Menü

Kávé okozta daganatos betegség? Egy elmélet hanyatlóban

Hanyatlóban van az elmélet, miszerint a kávé daganatos megbetegedést okoz. A kutatók legalábbis arra a következtetésre jutottak, hogy nincs kielégítő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kávé ilyen káros hatással bírna.

1991-ben egy neves rákkutató intézmény vette fel a kávét a listára mint potenciális karcinogén (rákot okozó) anyagot. Mindez azért történt, mert egy esetben összefüggésbe tudták hozni egy hólyagrákkal. A szakértőcsoport most úgy döntött, ez nem biztosít elég bizonyítékot, hogy egyértelműen kijelenthessék, a kávé okozta a daganatot.


Ihatunk kávét, csak ne túl forrón... Erre jutottak a szakértők

Az is az állításaik között szerepelt, hogy a normális, ivásnak megfelelő hőmérsékletűnél melegebb italt inni kockázatos lehet. Ennek bizonyítéka egy nyelőcsőrák volt. Kockázatot azonban csak a 65°C-nál forróbb italok jelentettek. Ezeket a megállapításokat Iránban, Kínában és Dél-Amerikában végzett tanulmányok alapján hozták, ahol a teát rendszerint 70°C-osan fogyasztják. A megállapítást azután hozták, hogy 23 tudós több száz különböző tanulmányt nézett át.

Mik a további teendőink?

A szakértők beismerik, hogy nem tudják, vajon a kávé okoz-e rákot vagy sem. Előzőleg azt állították, hogy van rá lehetőség. Ami fontos, az az, hogy az anyagok csoportosítása aszerint, hogy okoznak-e rákot vagy sem, nem jelenti azt, hogy valakinél egy magasabb kategóriába tartozó anyag, étel, ital fogyasztása megnöveli a valószínűséget, és valóban daganatot is fog képezni. Mindössze a rák kialakulásának lehetőségét jelenti. Például ismertek az 1-es kategóriába tartozó karcinogének, melyek az esetében a szakértők meg vannak róla győződve, hogy valóban az adott anyag okozza a rákos elváltozást – ilyen például a dohány.

Korábban azt gondolták, lehetséges, hogy a kávénak szerepe legyen a daganatképzésben. Ezt egyetlen esetre alapozták, ahol véleményük szerint megfelelő bizonyítékot találtak. Most ezt a bizonyítékot nem tartják kielégítőnek annak biztos kijelentéséhez, hogy a kávé rákot okoz.

De számít-e ez a kávéfogyasztóknak? Aligha. Valószínűleg szinte soha nem gondolunk a rákra, miközben álmos szemekkel a reggeli csésze kávénkat szürcsölgetjük, és nem tennénk még abban az esetben sem, ha tényleg kockázatot jelentene.

A fent említett neves rákkutató intézmény egy jegyzéket vezet a rák környezeti okairól. Ezt a jegyzéket egy skálaként kell elképzelni, amely 4 fő kategóriát tartalmaz. Az 1-es kategóriába tartozik – ezek jelentik a legnagyobb rizikófaktort – például a dohányzás. Ebben az esetben a bizonyítékok meggyőzőek, az adott tevékenység vagy szer minden bizonnyal daganatot okoz. Ezzel szemben a 4-es kategória tagjai nem jelentenek kockázatot. A kávé 1991 óta a 2B kategóriába tartozott, most a 3-asba tették át, ami azt jelenti, hogy nem osztályozható rizikófaktorként.

Dr. Rachel Thompson a World Cancer Research Fund munkatársának (magyarul kb. Világ Rákkutató Alap) nyilatkozata szerint ez nem azt jelenti, hogy többé nem élvezhetjük a forró italokat. A forró hőmérsékletet minősítették kockázati tényezőnek, tehát ha forró italokat fogyasztunk, mindössze hagyjuk hűlni néhány percig, különösen akkor, ha később nem öntünk hozzá egy kis tejet.

Az amerikai Nemzeti Kávészövetség (National Coffee Association) elnöke, Bill Murray nyilatkozta: „Ez a felfedezés nagyszerű hír a kávéfogyasztóknak, és alátámasztja azt a kutatáslavinát, amit széles körben megbecsült, független tudósok végeztek.”

Forrás: www.bbc.com

Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?

Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.

Rekreáció – ismered a kifejezést és azt, ami mögötte van?

Sokak hallhatták már azt, hogy rekreálódni kell akár a mindennapokban is, de vajon ez mit takar valójában?

A zene hatása az agyműködésre

A zene az emberi kultúra egyik legősibb és legösszetettebb kifejezési formája, amely nem csupán érzelmi élményt nyújt, hanem jelentős hatással van az agyműködésre is.

Mi az a protokollkommunikáció, és miért fontos a mindennapi életben?

A kommunikáció a mindennapi élet része, ide tartozik a protokollkommunikáció is, amit érdemes minden embernek elsajátítania.

Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?

A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.