgásterünket az állatokéval: mi elégedettek lennénk, ha soha nem mozdulhatnánk ki az udvarunkból? Ez gyakorlatilag egyenlő egy börtönnel, hiszen ott jellemző, hogy csupán az udvaron róhatják a köröket a rabok, de onnan nem jutnak ki soha. Azt kell mondanunk, hogy a kutya is ugyanígy van ezzel. Ez nem csupán a mozgásról szól, ahogy az ember számára sem, hanem az új szagok, új élmények megszerzéséről, a szabad futásról.

Hajlamosak vagyunk elfeledni, pedig az állatnak is van lelke, és a bekerített élettér sem a testére, sem a lelkére nincs jó hatással. Azok a kutyák, akiket nem visznek sétálni, hamarabb elhíznak (akkor is, ha van udvar!), gyengül az immunrendszerük (igen, a védőoltások és a változatos táplálkozás ellenére is), izmozatuk és csontozatuk könnyebben elgyengül, edzettségük csökken. Összességében tehát rövidebb ideig élnek, bármennyire is szeretik őket.
Azon túl, hogy kevésbé szocializáltak azon kutyák, akik nem találkoznak más kutyákkal, állatokkal (ez abban az esetben is igaz lehet, ha otthon több kutya van), még az intelligenciájukra is hatással lehet a bezártság. Ugyanis okosabbnak bizonyultak azok a kutyák, akiket rendszeresen sokféle inger ér a külvilágban.
Az állattartás felelősséggel jár, gondoljuk ezt át, mielőtt befogadunk, vagy vásárolunk egy kutyát. Sok munka, idő és energia ily módon tartani, és ehhez a rendszeres séta is hozzátartozik. Bizony, nem csak jó időben, vagy havi egyetlen hétvégén.
Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében
A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat
Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít
Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”
Az ünnepi asztal csapdái
Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.
Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben
Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.
Karácsonyi ajándékok az utolsó pillanatban – amikor az idő ellenünk dolgozik
Ismerős helyzet? December közepe van, az adventi naptár már majdnem üres, a város fényei ragyognak, de az ajándéklista még mindig hiányos. Az utolsó pillanatos karácsonyi ajándékvásárlás sokak számára stresszes.