Menü

Hogyan értsünk szót egymással? - Pál Feri segít

A párkapcsolati kommunikáció fontosságát úton- útfélen hangsúlyozzák, ahogyan a nő és férfiak gondolkodásának különbözőségeit is. Pál Ferenc is ezeket a témákat boncolgatja legújabb előadásában, de úgy, hogy közben az általános problémák megelevenednek, kiéleződnek, és a várt, kézzel fogható megoldókulcs sem marad el.

Pál Ferenc, vagy közismertebb nevén Pálferi amellett, hogy katolikus pap, egy kiváló mentálhigiéniás szakember, aki rendszeresen tart előadásokat, pszichológiai, spirituális és mentálhigiéniás témákban. „Végre megint értjük egymást!” című legújabb előadásában hús-vér párkapcsolati problémákat tár elénk a mindennapokból, olyan élethelyzeteket, melyek fokozatosan a „kölcsönös neurotikus allergia” állapotába sodorják a párokat, vagyis egy kommunikációs zsákutcába.


kép forrása: Pál Feri facebook oldala

Az evoluciós örökségektől kezdve a fiziólogiai szempontokon át sokféle módon támasztja alá, és szemlélteti a párkapcsolati kommunikáció zsákutcáit, odáig kiélezve a témát, hogy kijelenti: a kommunikáció egy idő után már nemhogy nem segít, de csak tovább ront a helyzeten. Drámai, de igen, létezik az a pont, amikor jobb, ha nem beszélünk. Nyilván a legtöbb ember pont ezt szeretné elkerülni, és szerencsére ehhez kellő támpontokat is kapunk Pál Feri előadásából.

Onnan indít, hogy az este a legtöbb párkapcsolatban egy „ellenérdekeltségi” övezet. A férfiak evoluciós örökségükből adódóan teljesen levezető funkcióra kapcsolnak, melyben csak éppen, hogy pislákol a működésjelző, ez a kutatások szerint pusztán 10 százaléknyi aktivitási szintet jelent. Ezzel szemben a nők, akiknek egyébként általában kétszer annyi beszélgetésre van erdendően szükségük, előszeretettel kezdeményeznek este problémamegoldó beszélgetést párjukkal. A vizsgálatok szerint az aktivitási szint a nőknél ilyenkor még 70 százalék, a nemek közötti jelentős arányeltérés eleve sokszor gátolja a kommunikáció sikerességét.

Fontos, hogy a nők a párkapcsolat őrei, vagyis időről-időre felhozzák a különböző problémákat, ezáltal igyekeznek életben tartani a párkapcsolatot, de a kommunikáció sikerességét tekintve nem mindegy, mikor és miyen formában kezdeményeznek ilyen jellegű beszélgetést párjukkal. A férfiak az előzőekben röviden leírt állapotuknál fogva, durván, hirtelen felvetett párkapcsolati problémahalmaztól lebénulnak, idegesek lesznek, vagy egyszerűen elmenekülnek. Röviden összegezve tehát a nők részéről fontos az előkészítés, a másik lelki és fizikai állapotának figyelembevétele, a férfiak részéről pedig egy értő, hallgató, együttérző hozzáállás szükséges, hogy a kommunikáció előremutató legyen a párkapcsolati problémák megoldását tekintve.

Összességében pedig a tisztelet, és a másik megbecsülése határozza meg a kommunikáció minőségét a párok között, ami az évek múltával a legtöbb párkapcsolatban negatív irányba tolódik el, ezért idővel nemhogy jobban értjük egymást, hanem rosszabbul.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.

Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?

Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.