Konyhai mit-miért? - Az újrafagyasztás tilalma

Mint ahogyan a konyhára ez általában jellemző, a fagyasztással kapcsolatban is vannak szabályaink, amelyek miértjére eddig talán nem tudtuk pontosan a választ. E szabályok és szokások mögött általában valamilyen, az élelmiszer minőségével és a fogyasztók egészségével kapcsolatos jelenség áll. Nézzük a sokat hallott "a húst soha ne fagyaszd vissza!" tiltás mögött rejtőző magyarázatot!

A fagyasztóládák lakossági megjelenésével mindenki számára elérhetőbbé vált a régi-új tartalékolási forma, a mélyhűtve tárolás. Bár az otthoni mélyhűtők nyersanyagainkat kb. -18 °C-ra hűtik, és a fagyasztva tárolt ételek nagyon sokáig eltarthatók, minőségük felolvasztás után mégis alacsonyabb mint fagyasztás előtt. Ennek oka, hogy a fagyasztás során lassan kialakuló jégkristályok kiszurkálják a növényi sejtfalakat és az állati sejthártyákat, roncsolva ezzel a szövet szerkezetét. Felolvasztva a gyümölcsök és a húsok, bár nem voltak sérültek, levet eresztenek.

Ez önmagában nem nagy probléma, a további tároláskor azonban gondot jelent. Egy jó megtartású, érintetlen "sejtcsomagolással" rendelkező szövetben a baktériumok (és gombák) számára fontos tápanyagok ugyanis a sejten belül, tehát "becsomagolva" vannak jelen. A fagyasztás során a sejtekben keletkező jégkristályok a sejtcsomagolás roncsolásával ezeket az értékes tápanyagokat a mikoroorganizmusok számára hozzáférhetővé teszik. Felolvasztott nyersanyagaink éppen ezért hamar tönkremennek a lében és a szövet felületén szaporodó mikroorganizmusok tevékenysége miatt.

E tevékenység pedig nem más, mint táplálkozás. A hús fehérjedús levében inkább baktériumok, míg a gyümölcsök cukros levének felületén penészgombák telepszenek meg. Bár az újrafagyasztás a mikroorganizmusok szaporpdását és egyéb életjelenségeit felfüggeszti, a baktériumokat nem pusztítja el. A következő felolvasztáskor szaporodásuk ugyanerről a csíraszámról folytatódik, ezért "a húst soha ne fagyaszd vissza!". Ha viszont felolvasztott nyersanyagainkat még aznap feldolgozzuk, elkerüljük a fenti problémákat.

Érdemes itt röviden a gyorsfagyasztott termékekről is szólni. A gyorsfagyasztás nagyteljesítményű, ipari fagyasztókkal történik, melyekben a nyersanyagok maghőmérséklete nagyon rövid idő alatti csökken fagypont alá. Ez az idő túl kevés ahhoz, hogy nagyobb méretű jégkristályok alakuljanak ki. Minél lassabban fagy meg valami(ben a víz), annál nagyobb jégkristályok kialakulására van idő. A gyorsfagyasztáskor keletkező mikrokristályok a sejtcsomagolást nagyrészt érintetlenül hagyják, így ezek a nyersanyagok a felolvasztáskor közel olyan minőségűek, mint a gyorsfagyasztás előtt. Ezek a termékek az üzletekben általában drágábbak mint a "sima" fagyasztott áru, árukban viszont nem annyira az amúgy magasabb minőséget, mint inkább az ipari fagyasztók áramfelhasználását fizetjük meg.