A konyhakert új generációja: a magaságyás

Az utóbbi években itthon is egyre több helyen látni magaságyást. Azon túl, hogy a hajolgatás kiiktatásával kényelmesebbé teszi a hagyományos kiskerti zöldségtermesztést, a magaságyás dekoratív is. Elképzelésünknek megfelelően készíthetjük gerendából, kőből, bontott téglából, vesszőből, és így tovább. Emellett azonban van egy elsőre nem is oly szembeszökő előnye: a komposztálás.

Akinek kertje van, és benne fák, nád és bokrok, az tudhatja, mennyi ágnyesedék és lehullott lomb keletkezik évről évre. Ez a kerti hulladék azonban számunkra is értékes szervesanyag. A magaságyás készítése különböző nemű szerves anyagok egymásra halmozásával történeik, amelyek záró rétege a termőföld. (A termőföld maga szervetlen szemcsék és az azokra rakódott szerves anyagok halmaza. A talaj szervesanyag-tartalma a használattal azonban csökken.) A szerves anyagokat az ágyás aljába jellemzően keménységük - vagy ha úgy tetszik -, érettségük szerint rétegezik. A gödör aljára (ha süllyesztve alapozzuk) vagy a gyepre először rőzsét, nádszárat, száraz lombot és füvet helyeznek. Erre zöld leveleket, konyhai hulladékot és komposztot rétegeznek. Eztán következik az állati eredetű trágya, majd a termőföld. A későbbi használat és öntözés során a magaságyás alján felhalmozott száraz fa- és levélanyag korhadni, rothadni kezd. A leszivárgó öntözővíz szükségképpen komposztot és földet visz magával, amely vivőanyagként szolgál majd az újonnan kialakuló tápanyagnak.

A magaságyás a használattal fokozatosan tömörödik, ahogyan a száraz, a rétegek között sok levegőt tartalmazó szervesanyag (rétegzett levelek, üreges nádszárak stb.) bomlik. Éppen ezért időnként célszerű ágyásunkat utántölteni. Ezt egyszerűen földdel is megtehetjük, van azonban okosabb, ám egyben dolgosabb megoldás is. A magaságyást néhány évente érdemes átforgatni és újrarétegezni, újabb szervesanyag hozzáadásával. Ehhez persze meg kell mozgatni mindazt az anyagot, amely a magaságyásban van, de megéri. Az átforgatott földbe így bekerülnek a részben vagy teljesen elbomlott - és így a növények számára tápanyagként elérhető - szerves anyagok, amelyek jelenlétét észrevesszük majd zöldségeinken. Az apróbb-nagyobb még el nem bomlott fadarabok jelenléte a földben természetes és hasznos, hiszen a korhadás így is folytatódik. Ez növényeinken túl a talajban élő gombákat is táplálja, és ez nagyon fontos. Ezek a gombák, amelyek a jó erdei talaj és avar illatát okozzák, segítenek a növényeknek a fejlődésben a tápanyagok és a víz hozzáférhetőbbé tételével. Ők maguk a faanyag korhasztásából élnek, elpusztulva azonban maguk is tápanyagként szolgálnak a növények számára.

A magaságyás létrehozásába és földjének karbantartására áldozott idő azonban mindenképp megéri. Hasznosítsuk hát újra értékes kerti és konyhai hulladékainkat, kíméljük meg derekunkat és termeljük meg gyönyörű zöldségeinket magasított konyhakerjeinkben!

Kép forrása: innen és innen