Menü

Kávé okozta daganatos betegség? Egy elmélet hanyatlóban

Hanyatlóban van az elmélet, miszerint a kávé daganatos megbetegedést okoz. A kutatók legalábbis arra a következtetésre jutottak, hogy nincs kielégítő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kávé ilyen káros hatással bírna.

1991-ben egy neves rákkutató intézmény vette fel a kávét a listára mint potenciális karcinogén (rákot okozó) anyagot. Mindez azért történt, mert egy esetben összefüggésbe tudták hozni egy hólyagrákkal. A szakértőcsoport most úgy döntött, ez nem biztosít elég bizonyítékot, hogy egyértelműen kijelenthessék, a kávé okozta a daganatot.


Ihatunk kávét, csak ne túl forrón... Erre jutottak a szakértők

Az is az állításaik között szerepelt, hogy a normális, ivásnak megfelelő hőmérsékletűnél melegebb italt inni kockázatos lehet. Ennek bizonyítéka egy nyelőcsőrák volt. Kockázatot azonban csak a 65°C-nál forróbb italok jelentettek. Ezeket a megállapításokat Iránban, Kínában és Dél-Amerikában végzett tanulmányok alapján hozták, ahol a teát rendszerint 70°C-osan fogyasztják. A megállapítást azután hozták, hogy 23 tudós több száz különböző tanulmányt nézett át.

Mik a további teendőink?

A szakértők beismerik, hogy nem tudják, vajon a kávé okoz-e rákot vagy sem. Előzőleg azt állították, hogy van rá lehetőség. Ami fontos, az az, hogy az anyagok csoportosítása aszerint, hogy okoznak-e rákot vagy sem, nem jelenti azt, hogy valakinél egy magasabb kategóriába tartozó anyag, étel, ital fogyasztása megnöveli a valószínűséget, és valóban daganatot is fog képezni. Mindössze a rák kialakulásának lehetőségét jelenti. Például ismertek az 1-es kategóriába tartozó karcinogének, melyek az esetében a szakértők meg vannak róla győződve, hogy valóban az adott anyag okozza a rákos elváltozást – ilyen például a dohány.

Korábban azt gondolták, lehetséges, hogy a kávénak szerepe legyen a daganatképzésben. Ezt egyetlen esetre alapozták, ahol véleményük szerint megfelelő bizonyítékot találtak. Most ezt a bizonyítékot nem tartják kielégítőnek annak biztos kijelentéséhez, hogy a kávé rákot okoz.

De számít-e ez a kávéfogyasztóknak? Aligha. Valószínűleg szinte soha nem gondolunk a rákra, miközben álmos szemekkel a reggeli csésze kávénkat szürcsölgetjük, és nem tennénk még abban az esetben sem, ha tényleg kockázatot jelentene.

A fent említett neves rákkutató intézmény egy jegyzéket vezet a rák környezeti okairól. Ezt a jegyzéket egy skálaként kell elképzelni, amely 4 fő kategóriát tartalmaz. Az 1-es kategóriába tartozik – ezek jelentik a legnagyobb rizikófaktort – például a dohányzás. Ebben az esetben a bizonyítékok meggyőzőek, az adott tevékenység vagy szer minden bizonnyal daganatot okoz. Ezzel szemben a 4-es kategória tagjai nem jelentenek kockázatot. A kávé 1991 óta a 2B kategóriába tartozott, most a 3-asba tették át, ami azt jelenti, hogy nem osztályozható rizikófaktorként.

Dr. Rachel Thompson a World Cancer Research Fund munkatársának (magyarul kb. Világ Rákkutató Alap) nyilatkozata szerint ez nem azt jelenti, hogy többé nem élvezhetjük a forró italokat. A forró hőmérsékletet minősítették kockázati tényezőnek, tehát ha forró italokat fogyasztunk, mindössze hagyjuk hűlni néhány percig, különösen akkor, ha később nem öntünk hozzá egy kis tejet.

Az amerikai Nemzeti Kávészövetség (National Coffee Association) elnöke, Bill Murray nyilatkozta: „Ez a felfedezés nagyszerű hír a kávéfogyasztóknak, és alátámasztja azt a kutatáslavinát, amit széles körben megbecsült, független tudósok végeztek.”

Forrás: www.bbc.com

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.