Szakértők az óraállításról
- Dátum: 2016.12.28., 14:28
- Európai Unió, idő, időzóna, környezetvédelem, napfény, nyári időszámítás, óraállítás, téli időszámítás, világosság
Egy politkai kezdeményezés szerint eltörölnék az óraállítást. A hazai időzóna és óraátállítás témaköével már jó ideje foglalkozik egy facebook oldal, amelynek jelenleg 4000 követője van. Az oldalt létrehozó Herman Gábor teljes körűen utánanézett a kérdésnek. Ő is változást javasol, de szerinte az óraállítás eltörlése helyett inkább másik időzónába kellene kerülnünk.
Érdemes tudnia róla a fiataloknak (a többiek emlékezhetnek rá), hogy a jelenlegi óraállításos rendszer 1980 óta létezik, azelőtt órállítás nélkül a mostani téli rendszer volt érvényben. Mi változott az akkori módosítással? Röviden vázolva évente 201 órával növekedett a hasznos világos órák száma, és 101 olyan napunk lett, amikor világosak az estéink. Igaz, hogy az óraállítás kellemetlenségekkel jár, de ezen adatok fényében látható, hogy megéri az a kis áldozat, főleg akkor, ha belegondolunk: az óraállítás előtti rendszerben soha nem volt este 8 óra utáni napnyugta, most pedig május 4. és augusztus 12. között ez a helyzet.
Az újkeletű javaslat szerint érdemes lenne eltörölni az óraállítást, és a jelenleg hazánkban nyáron használt időzónában maradjunk egész évben. Azt viszont érdemes tudni, hogy ezt a lehetőséget az Európai Unió jelenlegi szabályozása nem támogatja, hiszen az EU-tól eltérő időszámítási rendszert használnánk, ez pedig jelentős gazdasági hátrányokat is jelentene.
Igaz, hogy megszűnnének az óraállítás miatti nehézségek, és télen 1 órával később sötétedne, de nem növekedne a világos esték száma (ezalatt a 8 óra utáni időpontot értik), viszont több lenne a sötét reggelek száma (ezalatt a 7 óra 30 perces időpont értendő).
Herman Gábor javaslata az, hogy lépjünk át a GMT+2-es időzónába, de tartsuk meg az óraállítás rendszerét. Ez az EU szabályozás szerint már megvalósítható modell, ráadásul jóval több világos estét, hasznos világos órát nyernénk ezzel. Tény, hogy az év során több reggel lenne sötét, mint most, de ezt talán csak télen vennénk észre, hiszen tavasztól őszig amúgy is korábban világosodik, sokszor még azelőtt, hogy a legtöbb ember felkel.
Igaz, hogy ez utóbbi kellemetlenségeket rejt magában, mindazonáltal a magyarok jelenleg általános életvitele mellett jobban kihasználhatóak a világos esték, mint a világos reggelek. Így környezetvédelmi szempontból is jelentős megtakarításokat rejt magában ez a modell, amit érdemes lenne megfontolni.
További részleteket ezen a facebook oldalon olvashat: https://www.facebook.com/gmt2tohungary
Karácsonyi szimbólumok
Az életünk, lelkünk, lakásunk decemberben ünnepi díszben várja a karácsonyt. Az otthonunk, a kert, a lakás, a szobák, az ablakok, a fenyőfa, a ruházatunk, a munkahelyünk és a legtöbb üzlet, bevásárlóközpont is karácsonyi pompával ragyog. Vajon ismerjük, hogy ezek a szimbólumok, díszek, dekorációk milyen jelentéssel bírnak?
Tűzveszély a lakásban! Mitől lehet veszélyes az advent?
Minden évben több tucat lakástűz ad munkát a tűzoltóknak ünnepekkor. A legtöbb tűz adventi koszorúkból és karácsonyfákból keletkezik, de hasonlóképpen veszélyesek az óvatlanul elhelyezett karácsonyi dekorációk is.
Ehető vadnövények nyomában
Hazánk növényvilága az éghajlati és domborzati adottságainak köszönhetően, nagyon változatos és fajtákban gazdag. Napjainkban ezeknek csak töredékével találkozhatunk a bio- és reforméletmód boltok polcain, ilyenek a vad gyümölcsökből készült lekvárok, szörpök.
Nincs advent és karácsonyvárás sült gesztenye nélkül
Nincs advent és karácsonyvárás sült gesztenye nélkül, de nemcsak a karácsony jellegzetes csemegéje, hanem az ősz és a tél elengedhetetlen étele. A papírba csomagolt forró, sült gesztenye illata szinte aromaterápiaként hat az emberre az adventi vásárok forgatagában, természetesen egy bögre illatos forralt borral együtt.
Mit kell tudni a jojobáról?
A Jojoba egy erős évelő örökzöld fás cserje, mely 4-4,5 m magasra nő meg. Hosszú gyökerei (akár 10-12m) és ehető gyümölcse van. Hosszú gyökereinek köszönhetően gyakorlatilag bármilyen körülmények között életben képes maradni, azonban elsősorban a száraz, kopár területeken érzi jól magát. A Jojoba Arizonában, Dél-Kaliforniában és Mexikóban őshonos.