Menü

Teljes kiőrlésű gabona = hosszú élet?

Egy új tanulmány szerint azok az emberek, akik nagyobb mennyiségben fogyasztanak teljes kiőrlésű gabonaféléket, kevésbé hajlamosak daganatos vagy szív- és érrendszeri betegségekben meghalni. Egyes ajánlások szerint az elfogyasztott gabona minimum felének teljes kiőrlésűnek kellene lennie, így például fogyaszthatunk zabpelyhet, rozst, árpát, kukoricát vagy barnarizst.

Köztudott, hogy a teljes kiőrlésű gabona fogyasztása sok krónikus betegség kialakulásának kockázatát csökkenti, beleértve a fentebb is említett szív- és érrendszeri elváltozásokat és a végbéldaganatot, de arra vonatkozóan eddig még nem végeztek tüzetesebb vizsgálatokat, hogy pontosan milyen a kapcsolat a bevitt teljes kiőrlésű gabona és az elhalálozás között.

A kutatók 14 korábbi tanulmány eredményeit gyűjtötték össze. A tanulmányok összesen 786.076 embert foglaltak magukba, melyek közül a vizsgálatok során 97.867 halt meg. Közülük majdnem 24.000 ember szív- és érrendszeri betegségben, míg több mint 37.000 vizsgálati személy rákos elváltozások miatt veszítette életét. Az összegyűjtött tanulmányok eredményei az USA-ból, a skandináv szigetvilágból és az Egyesült Királyságból származtak.

Azoknak az egyéneknek, akik a legtöbb teljes kiőrlésű gabonát fogyasztották, 16%-kal kevesebb esélyük volt a fentebb felsorolt okok miatti elhalálozásra, mint azoknak, akik a legkevesebbet ették. A szív- és érrendszeri elváltozások miatti halálozási kockázatuk majdnem 20%-kal, míg a daganatos betegség miatti halálozási kockázatuk több mint 10%-kal csökkent. Minden további 16 gramm teljes kiőrlésű gabona elfogyasztása további 9%-kal csökkentette a szív- és érrendszeri betegségek, és 5%-kal csökkentette a daganatok okozta halálozási kockázatot.

Mennyi is az annyi? Körülbelül egy fél csésze főtt barnarizs, főtt zabpehely vagy egy szelet teljes kiőrlésű (100%-ban teljes kiőrlésű gabonából készült) kenyér felel meg az említett 16 grammnak.

A tudományos bizonyítékok nagyon meggyőzőek a teljes kiőrlésű gabonafogyasztás, a krónikus betegségek kialakulása és a mortalitás közötti pozitív kapcsolatot vizsgálva. Ezek a tápanyagok az emésztőrendszerben sokkal lassabban szabadulnak fel, mint a finomított gabonafélék. Mi, emberek hajlamosak is vagyunk arra, hogy ezeket tovább rágjuk, ezáltal hamarabb jóllakottnak fogjuk érezni magunkat, ami a lágy, puha, édesített, finomított gabonafélék esetében nincs meg.

Természetesen egyszer mindenki elhagyja ezt a bolygót, de e tanulmány alapján elmondhatjuk, hogy azoknak, akik több teljes kiőrlésű gabonát fogyasztanak társaiknál, kisebb az esélyük a fiatalon történő elhalálozásra. Számos biológiai útvonal van, amivel magyarázhatóak lennének a teljes kiőrlésű gabonák előnyei, hiszen többek között rostban gazdagok, ami csökkenti az egészségtelen vérlipidek (zsírok) szintjét, és növeli az inzulinérzékenységet, így segít egyensúlyban tartani a cukor metabolizmust.

Forrás: www.nbcnews.com

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Fertőtlenítő kendők – mire jó és mire nem?

A covid óta sokkal többen használnak fertőtlenítő kendőket, akár a kéz, akár egyéb felületek tisztántartására, de vajon mindenki tudja, hogy melyikkel mit szabad és mit nem szabad letörölni?

Miért lesz libabőrös a bőrünk?

Biztosan mindenki tapasztalta már, hogy hirtelen végigfut a hátán a hideg, a karján apró dudorok jelennek meg, a szőrszálai pedig az égnek merednek. Ezt nevezzük libabőrnek.

Hagyományos kínai orvoslás alapjai – mit tanít az ősi gyógyító szemlélet?

A hagyományos kínai orvoslás (HKO) több ezeréves múltra tekint vissza, és a világ egyik legismertebb természetes gyógyászati rendszere. Bár gyökerei Kínába nyúlnak vissza, ma már világszerte alkalmazzák kiegészítő terápiaként különféle panaszok enyhítésére és az egészség megőrzésének támogatására.

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.