Rászokunk az egészségtelen élelmiszerekre
- Dátum: 2016.09.21., 13:21
- adalékanyag, függőség, ízfokozó, Photoshop, színezék, vércukorszint
Miért nehéz áttérni és megtartani az egészséges életmódot? Mert az egészségtelen ételek gyakorlatilag "etetik magukat", nagyon könnyű rászokni ezekre. Például azért, mert könnyebben elérhetőek a mindennapok során - és mert olyan ingadozó vércukorszintet eredményeznek, amivel még jobban kívánjuk ezeket az ételeket.
Jártunkban-keltünkben nehéz tartani az egészséges táplálkozást. Ha valamilyen gyorsan falatozható ennivalót szeretnénk, akkor szinte csak az egészségtelen ételpalettáról válogathatunk. Legalábbis nagyon kevés jobb alternatíva létezik. Az egészséges életmódot követőek is tudják ezt, így igyekeznek felkészülni: szendvicset és dobozban ebédet csomagolnak maguknak, bármerre is járnak, valamint megkeresik a jobb nasi-alternatívákat. De kevesen vitatják, hogy az almachips finomabb a legtöbbek számára, mint a burgonyachips. És ez nem véletlen...

Az egészségtelen élelmiszerek sok esetben tele vannak ízfokozókkal, színezőanyagokkal és más olyan élelmiszeripari adalékanyagokkal, amik stimulálják az ízlelőbimbóinkat, és felelősek az ételek jobb állagáért és ízéért. Olyan ez, mint a fényképek esetén a Photoshop: az eredeti sosem annyira csillogó, mint a valóság, mégsem az a jó irány.
Nem csak az élelmiszeripar a probléma oka: a cukros, finomlisztes élelmiszerek "játszanak" a vércukorszintünkkel: az ilyen ételek fogyasztása esetén megemelik a vércukorszintet, majd annál inkább leesik rövid időn belül. Ilyenkor újra azt érezzük, hogy farkaséhesek vagyunk, és nagyon ennénk még. Az egészséges, rostdús ételek ezzel szemben sokkal kisebb kilengéseket okoznak, így hamarabb jól lakunk, és a teltségérzet is tartósabb.
Ez áll annak a hátterében, hogy nehezebb keveset enni a cukros-lisztes finomságokból, mint az egészséges ételekből. A természetes ízekhez, egészséges ételekhez hozzá kell szokni, és mindeközben "le kell jönni" a könnyű boldogságot adó, gyakorlatilag az egészségünkre káros ételekről. Azaz helyre kell tenni a szervezetünket és átszoktatni egy másfajta étkezési metódusra.
Nemrégiben érdekes témát vetettek fel az életmódszakértők: képzeld el, hogy mit vennél le a polcról, ha azonnal hatással lenne a súlyodra, amit megeszel? Például a tönkölykenyér normál adagja nem hízlalna, a fehér kenyér miatt viszont híznál rögtön nyolc kilót. Ugye, mennyivel másabb lenne? Pedig a hatás hasonló, csak éppen nem azonnal jelentkezik.
Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea
A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.
A mangostán különleges gyümölcs
A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.
Az ellentmondások királya: a durián
Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.
Mikor nem kell borravalót adni?
A borravaló kérdése sokak számára érzékeny téma, különösen azért, mert a társadalmi szokások és az üzleti etikett országonként és szakterületenként is eltérőek lehetnek. Bár a vendéglátásban a borravaló szinte kötelezőnek tűnik, számos olyan helyzet van, amikor egyáltalán nem szükséges, sőt bizonyos esetekben nem is etikus.
MI-ügynökök: digitális intézők, akik helyettünk cselekszenek
Az AI-ról leginkább úgy beszélhetünk, mint egy okoseszközről, amitől kérdezünk, és válaszokat kapunk. Szöveget ír, képet generál, rövid videókat készít néha még meg is lep bennünket. Azonban a tavalyi évben megjelentek az MI-ügynökök, amelyek nemcsak reagálnak, hanem kezdeményeznek és intéznek is. Figyelik az online környezetünket, döntéseket hoznak, és a legfontosabb, hogy a mi érdekünkben dolgoznak.