Menü

A klímaváltozás nem tart fegyvert a fejünkhöz

Egyre több diskurzus témája a klímaváltozás problémája, már nem csak tudományos, hanem egészen hétköznapi fórumokon is gyakran emlegetett kérdésről van szó. Ennek ellenére az emberek többsége még mindig passzívan viszonyul ehhez a problémához.

De vajon miért esik olyan nehezünkre, hogy valóban átérezzük a globális felmelegedésben rejlő közvetlen fenyegetettséget, és ennek megfelelően lépéseket tegyünk a probléma megoldása érdekében?

Persze a klímaváltozás összességében egy elvont probléma, csupa bonyolult és nagyléptékű folyamat összessége, amit nem nehéz elidegeníteni a személyes, egyéni cselekvésektől. Nehéz átérezni a személyes felelősséget, így elmaradnak a valódi tettek is. Ennek egyik oka az evolució során formálódott, emberekre jellemző döntési folyamat sajátossága.

Képesek vagyunk tudatosan gondolkodni, amikor érvek és ellenérveket mérlegelünk, illetve az adott logikai szempontok mentén következtetünk. De mivel a világ túlságosan összetett, és felfoghatatlanul sok inger ér minket folyamatosan, az átgondolt, tudatos döntések szerepe valójában jóval kisebb, mint gondolnánk. Az információk raktározásának éppen ezért van egy másik módja is. Agyunk ugyanis képes érzelemmé alakítani az információt, és ilyen formában tárolni a tudatalattinkban. A személyesen megélt tapasztalatokat, illetve az egyedi érzelmi eseményeket is általánosítja az agyunk, majd a későbbi élethelyzetekben automatikusan előhívja.

Viszont mind az intuitív, mind a tudatosan mérlegelt döntési stratégia legtöbbször csődöt mond a jövőnkkel kapcsolatos kérdésekben. A távoli kockázatok megítélésében gyakran vallunk kudarcot, és mivel a klímaváltozás sem egy közvetlen módon fenyegető fegyver vagy támadás, nem igazán tudunk mit kezdeni vele.

A globális felmelegedés folyamatait, következményeit összetettsége és bonyolultsága okán rendkívül nehéz személyes vonatkozásokba lefordítani. A legtöbb ember nem tud ezzel mit kezdeni, mivel nem hagy bennünk érzelmi nyomokat, ezért agyunk óhatatlanul „nem fontosra könyveli” el.

Bárcsak a klímaváltozás egy fenyegetőfegyver lenne, akkor az ellene való fellépés jóval átfogóbb, célzottabb és ezáltal sikeresebb lehetne. Viszont a döntés még mindig a mi kezünkben van, és bármennyire is nehezen tudjuk átérezni az egyéni felelősségünket a klímaváltozás problémájában, tehetünk ez ellen.

Mit kell tudni a jojobáról?

A Jojoba egy erős évelő örökzöld fás cserje, mely 4-4,5 m magasra nő meg. Hosszú gyökerei (akár 10-12m) és ehető gyümölcse van. Hosszú gyökereinek köszönhetően gyakorlatilag bármilyen körülmények között életben képes maradni, azonban elsősorban a száraz, kopár területeken érzi jól magát. A Jojoba Arizonában, Dél-Kaliforniában és Mexikóban őshonos.

Adaptogén gyógynövények: mik ezek, hogyan hatnak?

Stressz, álmatlanság, hangulatingadozás, állandó fáradtság – ha ezekkel a tünetekkel küzdünk érdemes szétnézni a gyógynövények, étrendkiegészítők terén!

Novemberi kerti teendők

Azt mondják, hogy az ősz szomorú, mivel lehullanak a levelek, elnyílnak a virágok és jönnek a borongós idők. Pedig erre érdemes máshogy tekinteni, főleg, ha szép és egészséges kertet vagy udvart szeretnénk.

Vigyázzunk a téli álomra húzódó sünökre

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívta fel a figyelmet.

Hogyan öntözzük helyesen a kaktuszt

A kaktuszok koplalóművészek, és nagy mennyiségű vizet tudnak tárolni törzsükben. Így kell helyesen öntözni őket, hogy kellő módon fejlődjenek.