Menü

Milyen út vezet a tiszta gondolkodáshoz?

Miért törekszünk mindannyian a tisztaságra? Mit keresünk valójában? Önmagunkat keressük, a tisztaság állapotát, amely mentes az egocentrikus gondolatoktól és vágyaktól.

A természetes, eredeti állapotunk ténylegesen tiszta. Ez a tisztaság az, akik igazából vagyunk, ebből pedig az következik, hogy sosem válunk tisztátalanná. Csupán elveszítjük a képességet, amellyel felismerjük valódi énünk tisztaságát. Ez azért történik, mert a vágyak beépülnek az életünkbe, és szerves részét képezik annak. A valósághoz újra hozzáférhetünk, ha énközpontú vágyainkat kimerítjük. A vágyak birtoklása teszi az életünket zavarossá. Ha a vágyakat kiiktatjuk, meg tudjuk tisztítani a személyiségünket, és ismét hozzáférünk a tiszta önmagunkhoz.

A végső tisztaság az ego és az egocentrikus vágyak eliminálását jelenti. A szentek sem éterikus eredetűek, akik csak úgy lepottyantak az égből. Ők is csak emberek, mint te vagy én, akik viszont sikeresen semmisítették meg a vágyakozást. Tulajdonképpen minden ember isteni eredetű, csak világi vágyakkal telített élete fedi el ezt a tulajdonságát.

Ebből következik, hogy a tisztaság nem valami, amit saját magunkon kívül kell keresnünk. Ebben a pillanatban is a tiszta önmagunk vagyunk, és ezt sosem veszítjük el. Nincs olyan állapot, hogy elveszíted azt, aki vagy. Te mindig te vagy. Az igazi természetünk maximum a vágyak burjánzása miatt kerülhet a háttérbe.

Akár egy bronztálhoz is hasonlíthatnánk. Amikor a bronztál oxidálódik, foltos, fakó és sötét. Ha megtartják természetes állapotában, világos és csillogó marad. Ha bevonják, az csak a legkülső réteget fedi el. Polírozással viszont eltüntethető a tisztátalanság állapota, és a tál visszanyeri eredeti csillogását. A különbség az erkölcsös és az erkölcstelen ember között a tiszta, isteni én és a zavart, egoista személyiség között csupán annyi, mint a bronztál esetében. A bronztál veleszületett természete, hogy csillogjon. Ezt a képességet sosem veszíti el.

Ehhez hasonlóan a Vedanta is technikákat biztosít, amelyek segítségével eltörölhetjük azokat a vágyainkat, amelyek elfátyolozzák valódi emberi létünk veleszületett tisztaságát. A Vedanta három jógatípust ajánl. A Karma jógát (a cselekvés útja), a Bhakti jógát (az odaadás útja) és a Gnana jógát (a tudás újta).

Maga a jóga szó a szanszkrit gyökér, azaz „yuj” szóból ered, amelynek a jelentése „csatlakozni, kapcsolódni”. Kapcsolódj igazi önvalódhoz! Ez a három elv a testet, az elmét és az értelmet használja a vágyakozás csökkentésére. Amikor az ember ezt a három utat megfelelően alkalmazza és követi, képes lehet elérni a végső tisztaságot. A vágyak, az egocentrikus gondolatok eltűnnek, a koncentrációs képesség viszont fokozódik. Koncentrálással pedig képesek lehetünk elmélkedni, és elérni az önmegvalósítást. A meditáció az utazás utolsó pontja. Egészen addig nem leszünk képesek elérni ezt a pontot, míg az összes e világi vágyunkat meg nem szüntetjük. Amikor már ezek nincsenek, bontakozhat ki valódi önvalónk.

Forrás: vedantala.org

Tippek sorozatfüggőknek

"Nem vagyunk sorozatfüggők, csak szeretjük rendesen megnézni őket." Igen-igen, csak az új részt várjuk, csak ezt az évadot gyorsan megnézzük nem is foglalkozunk vele később... Ha ezek az önáltató mondatok frusztrációval töltenek el, akkor neked is jól jöhet néhány tipp a "leszokáshoz".

Komfortzónák és tudattalan gátak

Az ember énvédő mechanizmusai révén rengeteg tudattalan határvonalat állít fel magában, és ezeken csak a legritkább esetekben lép át akarattal. Ám nagyon könnyen kimozdul, más emberek hatására. Vajon ez hogyan működik?

Tanulásfüggőség

Az emberi elme annyira összetett, hogy egyes jelenségei szinte megmagyarázhatatlanok, mások viszont egészen egyszerű elemi okokra is visszavezethetőek. A függőség kérdése mind fiziológiai szempontból, mind lélektani szempontból igen érdekes. De rajongunk-e függőségig olyan dolgokért, amelyek elől mások menekülnek? A tanulásfüggőség példája ezt remekül szemlélteti.

Nemcsak támogató szülők léteznek

A szülők szeretete, nevelése és támogatása nélkül nem lennénk ott, ahol vagyunk – mondják sokan. A pszichológia jeles képviselői valamennyien egyetértenek abban, hogy a szülőkkel való kapcsolat és a szülők hatása meghatározza a személyiségünket. De ez nem mindig pozitív hatás.

A megalkuvás lélektana

Bonyolult rendszerünk számtalan önvédelmi mechanizmust alkot magának, s ezek a mechanizmusok könnyen alakulnak át szokássá. A megalkuvás is egy olyan cselekedet, amelyet annál könnyebben teszünk meg, minél többször van rá szükség.