Menü

Élet negatív gondolatok nélkül

A negatív gondolatok feladásának ötlete valaki számára furának tűnhet. Azok számára, akik jóban vannak a "belső kritikusukkal", könnyű lehet ezt teljesíteni. De próbáljunk csak meg eltölteni egy órát úgy, hogy nem gondolunk vagy mondunk semmit rosszat magunkról vagy akár a testünkről!

A "hangos kritikusunk" a kis hang a fejünkben. Ismerős ez a fogalom? Reményeim szerint sokan tudják, miről írunk most. Tehát akkor... miért nem próbáljuk meg ignorálni azt a kis hangot? Aki azt mondja, hogy a testünk nem tökéletes? Vagy hogy nem vagyunk szerethetőek? Hogy ekkorra már előrébb kellene tartanunk a karrierünket illetően?

Akármilyen negatív gondolatot ajánl is az elménk magunkkal kapcsolatban, próbáljunk nem tudomást venni róla. Hallgattassuk el azt a hangot! Tekintsünk rá úgy, mintha egy, az égen áthaladó felhő lenne, és csak hagyjuk tovaszállni.

Abba kell hagynunk azt is, hogy kimondjuk a saját magunkról alkotott negatív gondolatokat. A legtöbben meg sem tudnák számolni, hányszor panaszkodtak valakinek a testükről, a hibáikról a barátaiknak vagy a családjuknak.

Igenis számít az, hogy mit mondunk magunknak és magunkról. Halljuk ezeket az állításokat, és érezzük a súlyukat. A pszichológiai elrendeződésünk részévé válik. E helyett inkább tegyük azt, hogy a negatív hangot átfordítjuk pozitív hangba, aminek pedig egészséges (és BOLDOG!) ráhatása lesz az életünkre.

Fontos, hogy emlékezzünk arra - mindegy hogy mellesleg milyen egészség-vezérelt céljaink vannak -, hogy az adott pillanatban mindig szépek és tökéletesek vagyunk. Minél hamarabb felismerjük ezt, annál hamarabb leszünk képesek elérni a kitűzött célunkat. Ha fogyókúrázunk, akkor sem a negatív gondolatok hadával győzzük meg magunkat, hogy leadjuk a felesleges 10-20 kilót. Mentálisan fel kell építenünk magunkat, hogy hatással legyünk a fejlődésünkre. Ezzel nemcsak a felesleges kilóktól szabadulunk majd meg, hanem más, régóta dédelgetett álmainkat is meg fogjuk tudni valósítani.

A folyamat egy csendes döntéssel kezdődik, amikor felismerjük a gondolatainkat, és aztán hagyjuk őket gyorsan elillanni - tényleg hasznos, ha találunk valami hozzá kapcsolódó vizuális képet, mint a fentebb említett felhő példa! A negatív gondolatokat le is locsolhatjuk egy tűzoltói locsolócsővel!

Ne analizáljunk túl! Ne gondoljunk túl semmit! Csak vegyük észre, hogy megjelent a gondolat, és aztán hagyjuk eloszlani. Helyettesítsük valami építő jellegű elképzeléssel.

Ahogy Yoko Ono mondta "Próbáld ki, hogy nem mondasz magadra semmit negatívat három napig, 45 napig, három hónapig. Nézd meg, mi történik az életeddel!"

Forrás: https://www.psychologytoday.com

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat

Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.

Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány

Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.