Télen nehezebb menedzselni a párkapcsolatokat?
- Dátum: 2017.02.06., 08:37
- beszélgetés, érzelmek, évszakok, házasság, kapcsolat, kommunikáció, párkapcsolat, párkapcsolati tanácsadás, párterápia, szakítás, tél, válás
Érdekes dolgot fedeztem fel, de biztos igazolták már a jelenséget a kapcsolati kutatók is: a legtöbb szakítás február-március környékén tapasztalható, mivel a legtöbb párkapcsolat és házasság télen romlik meg, esetleg véglegesen. Talán nem is olyan nehéz kitalálni, hogy mi áll a jelenség hátterében...

Úgy tűnik, hogy az egész párkapcsolati folyamat hasonlít az évszakok által szimbolizált minőségekhez. A tavasz a szerelem, a pezsgés időszaka, a nyárra a kiteljesedés és a megélés jellemző, míg az ősz a lecsendesedés, a megpihenés korszaka. Ugyanígy élik meg sokan a párkapcsolatukat, és az őszi lenyugvás után télen a magunkba nézés, a befelé fordulás és az érzelmi megélés következik. Ahol valamilyen probléma van a kapcsolatban, az ilyenkor felszínre kerülhet, hiszen kevésbé vonják el a figyelmünket a külső ingerek, és a hideg miatt többet tartózkodunk otthon a négy fal között. A karácsony, valamint az azt megelőző időtartam szintén igencsak elkezdi felpiszkálni azokat a dolgokat, ahol valamilyen elakadás van. Hogyan készülünk az ünnepekre, milyen lelkülettel vásárolunk ajándékot, vagy öltöztetjük díszbe az otthonunkat? Mennyire tudjuk megélni a szeretetet a szeretet ünnepén? Majd az év végével hogyan értékeljük az évünket, és mit várunk az újévtől, miként telik együtt a szilveszter? Miként telik együtt a szabadság, a kiszakadás a hétköznapokból? Ezek mind a kapcsolatok fontos kérdései.
S a java még csak ezután jön, amikor visszatérünk a régi kerékvágásba, és még az ünnepek fénye sem tarkítja a szürke telet. Kevesebb a külső programlehetőség, így szorosabban, többet lehetünk otthon együtt - vagy egymás mellett. Jobban megmutatkozik, hogy milyen a párkapcsolat minősége, mennyire tudunk beszélgetni egymással, miként tudjuk megélni a szó szerint szürke hétköznapokat, amikor még a nap is kevesebbet süt.
Azok a párkapcsolatok pedig, amelyeket már nem sikerül megtölteni élettel és energiával, gyakorta február és március környékére fulladnak ki. Hiába is közeleg a tavasz, az új kezdet már külön érheti a feleket, amennyiben a fent vázolt időszakban megmutatkozó nehézségeiket nem tudják megoldani.
Valójában hálásak lehetünk érte, hogy az évszakok változásai olyan érzelmi dolgokat is megmutatnak, amik esetleg máskor, más időszakban rejtve maradnak. Hiszen inkább csak arról van szó, hogy felszínre kerülnek azok a kérdések, amikkel máskor ilyen formában nem tudtunk, vagy nem volt lehetőségünk szembesülni.
De hogy ne csak a nehézségekről beszéljünk, hogyan élhetik meg ugyanezt az időszakot egy jó minőségű párkapcsolatban, házasságban? Ők esetleg többet beszélgetnek, értékelnek, stratégiáznak és romantikáznak otthon - ha ez utóbbi alatt nem is mindig rózsaszirmos pezsgőfürdőt értünk. Persze jól jön az a Valentin-nap február közepén, amikor kijelölten lehet akár sziruposan romantikus lehetőségeket kitalálni, de nem minden kapcsolathoz ez illeszkedik. Van, akik számára a közös nevetés, bohóckodás sokkal inkább érzelmeket megmozgató program, mint a gyertyafényes vacsora. A tél jó időszak lehet ahhoz, hogy a párkapcsolatunkat másfajta módon színesítsük, mint egyébként. (Hiszen ez alatt mindig olyasmit értenek, hogy menjünk el kettesben moziba, vagy üdülni, esetleg próbáljunk ki egy új szexpózt.)

Pedig nem csak így lehet felélénkíteni a kapcsolatokat és az érzelmeket - sőt, ha igazán a mélyére szeretnénk menni, akkor máshol kell keresgélnünk. Itt a lehetőség, hogy olyan dolgokról is beszélgessünk, amiről korábban nem - akár egy jó kis házi forraltbor mellett -, hogy közösen olvassunk és azt megbeszéljük, hogy kitöltsünk teszteket akár magunkra, akár a párkapcsolatunkra vonatkozóan és azt kielemezzük, vagy hogy mondjuk pszichológiai társasjátékot játsszunk. Vagy esetleg elkezdjünk párkapcsolati tanácsadásra, kapcsolati beszélgetőkörbe járni. A lehetőségek még így is szélesek, a síelésen túl is.
Persze mindehhez két ember kell... Ha már régóta hiába próbálkozunk harcolni a párkapcsolatunkért, de a másik fél nem nyitott a javítási lehetőségeinkre, akkor lehet, hogy itt az idő, hogy elengedjük. Tavasszal pedig majd jön egy új kezdet, ami kiváló lehetőség, akár párkapcsolaton belül, akár anélkül.
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.
A sportszerűség fontossága
A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.
Miért hallgatunk az érzelmeinkről?
Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.
Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál
A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét.