Egyél halat karácsony után is!
- Dátum: 2016.12.27., 16:48
- hal, halászlé, halfogyasztás, karácsony, Omega 3, ponty, süllő, sült hal, tengeri hal
A magyarok nagyrésze kizárólag karácsonykor fogyaszt halat. Hiába nagyon egészséges ez az étek, hazánk jelentősen elmarad a világ többi pontjához képest, már ami az éves halfogyasztást illeti. Pontosan egyharmad annyi halétel kerül az asztalunkra, mint a Föld más tájain.
Pedig megérné rendszeresebben halat enni, hiszen nagyon egészséges. Azt viszont érdemes tudni, hogy a fajták ebből a szempontból különböznek egymástól. Jó, ha ezzel tisztában vagyunk a választás során.
Magyarországon a legkedveltebb fajták azok, amik a halászléhez is felhasználhatóak, tehát leginkább pontyot, esetleg harcsát választanak az emberek. Ezek viszont zsírosabbak (éppen ezért is választják őket a halászlevek alapanyagaként), és kevés Omega 3-at tartalmaznak. Ettől függetlenül így is pozitív hatást gyakorolnak például az érfalak rugalmasságára - már ha nem rontjuk el az egész fogás egészségességét jó sok fehér kenyérrel.

Érthető, hogy karácsonykor elterjedt a halfogyasztás, hiszen a korábbi időkben még tartották a katolikus adventi böjtöt, amely során december 24-én, azaz Szenteste még nem fogyasztottak húst, a hal viszont megengedett volt. De a fentiek okán érdemes lenne a halászlén kívül másfajta fogásokban is gondolkodni.
Jó választás lehet például a süllő, amit elkészíthetünk sütőben sütve, de egészséges panírral is (azaz kókuszzsírban sütve, és teljes őrlésű liszttel panírozva). A süllő ugyanis hazai viszonylatban a legtöbb Omega 3 zsírsavat tartalmazza, és fogyasztása csökkenti a koleszterinszintet.
A tengeri halfajták is ajánlottak, főleg a lazac és a tonhal. Azonban fontos utánajárni akár a hazai, akár a tengeri haláru esetében, hogy milyen forrásból származik a termék, noha ez nem is mindig könnyű feladat. Egyes tengeri fajtákat is tenyésztenek ipari körülmények között, tehát azok hiába ilyen fajták, még nem biztos, hogy a tengerből származnak. Ilyenformán a táplálékuk is különbözik, és noha fogyasztásuk így is egészséges, azért másfajta tápanyagokat tartalmaznak, mint az eredeti körülmények között élő társaik.
Mindez pedig felvet környezetvédelmi szempontokat is: a tengeri halállományt sok helyütt komoly veszély fenyegeti a nagymértékű lehalászás miatt. Hogy kinek melyik szempont fontosabb, azt mindenki maga döntse el.
A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai
A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.
Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?
Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.
Tavaszi kincsek konyhánkba
Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.
3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod
A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.
A természet színei és az izlandi reggeli
A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.