Kávé okozta daganatos betegség? Egy elmélet hanyatlóban
- Dátum: 2016.07.11., 09:12
- daganat, forró ital, kávé, rák, tudomány
Hanyatlóban van az elmélet, miszerint a kávé daganatos megbetegedést okoz. A kutatók legalábbis arra a következtetésre jutottak, hogy nincs kielégítő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kávé ilyen káros hatással bírna.
1991-ben egy neves rákkutató intézmény vette fel a kávét a listára mint potenciális karcinogén (rákot okozó) anyagot. Mindez azért történt, mert egy esetben összefüggésbe tudták hozni egy hólyagrákkal. A szakértőcsoport most úgy döntött, ez nem biztosít elég bizonyítékot, hogy egyértelműen kijelenthessék, a kávé okozta a daganatot.

Ihatunk kávét, csak ne túl forrón... Erre jutottak a szakértők
Az is az állításaik között szerepelt, hogy a normális, ivásnak megfelelő hőmérsékletűnél melegebb italt inni kockázatos lehet. Ennek bizonyítéka egy nyelőcsőrák volt. Kockázatot azonban csak a 65°C-nál forróbb italok jelentettek. Ezeket a megállapításokat Iránban, Kínában és Dél-Amerikában végzett tanulmányok alapján hozták, ahol a teát rendszerint 70°C-osan fogyasztják. A megállapítást azután hozták, hogy 23 tudós több száz különböző tanulmányt nézett át.
Mik a további teendőink?
A szakértők beismerik, hogy nem tudják, vajon a kávé okoz-e rákot vagy sem. Előzőleg azt állították, hogy van rá lehetőség. Ami fontos, az az, hogy az anyagok csoportosítása aszerint, hogy okoznak-e rákot vagy sem, nem jelenti azt, hogy valakinél egy magasabb kategóriába tartozó anyag, étel, ital fogyasztása megnöveli a valószínűséget, és valóban daganatot is fog képezni. Mindössze a rák kialakulásának lehetőségét jelenti. Például ismertek az 1-es kategóriába tartozó karcinogének, melyek az esetében a szakértők meg vannak róla győződve, hogy valóban az adott anyag okozza a rákos elváltozást – ilyen például a dohány.
Korábban azt gondolták, lehetséges, hogy a kávénak szerepe legyen a daganatképzésben. Ezt egyetlen esetre alapozták, ahol véleményük szerint megfelelő bizonyítékot találtak. Most ezt a bizonyítékot nem tartják kielégítőnek annak biztos kijelentéséhez, hogy a kávé rákot okoz.
De számít-e ez a kávéfogyasztóknak? Aligha. Valószínűleg szinte soha nem gondolunk a rákra, miközben álmos szemekkel a reggeli csésze kávénkat szürcsölgetjük, és nem tennénk még abban az esetben sem, ha tényleg kockázatot jelentene.
A fent említett neves rákkutató intézmény egy jegyzéket vezet a rák környezeti okairól. Ezt a jegyzéket egy skálaként kell elképzelni, amely 4 fő kategóriát tartalmaz. Az 1-es kategóriába tartozik – ezek jelentik a legnagyobb rizikófaktort – például a dohányzás. Ebben az esetben a bizonyítékok meggyőzőek, az adott tevékenység vagy szer minden bizonnyal daganatot okoz. Ezzel szemben a 4-es kategória tagjai nem jelentenek kockázatot. A kávé 1991 óta a 2B kategóriába tartozott, most a 3-asba tették át, ami azt jelenti, hogy nem osztályozható rizikófaktorként.
Dr. Rachel Thompson a World Cancer Research Fund munkatársának (magyarul kb. Világ Rákkutató Alap) nyilatkozata szerint ez nem azt jelenti, hogy többé nem élvezhetjük a forró italokat. A forró hőmérsékletet minősítették kockázati tényezőnek, tehát ha forró italokat fogyasztunk, mindössze hagyjuk hűlni néhány percig, különösen akkor, ha később nem öntünk hozzá egy kis tejet.
Az amerikai Nemzeti Kávészövetség (National Coffee Association) elnöke, Bill Murray nyilatkozta: „Ez a felfedezés nagyszerű hír a kávéfogyasztóknak, és alátámasztja azt a kutatáslavinát, amit széles körben megbecsült, független tudósok végeztek.”
Forrás: www.bbc.com
Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?
Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.
Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget
Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.
Meddig marad biztonságos a pohárban hagyott víz?
Sokan készítenek ki este egy pohár vizet az ágyuk mellé, hogy ébredés után ne kelljen rögtön a konyhába menniük. Mások egész nap az íróasztalukon tartják az innivalójukat, és időnként kortyolnak belőle. Bár a víz nem romlandó élelmiszer a hagyományos értelemben, a kitöltés után már több olyan tényező is befolyásolhatja a tisztaságát, amelyre érdemes odafigyelni.
Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány
Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.
Miért szeretjük a horrorfilmeket?
Vibráló villanykörte, résnyire nyitott ajtó, a háttérben halkan szóló zene. Pontosan tudjuk, mi következik, mégis kényelmesen hátradőlünk, és várjuk a borzongást. De vajon miért keressük önként azt az érzést, amelytől egyébként menekülnénk?