Milyen út vezet a tiszta gondolkodáshoz?
- Dátum: 2017.05.24., 18:45
- ego, elme, erkölcs, értelem, gondolat, jóga, kibontakozás, meditáció, önfejlesztés, önmegvalósítás, önvaló, tisztaság, út, vágy
Miért törekszünk mindannyian a tisztaságra? Mit keresünk valójában? Önmagunkat keressük, a tisztaság állapotát, amely mentes az egocentrikus gondolatoktól és vágyaktól.
A természetes, eredeti állapotunk ténylegesen tiszta. Ez a tisztaság az, akik igazából vagyunk, ebből pedig az következik, hogy sosem válunk tisztátalanná. Csupán elveszítjük a képességet, amellyel felismerjük valódi énünk tisztaságát. Ez azért történik, mert a vágyak beépülnek az életünkbe, és szerves részét képezik annak. A valósághoz újra hozzáférhetünk, ha énközpontú vágyainkat kimerítjük. A vágyak birtoklása teszi az életünket zavarossá. Ha a vágyakat kiiktatjuk, meg tudjuk tisztítani a személyiségünket, és ismét hozzáférünk a tiszta önmagunkhoz.
A végső tisztaság az ego és az egocentrikus vágyak eliminálását jelenti. A szentek sem éterikus eredetűek, akik csak úgy lepottyantak az égből. Ők is csak emberek, mint te vagy én, akik viszont sikeresen semmisítették meg a vágyakozást. Tulajdonképpen minden ember isteni eredetű, csak világi vágyakkal telített élete fedi el ezt a tulajdonságát.
Ebből következik, hogy a tisztaság nem valami, amit saját magunkon kívül kell keresnünk. Ebben a pillanatban is a tiszta önmagunk vagyunk, és ezt sosem veszítjük el. Nincs olyan állapot, hogy elveszíted azt, aki vagy. Te mindig te vagy. Az igazi természetünk maximum a vágyak burjánzása miatt kerülhet a háttérbe.
Akár egy bronztálhoz is hasonlíthatnánk. Amikor a bronztál oxidálódik, foltos, fakó és sötét. Ha megtartják természetes állapotában, világos és csillogó marad. Ha bevonják, az csak a legkülső réteget fedi el. Polírozással viszont eltüntethető a tisztátalanság állapota, és a tál visszanyeri eredeti csillogását. A különbség az erkölcsös és az erkölcstelen ember között a tiszta, isteni én és a zavart, egoista személyiség között csupán annyi, mint a bronztál esetében. A bronztál veleszületett természete, hogy csillogjon. Ezt a képességet sosem veszíti el.
Ehhez hasonlóan a Vedanta is technikákat biztosít, amelyek segítségével eltörölhetjük azokat a vágyainkat, amelyek elfátyolozzák valódi emberi létünk veleszületett tisztaságát. A Vedanta három jógatípust ajánl. A Karma jógát (a cselekvés útja), a Bhakti jógát (az odaadás útja) és a Gnana jógát (a tudás újta).
Maga a jóga szó a szanszkrit gyökér, azaz „yuj” szóból ered, amelynek a jelentése „csatlakozni, kapcsolódni”. Kapcsolódj igazi önvalódhoz! Ez a három elv a testet, az elmét és az értelmet használja a vágyakozás csökkentésére. Amikor az ember ezt a három utat megfelelően alkalmazza és követi, képes lehet elérni a végső tisztaságot. A vágyak, az egocentrikus gondolatok eltűnnek, a koncentrációs képesség viszont fokozódik. Koncentrálással pedig képesek lehetünk elmélkedni, és elérni az önmegvalósítást. A meditáció az utazás utolsó pontja. Egészen addig nem leszünk képesek elérni ezt a pontot, míg az összes e világi vágyunkat meg nem szüntetjük. Amikor már ezek nincsenek, bontakozhat ki valódi önvalónk.
Forrás: vedantala.org
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.