Menü

Türelem, már nem sok van hátra a suliból!

Nagyjából 25 tanítási nap van még hátra az iskolából. Ilyenkorra mindenki elfárad a mókuskerékben: elsősorban a gyerekek, de a szülők és a pedagógusok is. Próbáljunk meg kitartani és megkeresni magunkban a türelemraktárak utolsó morzsáit!

Igazán nehéz lehet ez az időszak mindannyiuk számára, hiszen ahhoz, hogy kellő számú osztályzatuk legyen, eldőljenek a kétes jegyek, valamint hogy minél több tananyag leadásra kerüljön, hajtás van májusban. Az időjárás már kezd kegyesebbnek mutatkozni, mindenki vágyna ki a napsütötte szabadba, mégis most kell a legjobban tanulni és tanítani, valamint odafigyelni a gyermekre.

Könnyen lehetséges, hogy sokan vágják már a centit, mégis szükség van a láthatatlan erőforrásokra. Íme néhány ötlet, amely segíthet energetizálni a résztvevőket ebben a rövid, mégis hosszúnak tűnő időszakban!

* Próbáljunk többet aludni, mint máskor, és a gyermeket is időben parancsoljuk ágyba azzal a biztatással, hogy hamarosan itt a nyári szünet, amikor már tovább is fent lehet maradni!

* Figyeljünk oda az étkezésre és együnk rostdús, a vércukorszint-ingadozást csökkentő ételeket! Tévedés, hogy a csokoládé vagy a cukrozott kakaópor és a gabonapehely energetizálna. Sajnos ezek hatása csak rövid, majd aztán annál súlyosabb fáradtságérzetet tapasztalhatunk. Reggelizzünk minden nap, és ha kell, ebben a kis időszakban fizessünk iskolai menzát, tízórait, hogy megkönnyítsük a dolgunkat! Igaz, az egészséges táplálkozást nehéz a menzán keresztül megvalósítani.

* Ne akarjunk mindent egyszerre és ezt a gyermekkel is beszéljük meg! Lehetséges, hogy erre a kis időtartamra szükség van rá, hogy inkább a tanulásra koncentráljon, és csökkentse a baráti találkozók számát - hamarosan mindent bepótolhatnak. De túlzott szigor helyett inkább a konstruktív, ésszerű és barátságos megbeszélésekre törekedjünk.

* Ha rendszeresen bevontuk a házimunkába a gyerekeket, akkor adjunk most nekik egy kis türelmi időt, nyártól aztán úgyis több idejük van részt venni az otthoni feladatok teljesítésében. Így legalább érezhetik, hogy megértjük: most sok a dolguk, és kapnak cserébe valamit, hogy erre az időszakra nem kultiváljuk a legnagyobb baráti házibulikat.

Kitartás, a visszaszámlálás elindult, és lassan elég a kéz- és lábujjunk, hogy megszámláljuk a hátralévő tanítási napokat!

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.

A pillangóölelés ereje – amikor a nyugalom kéznél van

A mai rohanó világban a gyerekek (és sokszor mi, felnőttek is) egyre több ingerrel, elvárással és feszültséggel találkoznak nap mint nap. A tanulás, a munka, a teljesítménykényszer, az online tér és a mindennapi zaj mind hatással vannak lelki egyensúlyunkra.