Menü

Szakértők az óraállításról

Egy politkai kezdeményezés szerint eltörölnék az óraállítást. A hazai időzóna és óraátállítás témaköével már jó ideje foglalkozik egy facebook oldal, amelynek jelenleg 4000 követője van. Az oldalt létrehozó Herman Gábor teljes körűen utánanézett a kérdésnek. Ő is változást javasol, de szerinte az óraállítás eltörlése helyett inkább másik időzónába kellene kerülnünk.

Érdemes tudnia róla a fiataloknak (a többiek emlékezhetnek rá), hogy a jelenlegi óraállításos rendszer 1980 óta létezik, azelőtt órállítás nélkül a mostani téli rendszer volt érvényben. Mi változott az akkori módosítással? Röviden vázolva évente 201 órával növekedett a hasznos világos órák száma, és 101 olyan napunk lett, amikor világosak az estéink. Igaz, hogy az óraállítás kellemetlenségekkel jár, de ezen adatok fényében látható, hogy megéri az a kis áldozat, főleg akkor, ha belegondolunk: az óraállítás előtti rendszerben soha nem volt este 8 óra utáni napnyugta, most pedig május 4. és augusztus 12. között ez a helyzet.

Az újkeletű javaslat szerint érdemes lenne eltörölni az óraállítást, és a jelenleg hazánkban nyáron használt időzónában maradjunk egész évben. Azt viszont érdemes tudni, hogy ezt a lehetőséget az Európai Unió jelenlegi szabályozása nem támogatja, hiszen az EU-tól eltérő időszámítási rendszert használnánk, ez pedig jelentős gazdasági hátrányokat is jelentene.

Igaz, hogy megszűnnének az óraállítás miatti nehézségek, és télen 1 órával később sötétedne, de nem növekedne a világos esték száma (ezalatt a 8 óra utáni időpontot értik), viszont több lenne a sötét reggelek száma (ezalatt a 7 óra 30 perces időpont értendő).

Herman Gábor javaslata az, hogy lépjünk át a GMT+2-es időzónába, de tartsuk meg az óraállítás rendszerét. Ez az EU szabályozás szerint már megvalósítható modell, ráadásul jóval több világos estét, hasznos világos órát nyernénk ezzel. Tény, hogy az év során több reggel lenne sötét, mint most, de ezt talán csak télen vennénk észre, hiszen tavasztól őszig amúgy is korábban világosodik, sokszor még azelőtt, hogy a legtöbb ember felkel.

Igaz, hogy ez utóbbi kellemetlenségeket rejt magában, mindazonáltal a magyarok jelenleg általános életvitele mellett jobban kihasználhatóak a világos esték, mint a világos reggelek. Így környezetvédelmi szempontból is jelentős megtakarításokat rejt magában ez a modell, amit érdemes lenne megfontolni.

További részleteket ezen a facebook oldalon olvashat: https://www.facebook.com/gmt2tohungary

A levegőminőség hatása a szervezetünkre

A levegő esszenciális az életben maradáshoz, mégis az iparral, a közlekedéssel, és sok más dologgal, aminek károsanyag kibocsájtása van szennyezzük azt. A rossz levegőminőség hosszú távon befolyásolhatja az egészségünket, így érdemes legalább a környezetünkben apró lépésekkel megóvni a levegőnket.

Tisztítsd a klímát!

Azzal, hogy érkezik a meleg idő, lassan beindítjuk a klímákat, ehhez viszont elengedhetetlen az éves karbantartás, hogy se nekünk, se a berendezésnek ne legyen baja.

Vigyázzunk az utakon!

Magyarországon évente 15.000 vadkár történik. Ebből a szempontból az ősz a legveszélyesebb időszak, mert ilyenkorra tehető a vadak párzási időszaka, ilyenkor gyakoribbak a balesetek. Nagy kárunk származhat egy ilyen váratlan találkozásból, ezért különösen óvatosan kell vezetni az érintett útszakaszokon.

Télből tavaszba

A tavasz beköszöntével a nappalok hosszabbodnak, a hőmérséklet nő, a délutánok melegebbek és egyre több a napsütés. A természet újjászületése általában pozitív hatással van a hangulatunkra, mégis sokan panaszkodnak fáradtságra és levertségre. Mi lehet ennek az oka?

Ahogy véget ér a téli idő, egyre több a kullancs

Lassan véget ér a téli idő, egyre több a kullancs. A kullancscsípés és a Lyme kór veszélyét nem elég hangsúlyozni – a kirándulószezonnal ugyanis sajnos a kullancsszezon is indul minden évben.