Menü

A külföldi munkakeresés rögös útjai

Külföldre költöztünk. Az erről szóló előző cikkeket olvashatod itt, itt és itt.

„Minden kezdet nehéz.” – Ismerjük ezt az ősi bölcsességet. Persze van, amikor alig várjuk a változást, és van, amikor minden porcikánkkal ellene vagyunk. A mi esetünkben az első verzió volt érvényben, és szerencsénkre (vagy „talpraesettségünkre”) jól vettük, vesszük az akadályokat.

Miután a barátomnak gyorsfuvarral találtunk munkát külföldön, én pedig hazamentem, hogy a nyarat még Magyarországon töltsem egy nyelvtanfolyam társaságában, gyorsabb változások következtek, mint gondoltuk volna.

A nyelvtanfolyam – immár harmadik alkalommal, a harmadik helyszínen – ismét csalódást okozott. Hittem benne, hogy csak egy jobb tanárt kaphatok (így is lett!), az általam választott szinthez képest azonban nagyon felkészületlen volt a csoport. Nem éreztem annyira jól magamat, mint szerettem volna. Nem kaptam pluszt, amit addig még ne tudtam volna. De ne szaladjunk ennyire előre!

A teljes tanfolyamdíj befizetését addig halogattam, amíg csak tehettem, ugyanis a barátom folyamatosan húzogatta előttem a mézesmadzagot, hogy lehet, hogy én is kapok valami munkát ott, ahová ő került. Remek csapat, a munkaidő gyorsan telik. Az első tanfolyami nap reggelén viszont már kötelező volt a teljes tanfolyami díjat befizetni. Meg is tettem. Akkor ez hatalmas összegnek tűnt. A tanfolyamról ugye – mint fent is említettem – hamar kiderült, hogy nem köti le túl sok energiámat, de igyekeztem a jó oldalát nézni: ismétlés, szabad délutánok, pihenőidő és így tovább. Mégis, nem a fejlődésemet szolgálta.

Az első nap délutánján épphogy hazaértem, amikor megcsörrent a telefonom: „Édesem, van itt Neked munka, a jövő hétfőn kezdhetsz!”

Először elfogott a pánik: „Most kezdtem el a tanfolyamot! Mennyi pénz! Nem kellene mégis végigjárnom?” A döntés viszont már akkor megszületett. Igazából nem volt min gondolkodnom. Végigjártam az első hetet a nyelviskolában, és megbizonyosodtam róla, hogy a jó döntést hozom meg. A tanfolyami napok alatt nem sokat haladtunk – kissé sajnálom, hogy ilyen negatívak a nyelviskolai tapasztalataim, mert ezzel szemben számos pozitív élményt is hallottam már! Tehát senki ne tántorodjon el tőle! Úgyhogy egy gyors hétvégi kapkodás után a barátommal, aki azon a hétvégén éppen hazalátogatott, közösen útnak indultunk.

Az odaút sem ment olyan simán, és elég költséges is volt, mivel lerobbantunk, így trélerrel kellett visszamennünk, és nem jelentem meg az első munkanapomon. De ez már egy másik, kalandos történet…

Amikor megjegyeztem egy barátnőmnek, hogy: „Nézd, mennyi pénzt elköltöttem, és még mindig nem történt semmi változás!”, akkor csak ennyi volt a válasza: „Fogd ezt fel úgy, hogy ezt a pénzt be kellett fizetned ezért a munkáért. Ez volt az ára.” Igaza van!

Mi lesz velünk a járvány után?

Elkezdődött a nyitás, sőt már hónapok óta tart is. Viszont van, ahol, a koronavírus még mindig tarol. Közben van Delta variáns, meg indiai mutáns is, ami valójában egy és ugyanaz, csak más néven. Emiatt beszélnek már negyedik hullámról is. Viszont mi lesz velünk akkor, ha vége lesz a járványnak? Vége lesz-e ennek egyáltalán? Lesz-e negyedik hullám

Pörgős város vagy nyugis falu? – avagy mit preferálunk költözéskor

Költözéskor sokakban felmerül a kérdés: hova költözzünk? Válasszuk a nyugis vidéket vagy a mindig pörgős várost? A döntést meghozni nem olyan egyszerű, mindkét életforma más és mindkettő mellett és ellen is szól érv.

Az ok, amiért nyári időszámítást szeretnék

Két hete jelent meg a Hajrá Egészségen egy átfogó cikk az óraátállítás és az időszámítások kérdéséről, különösen annak kapcsán, hogy az Európai Unió szeretné megszüntetni az évente két alkalommal történő rendszeres óraátállításokat. Hadd mutassak be egy személyes, mondhatni gyakorlati oldalt, hangsúlyozva azt, hogy tiszteletben tartom a korábbi cikkben leírt általános szempontokat.

Magyarországon már hamarabb kezdődnek a bulik

Nem tudom, hogy hazánkban a szórakozóhelyeknek és vendéglátó egységek 23 órakor történő bezárása vajon helyes lépés-e vagy sem. Ez talán már végzetesen nehéz helyzetbe hozhatja a vállalkozásokat és sokan veszíthetik el megélhetésüket is, másrészt viszont a valódi szakemberek a várható magas fertőzésszámra figyelmeztetnek. Éppen ezért kérdéses az a megoldás is, amit a helyek a bevételeik maximalizálására találtak ki.

Mennyire megbízhatóak a digitális lázmérők?

A kormányok eleddig ismeretlen helyzettel találták szembe magukat amikor beütött a járvány. Így a márciusi lezárások vagy éppen a mostani inkább megelőző intézkedéseket a magam részéről nem szoktam minősíteni. Én, és a környezetem is, egyaránt mindent megteszünk, ami általános egészségügyi előírás. Október 1-jétől kötelező lesz az iskolák bejáratánál a lázmérés. Az már azonban önmagában kérdéseket vet fel, mennyire megbízhatóak ezek a digitális lázmérők. Személyes példákon keresztül mesélek pár történetet.