Egyél halat karácsony után is!
- Dátum: 2016.12.27., 16:48
- hal, halászlé, halfogyasztás, karácsony, Omega 3, ponty, süllő, sült hal, tengeri hal
A magyarok nagyrésze kizárólag karácsonykor fogyaszt halat. Hiába nagyon egészséges ez az étek, hazánk jelentősen elmarad a világ többi pontjához képest, már ami az éves halfogyasztást illeti. Pontosan egyharmad annyi halétel kerül az asztalunkra, mint a Föld más tájain.
Pedig megérné rendszeresebben halat enni, hiszen nagyon egészséges. Azt viszont érdemes tudni, hogy a fajták ebből a szempontból különböznek egymástól. Jó, ha ezzel tisztában vagyunk a választás során.
Magyarországon a legkedveltebb fajták azok, amik a halászléhez is felhasználhatóak, tehát leginkább pontyot, esetleg harcsát választanak az emberek. Ezek viszont zsírosabbak (éppen ezért is választják őket a halászlevek alapanyagaként), és kevés Omega 3-at tartalmaznak. Ettől függetlenül így is pozitív hatást gyakorolnak például az érfalak rugalmasságára - már ha nem rontjuk el az egész fogás egészségességét jó sok fehér kenyérrel.
Érthető, hogy karácsonykor elterjedt a halfogyasztás, hiszen a korábbi időkben még tartották a katolikus adventi böjtöt, amely során december 24-én, azaz Szenteste még nem fogyasztottak húst, a hal viszont megengedett volt. De a fentiek okán érdemes lenne a halászlén kívül másfajta fogásokban is gondolkodni.
Jó választás lehet például a süllő, amit elkészíthetünk sütőben sütve, de egészséges panírral is (azaz kókuszzsírban sütve, és teljes őrlésű liszttel panírozva). A süllő ugyanis hazai viszonylatban a legtöbb Omega 3 zsírsavat tartalmazza, és fogyasztása csökkenti a koleszterinszintet.
A tengeri halfajták is ajánlottak, főleg a lazac és a tonhal. Azonban fontos utánajárni akár a hazai, akár a tengeri haláru esetében, hogy milyen forrásból származik a termék, noha ez nem is mindig könnyű feladat. Egyes tengeri fajtákat is tenyésztenek ipari körülmények között, tehát azok hiába ilyen fajták, még nem biztos, hogy a tengerből származnak. Ilyenformán a táplálékuk is különbözik, és noha fogyasztásuk így is egészséges, azért másfajta tápanyagokat tartalmaznak, mint az eredeti körülmények között élő társaik.
Mindez pedig felvet környezetvédelmi szempontokat is: a tengeri halállományt sok helyütt komoly veszély fenyegeti a nagymértékű lehalászás miatt. Hogy kinek melyik szempont fontosabb, azt mindenki maga döntse el.
Alumínium a szervezetben
Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.
A méhek természetes csodaszere: ezért fogyasztanak egyre többen propoliszt
A természet patikája számos olyan kincset rejt, amelyet már évszázadok óta használnak az emberek az egészség megőrzésére. Ezek közé tartozik a propolisz is, amelyet sokan a méhek egyik legértékesebb ajándékának tartanak. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak ehhez a természetes anyaghoz.
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.