Milyen gyakran mosson hajat a gyermekem?
Mossuk gyermekünk haját ritkábban, ha a következőket észleljük:Gyakran feltesszük a bőrgyógyász szakorvosnak ezt a kérdést, amikor gyermekünk körülbelül 8 és 12 éves kor között van. Ha szülőként próbálsz választ találni, most a legjobb helyen jársz.
Az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia három egyszerű lépést javasol, melyek alapján eldöntheted, milyen gyakran van szüksége hajmosásra gyermekednek.
1. lépés: Gondoljuk át gyermekünk tulajdonságait!
- Milyen a hajtípusa (egyenes, göndör, zsíros, száraz)?
- Mennyi idős?
- Mennyire aktív fizikailag?
2. lépés: Keressük meg gyermekünk tulajdonságait a következő leírásban!
Ajánlások 8 és 12 év közötti gyermekek hajmosási szokásaira vonatkozóan:
-
Javasolt hajmosás kétnaponta vagy naponta:
- 12 éves korban vagy a pubertás kezdetén
- Zsíros, egyenes haj
- Aktív gyermekkor: sokat játszik a szabadban, sportol, úszik
Kivétel: száraz, göndör haj vagy afroamerikai gyermek -
Javasolt hajmosás hetente egyszer vagy kétszer:
- 8-11 éves korban
Kivétel: száraz, göndör vagy afroamerikai gyermek -
Javasolt hajmosás 7-10 naponta:
- Száraz, göndör haj vagy afroamerikai gyermek
- Izzadás vagy úszás után, öblítsük ki és kondicionáljuk is a hajat
3. lépés: Találjuk meg az összhangot!
Ha a gyermekünk a fenti táblázat alapján mossa a haját, még mindig fontos, hogy finomítsunk egy kicsit a gyakoriságon. Egyrészt, minden gyermek különböző, másrészt például az időjárási körülmények és változások is befolyásolják, hogy milyen rendszerességgel van szükség a hajmosásra.
Ahhoz, hogy az összhangot megtaláljuk, a hajmosások között nézzük meg gyermekünk haját és fejbőrét! A következő leírás ebben lesz segítségünkre. Túl gyakori vagy túl ritka hajmosás? Nézzük meg!
Mossuk gyermekünk haját gyakrabban, ha a következőket észleljük:
- A haja zsíros
- A fejbőre zsíros
Emeljük eggyel a heti hajmosások számát a zsírosodási tünetek megszűnéséig!
Mossuk gyermekünk haját ritkábban, ha a következőket észleljük:
- A haja fakó és hullik
- A haja száraz
Csökkentsük eggyel a heti hajmosások számát a tünetek megszűnéséig!
Mikor menjünk bőrgyógyászhoz?
A legtöbb gyermek esetében ezek az ajánlások jól működnek. Ha a gyermekünk haja vagy fejbőre túl zsírosnak vagy túl száraznak tűnik az útmutatások követése ellenére is, forduljunk bőrgyógyászhoz! A szakorvos segít az ok felderítésében, és megoldást is javasol.
Forrás: www.aad.org
Nyáron miért különösen fontos a véradás?
A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.
Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára
Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.
Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság lehetséges okai
Sok szülő számára ismerős helyzet, amikor a korábban jó étvágyú gyermek egyszer csak válogatni kezd, alig eszik, vagy szinte minden étkezésnél vita alakul ki. Az étvágytalanság hátterében azonban számos ok állhat, és nem mindig jelent betegséget. Fontos különbséget tenni az átmeneti, életkorral vagy élethelyzettel összefüggő étvágycsökkenés és a tartós, kivizsgálást igénylő probléma között.
Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására
A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.
Mit árul el rólunk a vércsoportunk? – A +, B, AB és 0 titkai
A vércsoportunkat általában akkor emlegetjük, amikor véradásra kerül sor, vagy egy orvosi vizsgálaton szükség van rá. Pedig a vércsoportok világa ennél jóval érdekesebb. Négy fő típust különböztetünk meg: A, B, AB és 0, amelyeket az Rh-faktor tovább árnyal pozitív vagy negatív jelleggel.