Kardiót vagy súlyzókat válasszunk, ha fogyni szeretnénk?
- Dátum: 2017.04.04., 19:09
- edzés, egészség, evés, fogyás, kalória, kardió, kutatás, motiváció, séta, sport, súly, súlyzó, táplálkozás, testtömeg, tudomány
Évtizedek óta ismert az a hagyományos felfogás, miszerint a kardió edzés a legjobb, ha fogyni szeretnénk. Közben megismerkedhettünk a súlyzós edzésformával is. De vajon melyik a hatékonyabb?
Néhány évvel ezelőtt a Duke Egyetem kutatói elhatározták, hogy magukhoz veszik az irányítást, és végeznek egy tanulmányt, hogy összehasonlítsák a kardió- és a súlyzós edzés hatékonyságát. 8 hónappal a tanulmány kezdete után már egyértelműen látható volt, hogy a nyertes a kardió!
Míg a kardió csoport fogyásnak indult, a súlyzós csoport még magára is szedett valamennyit – természetesen izmot. Ez azonban nem vezetett fogyáshoz. A legjobban a kettő kombinációját alkalmazó csoport járt, testileg ők néztek ki a legjobban, viszont kétszer annyi időt is áldoztak az edzésre.
Cris Slentz, a Duke egyetem munkatársa szerint az egész egyszerű matematika. A kardióval percről percre egyre több kalóriát égetünk el, tehát ezzel a legegyszerűbb a zsír ledolgozása és így a fogyás. Természetesen nem szeretne lebeszélni senkit sem a súlyzós edzésről, mert ahogy idősödik az ember, és kezd veszíteni az izomtömegéből, ez a mozgásforma fontos szerepet kaphat. Dr. Slentz külön felhívja a figyelmet arra, hogy a mozgás önmagában nem elég a fogyáshoz. Nagyban közrejátszik az, hogy mit, hogyan és mennyit eszünk – ezzel tudjuk a legjobban befolyásolni a súlyvesztésünket.
Ahol a mozgás önállóan is nagyon számít, az a hízás, illetve a jojó-effektus megelőzése. A testtömeg növekedés kontrollálásában tehát fontos szerepe van a mozgásnak.
A sikeres fogyást és annak megtartását maguk mögött tudók 90%-a az egészséges étkezés mellett körülbelül napi egy órát edz, és a választott edzéstípusuk a kardió, ami nem meglepő módon lehet csak egyszerű séta is!
Így tehát nem kell eget rengetően nehéz vagy kemény edzésre gondolnunk, bőven elég, ha sétával kezdünk. A motivációnk is hosszabb távon fenntartható.
Forrás: edition.cnn.com
Miért félünk a pletykáktól? – A digitális szóbeszéd árnyéka
A különböző híresztelések mindig is részei voltak az emberi társadalomnak. Már az ősidőkben is suttogtak egymás fülébe történeteket az emberek, hogy kibeszéljék, megítéljék vagy épp figyelmeztessék egymást. Ám míg korábban a pletyka személyes, szűk körben terjedt, ma már pillanatok alatt elérheti az egész világot. Az online térben új arcot öltött: azonnalivá, nyilvánossá és gyakran kontrollálhatatlanná vált. Éppen ezért félünk tőle jobban, mint valaha.
Kreatív kezek, nyugodt lélek. Miért kézműveskedünk?
Alkotni szinte bármilyen formában jó. A szó szoros értelmében a készítés bármely „műfaját” választhatjuk, ha szeretnénk érezni annak pozitív hatásait. Mindegy, hogy egy matricát ragasztunk ki, vagy éppen fából faragunk, fonalból fonunk, fényképalbumot ragasztunk össze, az alkotókedvünk garantáltan szárnyalni fog, és ezáltal önmagunkat is jobban megismerhetjük.
Hogyan válasszunk lakást?
A lakásszelektálás vagy lakásválasztás egy fontos és gyakran nehéz döntési folyamat. Ha valaki új otthont keres, számos szempontot kell figyelembe venni, hogy biztosan olyan lakást találjon, ami megfelel a személyes igényeinek és pénzügyi helyzetének. Hogyan válasszuk ki a legmegfelelőbb lakást?
Tréfa vagy bántalmazás? Netes kihívások és azok hatásai
Tojás tört a kislánya fején, bántalmazásért elítélték a TikTok-mamit. Megalázta a gyerekét, és ezt még meg is osztotta – a történet fent van pár napja a világhálón. A tojásos kihívás is felvet kérdéseket: mi számít tréfának és mi gyerekbántalmazásnak?
Mit jelent a rendkívüli felvételi eljárás a középiskolákban?
A rendkívüli felvételi eljárás a középiskolákban egy speciális, a normál felvételi eljárást követő lehetőség arra, hogy a tanulók bejuthassanak egy középiskolába, ha valamiért az általános felvételi időszak alatt nem nyertek felvételt, vagy még maradtak betöltetlen helyek egyes iskolákban.