Menü

Teljes kiőrlésű gabona = hosszú élet?

Egy új tanulmány szerint azok az emberek, akik nagyobb mennyiségben fogyasztanak teljes kiőrlésű gabonaféléket, kevésbé hajlamosak daganatos vagy szív- és érrendszeri betegségekben meghalni. Egyes ajánlások szerint az elfogyasztott gabona minimum felének teljes kiőrlésűnek kellene lennie, így például fogyaszthatunk zabpelyhet, rozst, árpát, kukoricát vagy barnarizst.

Köztudott, hogy a teljes kiőrlésű gabona fogyasztása sok krónikus betegség kialakulásának kockázatát csökkenti, beleértve a fentebb is említett szív- és érrendszeri elváltozásokat és a végbéldaganatot, de arra vonatkozóan eddig még nem végeztek tüzetesebb vizsgálatokat, hogy pontosan milyen a kapcsolat a bevitt teljes kiőrlésű gabona és az elhalálozás között.

A kutatók 14 korábbi tanulmány eredményeit gyűjtötték össze. A tanulmányok összesen 786.076 embert foglaltak magukba, melyek közül a vizsgálatok során 97.867 halt meg. Közülük majdnem 24.000 ember szív- és érrendszeri betegségben, míg több mint 37.000 vizsgálati személy rákos elváltozások miatt veszítette életét. Az összegyűjtött tanulmányok eredményei az USA-ból, a skandináv szigetvilágból és az Egyesült Királyságból származtak.

Azoknak az egyéneknek, akik a legtöbb teljes kiőrlésű gabonát fogyasztották, 16%-kal kevesebb esélyük volt a fentebb felsorolt okok miatti elhalálozásra, mint azoknak, akik a legkevesebbet ették. A szív- és érrendszeri elváltozások miatti halálozási kockázatuk majdnem 20%-kal, míg a daganatos betegség miatti halálozási kockázatuk több mint 10%-kal csökkent. Minden további 16 gramm teljes kiőrlésű gabona elfogyasztása további 9%-kal csökkentette a szív- és érrendszeri betegségek, és 5%-kal csökkentette a daganatok okozta halálozási kockázatot.

Mennyi is az annyi? Körülbelül egy fél csésze főtt barnarizs, főtt zabpehely vagy egy szelet teljes kiőrlésű (100%-ban teljes kiőrlésű gabonából készült) kenyér felel meg az említett 16 grammnak.

A tudományos bizonyítékok nagyon meggyőzőek a teljes kiőrlésű gabonafogyasztás, a krónikus betegségek kialakulása és a mortalitás közötti pozitív kapcsolatot vizsgálva. Ezek a tápanyagok az emésztőrendszerben sokkal lassabban szabadulnak fel, mint a finomított gabonafélék. Mi, emberek hajlamosak is vagyunk arra, hogy ezeket tovább rágjuk, ezáltal hamarabb jóllakottnak fogjuk érezni magunkat, ami a lágy, puha, édesített, finomított gabonafélék esetében nincs meg.

Természetesen egyszer mindenki elhagyja ezt a bolygót, de e tanulmány alapján elmondhatjuk, hogy azoknak, akik több teljes kiőrlésű gabonát fogyasztanak társaiknál, kisebb az esélyük a fiatalon történő elhalálozásra. Számos biológiai útvonal van, amivel magyarázhatóak lennének a teljes kiőrlésű gabonák előnyei, hiszen többek között rostban gazdagok, ami csökkenti az egészségtelen vérlipidek (zsírok) szintjét, és növeli az inzulinérzékenységet, így segít egyensúlyban tartani a cukor metabolizmust.

Forrás: www.nbcnews.com

Az 5 leghatásosabb méregtelenítő étel

A helytelen táplálkozás miatt a testünkben sok salakanyag, a kötőszövetekben pedig sok felesleges víz halmozódhat fel. Ám akadnak ételek, amelyekkel könnyedén elkerülheted ezeket a problémákat!

A kígyóuborka meglepő hatásai

A kígyóuborka amellett, hogy sokoldalúan felhasználható a konyhában, a szervezetre is számos jótékony hatással bír, ami messze túlmutat a szem alatti karikák eltüntetésében.

A feldolgozott élelmiszerek káros hatásai

Az egészséges életmóddal foglalkozó szakemberek szerint a cukor, a finomított szénhidrátok után a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása miatt van komoly ok az aggodalomra. Egyre több dietetikus, életmódtanácsadó javasolja a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítását. Vajon tisztában vagyunk azzal, melyek ezek az ételek, italok?

Mézbogyó - ültesd, csodáld, termeszd, használd fel

Szeretjük a környezetünkben a bokrokat, amik szép zöldek, de ha még termést is hoznak, ami még ehető is, egészséges is és finom is, akkor az csak egy aduász lehet. Ismerd meg a mézbogyót!

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.