Menü

Teljes kiőrlésű gabona = hosszú élet?

Egy új tanulmány szerint azok az emberek, akik nagyobb mennyiségben fogyasztanak teljes kiőrlésű gabonaféléket, kevésbé hajlamosak daganatos vagy szív- és érrendszeri betegségekben meghalni. Egyes ajánlások szerint az elfogyasztott gabona minimum felének teljes kiőrlésűnek kellene lennie, így például fogyaszthatunk zabpelyhet, rozst, árpát, kukoricát vagy barnarizst.

Köztudott, hogy a teljes kiőrlésű gabona fogyasztása sok krónikus betegség kialakulásának kockázatát csökkenti, beleértve a fentebb is említett szív- és érrendszeri elváltozásokat és a végbéldaganatot, de arra vonatkozóan eddig még nem végeztek tüzetesebb vizsgálatokat, hogy pontosan milyen a kapcsolat a bevitt teljes kiőrlésű gabona és az elhalálozás között.

A kutatók 14 korábbi tanulmány eredményeit gyűjtötték össze. A tanulmányok összesen 786.076 embert foglaltak magukba, melyek közül a vizsgálatok során 97.867 halt meg. Közülük majdnem 24.000 ember szív- és érrendszeri betegségben, míg több mint 37.000 vizsgálati személy rákos elváltozások miatt veszítette életét. Az összegyűjtött tanulmányok eredményei az USA-ból, a skandináv szigetvilágból és az Egyesült Királyságból származtak.

Azoknak az egyéneknek, akik a legtöbb teljes kiőrlésű gabonát fogyasztották, 16%-kal kevesebb esélyük volt a fentebb felsorolt okok miatti elhalálozásra, mint azoknak, akik a legkevesebbet ették. A szív- és érrendszeri elváltozások miatti halálozási kockázatuk majdnem 20%-kal, míg a daganatos betegség miatti halálozási kockázatuk több mint 10%-kal csökkent. Minden további 16 gramm teljes kiőrlésű gabona elfogyasztása további 9%-kal csökkentette a szív- és érrendszeri betegségek, és 5%-kal csökkentette a daganatok okozta halálozási kockázatot.

Mennyi is az annyi? Körülbelül egy fél csésze főtt barnarizs, főtt zabpehely vagy egy szelet teljes kiőrlésű (100%-ban teljes kiőrlésű gabonából készült) kenyér felel meg az említett 16 grammnak.

A tudományos bizonyítékok nagyon meggyőzőek a teljes kiőrlésű gabonafogyasztás, a krónikus betegségek kialakulása és a mortalitás közötti pozitív kapcsolatot vizsgálva. Ezek a tápanyagok az emésztőrendszerben sokkal lassabban szabadulnak fel, mint a finomított gabonafélék. Mi, emberek hajlamosak is vagyunk arra, hogy ezeket tovább rágjuk, ezáltal hamarabb jóllakottnak fogjuk érezni magunkat, ami a lágy, puha, édesített, finomított gabonafélék esetében nincs meg.

Természetesen egyszer mindenki elhagyja ezt a bolygót, de e tanulmány alapján elmondhatjuk, hogy azoknak, akik több teljes kiőrlésű gabonát fogyasztanak társaiknál, kisebb az esélyük a fiatalon történő elhalálozásra. Számos biológiai útvonal van, amivel magyarázhatóak lennének a teljes kiőrlésű gabonák előnyei, hiszen többek között rostban gazdagok, ami csökkenti az egészségtelen vérlipidek (zsírok) szintjét, és növeli az inzulinérzékenységet, így segít egyensúlyban tartani a cukor metabolizmust.

Forrás: www.nbcnews.com

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.

Töredezett ajkak: mi áll a háttérben, és hogyan lehet hatékonyan kezelni?

A töredezett, kiszáradt ajkak sokak számára visszatérő problémát jelentenek. Bár elsőre csupán esztétikai kellemetlenségnek tűnhetnek, valójában fájdalmat, égő érzést és akár vérzést is okozhatnak. Az ajkak állapota ráadásul nemcsak az időjárástól függ, hanem az életmódtól, a táplálkozástól, a folyadékbevitel mértékétől, sőt bizonyos betegségek vagy gyógyszerek is szerepet játszhatnak a kialakulásukban.