Menü

Több mozgásra van szüksége a kutyájának, mint gondolná

Sok gazdi azt hiszi, hogy a kertben tartott, vagy családi házban élő kutyáknak bőven elegendő a mozgástere, hiszen ott van nekik az udvar, ahol rohangálhatnak. Ez elég nagy tévhit, ami miatt ezek a kutyák sokszor veszélyeztetettebbek a "panelebeknél".

A kutyáknak általában nagyobb a mozgásigénye, mint az embereknek, és egy-egy séta, túra alkalmával legalább háromszor annyit rohangálnak ezzel arányosan. Hasonlítsuk hát össze a saját mozgásterünket az állatokéval: mi elégedettek lennénk, ha soha nem mozdulhatnánk ki az udvarunkból? Ez gyakorlatilag egyenlő egy börtönnel, hiszen ott jellemző, hogy csupán az udvaron róhatják a köröket a rabok, de onnan nem jutnak ki soha. Azt kell mondanunk, hogy a kutya is ugyanígy van ezzel. Ez nem csupán a mozgásról szól, ahogy az ember számára sem, hanem az új szagok, új élmények megszerzéséről, a szabad futásról.

Hajlamosak vagyunk elfeledni, pedig az állatnak is van lelke, és a bekerített élettér sem a testére, sem a lelkére nincs jó hatással. Azok a kutyák, akiket nem visznek sétálni, hamarabb elhíznak (akkor is, ha van udvar!), gyengül az immunrendszerük (igen, a védőoltások és a változatos táplálkozás ellenére is), izmozatuk és csontozatuk könnyebben elgyengül, edzettségük csökken. Összességében tehát rövidebb ideig élnek, bármennyire is szeretik őket.

Azon túl, hogy kevésbé szocializáltak azon kutyák, akik nem találkoznak más kutyákkal, állatokkal (ez abban az esetben is igaz lehet, ha otthon több kutya van), még az intelligenciájukra is hatással lehet a bezártság. Ugyanis okosabbnak bizonyultak azok a kutyák, akiket rendszeresen sokféle inger ér a külvilágban.

Az állattartás felelősséggel jár, gondoljuk ezt át, mielőtt befogadunk, vagy vásárolunk egy kutyát. Sok munka, idő és energia ily módon tartani, és ehhez a rendszeres séta is hozzátartozik. Bizony, nem csak jó időben, vagy havi egyetlen hétvégén.

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.