Menü

A klímaváltozás nem tart fegyvert a fejünkhöz

Egyre több diskurzus témája a klímaváltozás problémája, már nem csak tudományos, hanem egészen hétköznapi fórumokon is gyakran emlegetett kérdésről van szó. Ennek ellenére az emberek többsége még mindig passzívan viszonyul ehhez a problémához.

De vajon miért esik olyan nehezünkre, hogy valóban átérezzük a globális felmelegedésben rejlő közvetlen fenyegetettséget, és ennek megfelelően lépéseket tegyünk a probléma megoldása érdekében?

Persze a klímaváltozás összességében egy elvont probléma, csupa bonyolult és nagyléptékű folyamat összessége, amit nem nehéz elidegeníteni a személyes, egyéni cselekvésektől. Nehéz átérezni a személyes felelősséget, így elmaradnak a valódi tettek is. Ennek egyik oka az evolució során formálódott, emberekre jellemző döntési folyamat sajátossága.

Képesek vagyunk tudatosan gondolkodni, amikor érvek és ellenérveket mérlegelünk, illetve az adott logikai szempontok mentén következtetünk. De mivel a világ túlságosan összetett, és felfoghatatlanul sok inger ér minket folyamatosan, az átgondolt, tudatos döntések szerepe valójában jóval kisebb, mint gondolnánk. Az információk raktározásának éppen ezért van egy másik módja is. Agyunk ugyanis képes érzelemmé alakítani az információt, és ilyen formában tárolni a tudatalattinkban. A személyesen megélt tapasztalatokat, illetve az egyedi érzelmi eseményeket is általánosítja az agyunk, majd a későbbi élethelyzetekben automatikusan előhívja.

Viszont mind az intuitív, mind a tudatosan mérlegelt döntési stratégia legtöbbször csődöt mond a jövőnkkel kapcsolatos kérdésekben. A távoli kockázatok megítélésében gyakran vallunk kudarcot, és mivel a klímaváltozás sem egy közvetlen módon fenyegető fegyver vagy támadás, nem igazán tudunk mit kezdeni vele.

A globális felmelegedés folyamatait, következményeit összetettsége és bonyolultsága okán rendkívül nehéz személyes vonatkozásokba lefordítani. A legtöbb ember nem tud ezzel mit kezdeni, mivel nem hagy bennünk érzelmi nyomokat, ezért agyunk óhatatlanul „nem fontosra könyveli” el.

Bárcsak a klímaváltozás egy fenyegetőfegyver lenne, akkor az ellene való fellépés jóval átfogóbb, célzottabb és ezáltal sikeresebb lehetne. Viszont a döntés még mindig a mi kezünkben van, és bármennyire is nehezen tudjuk átérezni az egyéni felelősségünket a klímaváltozás problémájában, tehetünk ez ellen.

Árvacsalán, a kerti gyom ereje

Megannyi gyomot próbálunk kiirtani a kertben, udvarban, pedig többségük hasznos gyógynövény, ilyen az árvacsalán is.

A levegőminőség hatása a szervezetünkre

A levegő esszenciális az életben maradáshoz, mégis az iparral, a közlekedéssel, és sok más dologgal, aminek károsanyag kibocsájtása van szennyezzük azt. A rossz levegőminőség hosszú távon befolyásolhatja az egészségünket, így érdemes legalább a környezetünkben apró lépésekkel megóvni a levegőnket.

Tisztítsd a klímát!

Azzal, hogy érkezik a meleg idő, lassan beindítjuk a klímákat, ehhez viszont elengedhetetlen az éves karbantartás, hogy se nekünk, se a berendezésnek ne legyen baja.

Vigyázzunk az utakon!

Magyarországon évente 15.000 vadkár történik. Ebből a szempontból az ősz a legveszélyesebb időszak, mert ilyenkorra tehető a vadak párzási időszaka, ilyenkor gyakoribbak a balesetek. Nagy kárunk származhat egy ilyen váratlan találkozásból, ezért különösen óvatosan kell vezetni az érintett útszakaszokon.

Télből tavaszba

A tavasz beköszöntével a nappalok hosszabbodnak, a hőmérséklet nő, a délutánok melegebbek és egyre több a napsütés. A természet újjászületése általában pozitív hatással van a hangulatunkra, mégis sokan panaszkodnak fáradtságra és levertségre. Mi lehet ennek az oka?