Menü

Egyél halat karácsony után is!

A magyarok nagyrésze kizárólag karácsonykor fogyaszt halat. Hiába nagyon egészséges ez az étek, hazánk jelentősen elmarad a világ többi pontjához képest, már ami az éves halfogyasztást illeti. Pontosan egyharmad annyi halétel kerül az asztalunkra, mint a Föld más tájain.

Pedig megérné rendszeresebben halat enni, hiszen nagyon egészséges. Azt viszont érdemes tudni, hogy a fajták ebből a szempontból különböznek egymástól. Jó, ha ezzel tisztában vagyunk a választás során.

Magyarországon a legkedveltebb fajták azok, amik a halászléhez is felhasználhatóak, tehát leginkább pontyot, esetleg harcsát választanak az emberek. Ezek viszont zsírosabbak (éppen ezért is választják őket a halászlevek alapanyagaként), és kevés Omega 3-at tartalmaznak. Ettől függetlenül így is pozitív hatást gyakorolnak például az érfalak rugalmasságára - már ha nem rontjuk el az egész fogás egészségességét jó sok fehér kenyérrel.

Érthető, hogy karácsonykor elterjedt a halfogyasztás, hiszen a korábbi időkben még tartották a katolikus adventi böjtöt, amely során december 24-én, azaz Szenteste még nem fogyasztottak húst, a hal viszont megengedett volt. De a fentiek okán érdemes lenne a halászlén kívül másfajta fogásokban is gondolkodni.

Jó választás lehet például a süllő, amit elkészíthetünk sütőben sütve, de egészséges panírral is (azaz kókuszzsírban sütve, és teljes őrlésű liszttel panírozva). A süllő ugyanis hazai viszonylatban a legtöbb Omega 3 zsírsavat tartalmazza, és fogyasztása csökkenti a koleszterinszintet.

A tengeri halfajták is ajánlottak, főleg a lazac és a tonhal. Azonban fontos utánajárni akár a hazai, akár a tengeri haláru esetében, hogy milyen forrásból származik a termék, noha ez nem is mindig könnyű feladat. Egyes tengeri fajtákat is tenyésztenek ipari körülmények között, tehát azok hiába ilyen fajták, még nem biztos, hogy a tengerből származnak. Ilyenformán a táplálékuk is különbözik, és noha fogyasztásuk így is egészséges, azért másfajta tápanyagokat tartalmaznak, mint az eredeti körülmények között élő társaik.

Mindez pedig felvet környezetvédelmi szempontokat is: a tengeri halállományt sok helyütt komoly veszély fenyegeti a nagymértékű lehalászás miatt. Hogy kinek melyik szempont fontosabb, azt mindenki maga döntse el.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?