Menü

Teljes kiőrlésű gabona = hosszú élet?

Egy új tanulmány szerint azok az emberek, akik nagyobb mennyiségben fogyasztanak teljes kiőrlésű gabonaféléket, kevésbé hajlamosak daganatos vagy szív- és érrendszeri betegségekben meghalni. Egyes ajánlások szerint az elfogyasztott gabona minimum felének teljes kiőrlésűnek kellene lennie, így például fogyaszthatunk zabpelyhet, rozst, árpát, kukoricát vagy barnarizst.

Köztudott, hogy a teljes kiőrlésű gabona fogyasztása sok krónikus betegség kialakulásának kockázatát csökkenti, beleértve a fentebb is említett szív- és érrendszeri elváltozásokat és a végbéldaganatot, de arra vonatkozóan eddig még nem végeztek tüzetesebb vizsgálatokat, hogy pontosan milyen a kapcsolat a bevitt teljes kiőrlésű gabona és az elhalálozás között.

A kutatók 14 korábbi tanulmány eredményeit gyűjtötték össze. A tanulmányok összesen 786.076 embert foglaltak magukba, melyek közül a vizsgálatok során 97.867 halt meg. Közülük majdnem 24.000 ember szív- és érrendszeri betegségben, míg több mint 37.000 vizsgálati személy rákos elváltozások miatt veszítette életét. Az összegyűjtött tanulmányok eredményei az USA-ból, a skandináv szigetvilágból és az Egyesült Királyságból származtak.

Azoknak az egyéneknek, akik a legtöbb teljes kiőrlésű gabonát fogyasztották, 16%-kal kevesebb esélyük volt a fentebb felsorolt okok miatti elhalálozásra, mint azoknak, akik a legkevesebbet ették. A szív- és érrendszeri elváltozások miatti halálozási kockázatuk majdnem 20%-kal, míg a daganatos betegség miatti halálozási kockázatuk több mint 10%-kal csökkent. Minden további 16 gramm teljes kiőrlésű gabona elfogyasztása további 9%-kal csökkentette a szív- és érrendszeri betegségek, és 5%-kal csökkentette a daganatok okozta halálozási kockázatot.

Mennyi is az annyi? Körülbelül egy fél csésze főtt barnarizs, főtt zabpehely vagy egy szelet teljes kiőrlésű (100%-ban teljes kiőrlésű gabonából készült) kenyér felel meg az említett 16 grammnak.

A tudományos bizonyítékok nagyon meggyőzőek a teljes kiőrlésű gabonafogyasztás, a krónikus betegségek kialakulása és a mortalitás közötti pozitív kapcsolatot vizsgálva. Ezek a tápanyagok az emésztőrendszerben sokkal lassabban szabadulnak fel, mint a finomított gabonafélék. Mi, emberek hajlamosak is vagyunk arra, hogy ezeket tovább rágjuk, ezáltal hamarabb jóllakottnak fogjuk érezni magunkat, ami a lágy, puha, édesített, finomított gabonafélék esetében nincs meg.

Természetesen egyszer mindenki elhagyja ezt a bolygót, de e tanulmány alapján elmondhatjuk, hogy azoknak, akik több teljes kiőrlésű gabonát fogyasztanak társaiknál, kisebb az esélyük a fiatalon történő elhalálozásra. Számos biológiai útvonal van, amivel magyarázhatóak lennének a teljes kiőrlésű gabonák előnyei, hiszen többek között rostban gazdagok, ami csökkenti az egészségtelen vérlipidek (zsírok) szintjét, és növeli az inzulinérzékenységet, így segít egyensúlyban tartani a cukor metabolizmust.

Forrás: www.nbcnews.com

Miért szárad ki télen az ajkunk?

A hideg hónapokban az ajkak különösen érzékennyé válnak, hiszen a vékony bőrfelület nem tudja megvédeni magát a szél, a hideg és a száraz levegő ellen. A cserepesedés, a húzódó érzés és a repedezés ilyenkor szinte mindennapos probléma lehet, de néhány egyszerű módszerrel sokat tehetünk a megelőzésért. A megfelelő hidratálás és a tudatos ajakápolás segíthet visszaadni az ajkak természetes puhaságát a téli időszakban is.

Természetes gyógymódok alkalmazása a szem egészségéért

A szemünk folyamatosan ki van téve a környezeti ártalmaknak, a digitális eszközök képernyőjének kék fényének, és a mindennapi fáradtságnak. Míg a modern orvostudomány fejlett megoldásokat kínál a súlyos látásproblémákra, számos enyhe, átmeneti panasz (például szárazság, irritáció, fáradtság) esetén a természetes gyógymódok hatékony és kíméletes kiegészítő terápiát jelenthetnek. Ezek az évszázados praktikák a gyógynövények gyulladáscsökkentő és nyugtató tulajdonságait aknázzák ki.

Furcsa betegségek, amikor a test különös üzeneteket küld

Az emberi szervezet bonyolult rendszer, amelyben számtalan folyamat zajlik egyszerre. Sok betegség jól ismert, könnyen felismerhető, és hétköznapi jelenségnek számít. Léteznek azonban olyan ritka, különös vagy éppen megdöbbentő kórképek, amelyek szinte már a hihetetlenség határát súrolják. Ezek a furcsa betegségek nem csupán orvosi ritkaságok, hanem bepillantást engednek abba, mennyire sokféle módon képes a testünk reagálni, alkalmazkodni vagy éppen hibásan működni.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.