Menü

Mi a boldogság?

A boldogságot gyakran irreális, materialista eredményekkel kapcsolják össze, gondoljunk csak az ikonikus sztárok hollywoodi életére.

A pozitív pszichológia szerint az ősi boldogsághoz két egymást kiegészítő út vezet. Az első ezek közül az „elköteleződött élet”. Ez azt jelenti, hogy teljesen belevonjuk magunkat a mindennapi tevékenységeinkbe, kapcsolatainkba és a munkánkba. Az elköteleződésen keresztül leszünk boldogok. A második úton egy felsőbb okhoz való kapcsolódáson keresztül próbáljuk megtalálni annak jelentését és célját. Más szóval akkor leszünk boldogok, ha saját erősségeinket kamatoztatjuk valamiben, ami nagyobb nálunk (pl. közösség, család).

Ahhoz, hogy boldogabbá váljunk, szenteljünk egy kis időt arra, hogy számunkra örömöt okozó tevékenységeket írjunk össze.

A boldogságot és a kiteljesedést gyakran definiálják az emberekhez, a természethez és a célokhoz való kapcsolódással, az egyensúllyal. A célok sokfélék lehetnek: hobbik, projektek, családi szerepek. Sokaknak az utazás és más kultúrából származó emberek megismerése segít abban, hogy megerősítést nyerjenek, hová is tartoznak a világban.

Nézzük meg, az alábbiakban felsorolt fogalmaknak van-e hatásuk a boldogságra!

Vagyon: Általánosságban kis hatása van a boldogságra. Habár a nagyon elszegényedett országokban a gazdagság jelenti a jólétet, tanulmányok bizonyították be, hogy egy bizonyos financiális egyensúly elérése felett a további vagyongyarapítás már alig emeli a boldogság szintjét.

Házasság: Az USA-ban végzett tanulmányok szerint a házasság erős hatással bír a boldogságra nézve mind a férfiak, mind a nők szemszögéből. Vajon a házasság maga hozza meg a boldogságot vagy a boldog emberek gyakrabban kötnek házasságot? Esetleg van valami változó dolog, ami boldogságot és így nagyobb arányú házasságot okoz? Szépség? Szociális élet? Ugyanígy nézve a boldogtalan házasságok alámossák a boldogság, a jólét érzését.

Szociális élet: Erősen összefügg a boldogsággal. A nagyon boldog emberek gazdag szociális életet folytatnak. Kevés időt töltenek egyedül, ugyanakkor saját magukkal is jó kapcsolatot ápolnak.

Kor: Az öregedés nem csökkenti a boldogság szintjét. Tanulmányok kimutatták, hogy az a jelenség, amikor át tudjuk adni magunkat a pillanatnak, csökken az életkor előrehaladtával, az élettel való elégedettségi szint azonban nő.

Egészség: Alig van kapcsolatban a boldogsággal. Az orvosok és kórházak száma nem befolyásolja az élettel való elégedettséget. Még a súlyos rákbetegséggel küzdőknél is alig mutatható ki az általános elégedettségi szint csökkenése. Igaz, hogy kimutatható a csökkenés, ha valaki hosszú ideig szenved súlyos betegségben, de nem olyan mértékben, mint azt várnánk. Azoknál az embereknél, akik öt vagy annál több krónikus egészségügyi problémával küzdenek, idővel kimutatható a csökkenés. Ami számít, az a szubjektív érzékelésünk: mi magunk mennyire érezzük egészségesnek magunknak. Mennyire tudunk adaptálódni a változásokhoz, mennyire tudunk pozitívan felfogni egy adott helyzetet, még betegség idején is.

Oktatás, éghajlat, rassz, intelligencia, nem: Alig áll kapcsolatban a boldogsággal. A képzettség egy erőforrás, ami emelheti a boldogságot azok között, akik szegény körülmények közül származnak. Az intelligencia viszont ebben a tekintetben semmiféle hatást nem gyakorol a boldogságra. A boldogság szintje rendszerint nem váltakozik az éghajlattal. Ami érdekes lehet, hogy a nők legtöbbször boldogabbak és egyben szomorúbbak is, mint a férfiak, az általános boldogsági szint azonban nem különbözik a két nemnél.

Vallás: A vallásos emberek valamennyivel boldogabbak és elégedettebbek az élettel, mint nem vallásos társaik. Az okok közé sorolható a nagyobb szociális támogatás, a jobb jövő iránt táplált remény és az élet értelmének keresése.

Összefoglalásként…

Sok mindenről olvashattunk, ami kisebb vagy nagyobb hatással rendelkezhet a boldogságunkra. Valójában azonban mi magunk határozhatjuk meg, minek engedjük meg, hogy befolyásolja az egyéni boldogságunkat. Ez egy megközelítés, amit a pszichológusok szeretettel használnak, hogy segítsenek az embereknek megérteni a dolgok lényegét.

Forrás: http://psychprofessionals.com.au

A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness

Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?

Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat

Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?

Mi állhat az irigység hátterében?

Hogy jól körül írjam a témát, megközelítettem az irigység fogalmát „tudományos” szempontból. „Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk” - írja a wikipedia.

Melyek a verbális bántalmazás jelei?

Rengetegen válnak életük során szóbeli bántalmazás áldozatává, sokakban azonban nem is tudatosul, pedig a verbális bántalmazást fontos időben felismerni. Milyen jelei vannak?

Hogyan vészeljük át az életközépi válságot?

A 35-50 éves életkor kiváló időszak a visszatekintésre, de még nem túl késő az előre tekintésre sem, az esetleges újratervezésre. A nők esetében előtérbe kerül a gyermekvállalás kérdése, ha még nem szültek. A férfiak pedig megdöbbennek, milyen régóta vannak házasságban. Sokan kapuzárási pánikot is megélnek ebben az időintervallumban.