Kávé okozta daganatos betegség? Egy elmélet hanyatlóban
- Dátum: 2016.07.11., 09:12
- daganat, forró ital, kávé, rák, tudomány
Hanyatlóban van az elmélet, miszerint a kávé daganatos megbetegedést okoz. A kutatók legalábbis arra a következtetésre jutottak, hogy nincs kielégítő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kávé ilyen káros hatással bírna.
1991-ben egy neves rákkutató intézmény vette fel a kávét a listára mint potenciális karcinogén (rákot okozó) anyagot. Mindez azért történt, mert egy esetben összefüggésbe tudták hozni egy hólyagrákkal. A szakértőcsoport most úgy döntött, ez nem biztosít elég bizonyítékot, hogy egyértelműen kijelenthessék, a kávé okozta a daganatot.

Ihatunk kávét, csak ne túl forrón... Erre jutottak a szakértők
Az is az állításaik között szerepelt, hogy a normális, ivásnak megfelelő hőmérsékletűnél melegebb italt inni kockázatos lehet. Ennek bizonyítéka egy nyelőcsőrák volt. Kockázatot azonban csak a 65°C-nál forróbb italok jelentettek. Ezeket a megállapításokat Iránban, Kínában és Dél-Amerikában végzett tanulmányok alapján hozták, ahol a teát rendszerint 70°C-osan fogyasztják. A megállapítást azután hozták, hogy 23 tudós több száz különböző tanulmányt nézett át.
Mik a további teendőink?
A szakértők beismerik, hogy nem tudják, vajon a kávé okoz-e rákot vagy sem. Előzőleg azt állították, hogy van rá lehetőség. Ami fontos, az az, hogy az anyagok csoportosítása aszerint, hogy okoznak-e rákot vagy sem, nem jelenti azt, hogy valakinél egy magasabb kategóriába tartozó anyag, étel, ital fogyasztása megnöveli a valószínűséget, és valóban daganatot is fog képezni. Mindössze a rák kialakulásának lehetőségét jelenti. Például ismertek az 1-es kategóriába tartozó karcinogének, melyek az esetében a szakértők meg vannak róla győződve, hogy valóban az adott anyag okozza a rákos elváltozást – ilyen például a dohány.
Korábban azt gondolták, lehetséges, hogy a kávénak szerepe legyen a daganatképzésben. Ezt egyetlen esetre alapozták, ahol véleményük szerint megfelelő bizonyítékot találtak. Most ezt a bizonyítékot nem tartják kielégítőnek annak biztos kijelentéséhez, hogy a kávé rákot okoz.
De számít-e ez a kávéfogyasztóknak? Aligha. Valószínűleg szinte soha nem gondolunk a rákra, miközben álmos szemekkel a reggeli csésze kávénkat szürcsölgetjük, és nem tennénk még abban az esetben sem, ha tényleg kockázatot jelentene.
A fent említett neves rákkutató intézmény egy jegyzéket vezet a rák környezeti okairól. Ezt a jegyzéket egy skálaként kell elképzelni, amely 4 fő kategóriát tartalmaz. Az 1-es kategóriába tartozik – ezek jelentik a legnagyobb rizikófaktort – például a dohányzás. Ebben az esetben a bizonyítékok meggyőzőek, az adott tevékenység vagy szer minden bizonnyal daganatot okoz. Ezzel szemben a 4-es kategória tagjai nem jelentenek kockázatot. A kávé 1991 óta a 2B kategóriába tartozott, most a 3-asba tették át, ami azt jelenti, hogy nem osztályozható rizikófaktorként.
Dr. Rachel Thompson a World Cancer Research Fund munkatársának (magyarul kb. Világ Rákkutató Alap) nyilatkozata szerint ez nem azt jelenti, hogy többé nem élvezhetjük a forró italokat. A forró hőmérsékletet minősítették kockázati tényezőnek, tehát ha forró italokat fogyasztunk, mindössze hagyjuk hűlni néhány percig, különösen akkor, ha később nem öntünk hozzá egy kis tejet.
Az amerikai Nemzeti Kávészövetség (National Coffee Association) elnöke, Bill Murray nyilatkozta: „Ez a felfedezés nagyszerű hír a kávéfogyasztóknak, és alátámasztja azt a kutatáslavinát, amit széles körben megbecsült, független tudósok végeztek.”
Forrás: www.bbc.com
Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?
Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.
A hajlékonyság fokozása
A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.
Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad
A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.
Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?
Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.
Miért különleges a nyári fesztiválélmény?
A fesztiválok sokak számára a gondtalan kikapcsolódás, a zene és a társas pillanatok időszakát jelentik. Ezek a rendezvények kiszakíthatnak a megszokott hétköznapokból és olyan emlékeket adhatnak, amelyekre még hónapokkal később is jó érzéssel gondolunk.