Menü

Egyél halat karácsony után is!

A magyarok nagyrésze kizárólag karácsonykor fogyaszt halat. Hiába nagyon egészséges ez az étek, hazánk jelentősen elmarad a világ többi pontjához képest, már ami az éves halfogyasztást illeti. Pontosan egyharmad annyi halétel kerül az asztalunkra, mint a Föld más tájain.

Pedig megérné rendszeresebben halat enni, hiszen nagyon egészséges. Azt viszont érdemes tudni, hogy a fajták ebből a szempontból különböznek egymástól. Jó, ha ezzel tisztában vagyunk a választás során.

Magyarországon a legkedveltebb fajták azok, amik a halászléhez is felhasználhatóak, tehát leginkább pontyot, esetleg harcsát választanak az emberek. Ezek viszont zsírosabbak (éppen ezért is választják őket a halászlevek alapanyagaként), és kevés Omega 3-at tartalmaznak. Ettől függetlenül így is pozitív hatást gyakorolnak például az érfalak rugalmasságára - már ha nem rontjuk el az egész fogás egészségességét jó sok fehér kenyérrel.

Érthető, hogy karácsonykor elterjedt a halfogyasztás, hiszen a korábbi időkben még tartották a katolikus adventi böjtöt, amely során december 24-én, azaz Szenteste még nem fogyasztottak húst, a hal viszont megengedett volt. De a fentiek okán érdemes lenne a halászlén kívül másfajta fogásokban is gondolkodni.

Jó választás lehet például a süllő, amit elkészíthetünk sütőben sütve, de egészséges panírral is (azaz kókuszzsírban sütve, és teljes őrlésű liszttel panírozva). A süllő ugyanis hazai viszonylatban a legtöbb Omega 3 zsírsavat tartalmazza, és fogyasztása csökkenti a koleszterinszintet.

A tengeri halfajták is ajánlottak, főleg a lazac és a tonhal. Azonban fontos utánajárni akár a hazai, akár a tengeri haláru esetében, hogy milyen forrásból származik a termék, noha ez nem is mindig könnyű feladat. Egyes tengeri fajtákat is tenyésztenek ipari körülmények között, tehát azok hiába ilyen fajták, még nem biztos, hogy a tengerből származnak. Ilyenformán a táplálékuk is különbözik, és noha fogyasztásuk így is egészséges, azért másfajta tápanyagokat tartalmaznak, mint az eredeti körülmények között élő társaik.

Mindez pedig felvet környezetvédelmi szempontokat is: a tengeri halállományt sok helyütt komoly veszély fenyegeti a nagymértékű lehalászás miatt. Hogy kinek melyik szempont fontosabb, azt mindenki maga döntse el.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.

Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla

A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.

Hasznos gyümölcsök a téli időszakban

Az év eleji tartós hideggel a szervezetünk is máshogy működik. Nagyobb terhelés kerül az immunrendszerünkre, miközben kevesebbet mozgunk és sokszor jobban kívánjuk a különböző finom falatokat. Sok embernél a könnyen elérhető gyümölcsök ilyenkor kulcsszerepet kapnak a mindennapokban a többi élelmiszer mellett.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa

Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.