Konyhai mit-miért? - A húsos vágódeszka
- Dátum: 2017.06.27., 21:53
- baktérium, előkészítés, hús, hűtő, hűtőszekrény, nyers hús, tejtermék, vágódeszka, zöldség
"Alaposan mosd meg a zöldséget, mielőtt felvágod!", cseng tanítóink hangja fülünkbe. Ezt a parancsot nem csak nagyszüleink, hanem a nagykonyhai élelmiszerbiztonsági irányelvek is nagyon szigorúan kezelik, a termőföld maradványok ugyanis potenciális fertőzésforrást jelentenek a fogyasztók számára. A termőföldben természetes módon előforduló baktériumok és egyéb mikroorganizmusok az emberi emésztőcsatornába kerülve súlyos megbetegedéseket okozhatnak.
Ugyanez történhet, ha a termőföldet (feketeföldet, homokos talajt, stb.) belevágjuk pl. a húsos vágódeszkába: a vágódeszka felületén - és esetleg anyagában - a tápláló szervesanyag-maradványokban ezek a baktériumok igen hamar elszaporodnak, majd a körülmények barátságtalanabbá válásakor - leginkább mosogatáskor - ellenálló csírákat, ún. endospórákat képeznek.
Ezek vágódeszkánkban átvészelik a számukra kedvezőtlen időszakot, majd a bőség újabb eljövetelével - pl. amikor húst aprítunk - ismét aktív állapotba kerülnek. Ekkor rákerülnek a húsra, amelyet fogyasztani kezdenek. Ha felaprított húsunkat ezután röviddel elkészítjük - megsütjük, megfőzzük stb. - , azzal elpusztítjuk a baktériumokat. Problémát inkább az jelenthet, ha a "fertőzött" deszkán felaprított húst visszatesszük a hűtőbe egy pár napra.
Ez idő alatt ezek a mikroorganizmusok olyan anyagcsere-termékeket választanak ki a hús felületére, amelyek ételmérgezésekhez vezetnek. A hőkezelés a baktériumokat elpusztítja ugyan, de káros anyagcsere-termékek hőálló módon megmaradnak, és tüneteket okoznak. A fenti okozat elkerülését célzó további szabály nagymamánk konyhájából: "A húsok és a zöldségek aprításához külön vágódeszka kell."
Hasonló megfontolásból sokan nem tárolnak nyers húst és tejtermékeket együtt. A nyers (termelői) tejben, az erjesztett tejtermékekben és a sajtokban különféle baktériumok (és esetleg gombák) élnek, amelyek a tejet számunkra joghurttá, kefirré, sajttá érlelték. Ezek a mikroorganizmusok a nyers húsra kerülve ugyancsak táptalajra lelnek, ám jólétük húsunkon számunkra nagyobb bosszúságot, esetleg megbetegedést okozhat. A tejtermékeket és a húsokat Magyarországon a vendéglátásban még ma is külön hűtőszekrényben kell tartani. Ez egyébként az irányadó európai Veszélyelemzés és Kritikus Ellenőrzőpontok (HACCP) rendszernek már nem követelménye.
A tejtermékek érleléséhez használatos mikroorganizmusok általában igen szűk, magasabb hőmérsékleti tartományban (22-42 °C, típusfüggő módon) működnek, a hűtőszekrényben pedig szinte nem szaporodnak. A húsok és tejtermékek együttes tárolásának biblikus tiltása tehát valószínűleg a trópusi meleg környezetben volt igazán fontos, mai hűtőszekrényes világunkban már jobbára elvesztette jelentőségét.
Könnyű ételek meleg napokra
![](/data/image/150x200/2024/07/24/pexels-valeriya-1200358.jpg)
Szeretnél valami finomat enni, de nincs kedved a kánikulában órákat tölteni főzéssel a tűzhely felett? Itt van néhány egyszerű recept, amelynek segítségével egészséges és laktató ételeket tudunk készíteni, főzés nélkül, akár tíz perc alatt!
Édesítőszerektől depresszió
![](/data/image/150x200/2024/07/22/pexels-anntarazevich-5629205.jpg)
A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?
A szinten tartó alkoholbeteg
![](/data/image/150x200/2024/07/22/pexels-pixabay-206527.jpg)
Mielőtt még az alkoholizmus szintjeivel kezdünk el foglalkozni, a toleranciaszint kérdésköréről kell ejtenünk néhány szót. Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.
Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog
![](/data/image/150x200/2024/07/20/pexels-michael-morse-1384039.jpg)
Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?
A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai
![](/data/image/150x200/2024/07/13/pexels-catscoming-1395319.jpg)
A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.