Nyissunk ablakot, ha esik!

Lakásainknak nem tesz jót a nedves levegő, ezért inkább becsukjuk-bezárjuk ablakainkat, ha esik - mondották talán nagyszüleink. Manapság azonban, főleg a városi életforma mellett sokkal inkább megéri esőben vagy az után szellőztetni, mint tiszta vagy szeles időben.

A korábbi generációk - ahonnan hagyományos mindennapi tudásunk jelentős része datálódik - nagyobb része még hagyományos építésű tégla, vagy sokszor vályog- és földházakban lakott. A vályog- és földházak falai vízzáró alapozás híján egy "vízteret" alkottak a talajjal. A szobák melege a falakról párologtatta a vizet, amelynek helyébe újabb víz lépett a talajból. Ez egy olyan szívó hatás volt, amely folyton nyirkosan tartotta a föld- és vályogfalakat. Ezzel eddig probléma nincs, hiszen tudjuk, hogy párásabb levegőben pihentetőbben lehet például aludni. A gondot az jelentette, amikor a falak alsó része az állandó nedvesség miatt salétromosodott, penészedett. Eleink tehát azért szellőztettek inkább száraz időben, hogy szárazabban tartsák a belső helyiségeket.

Sok (múlt) század eleji téglaházzal is ez a helyzet., ha az alapozás elöregedett. A nehezen szellőző helyiségek hűvös falain ráadásul a levegő páratartalma is lecsapódhat, amely ismét hívogató élőhelyet kínál a penészeknek.

A modernebb építésű házakban (így lakásokban) a fiatal alapozás miatt ez a probléma nem merül fel. A korszerű technológiáknak köszönhetően ablakaink egyre nagyobbak és egyre jobban szigetelnek, fűtőtestjeink pedig egyre hatékonyabbak. Egy új építésű alulszellőztetett helyiségben - lakásban - a levegő inkább száraz, mint nedves.

A városban a levegő minősége is más. Kipufogógázokkal, korom- és porszemcsékkel tarkított. A por pedig szárítja a levegőt, mivel arra törekszik, hogy vizet vegyen magához. A meleg, a szél és a forgalom ezeket a szemcséket felkavarja (mozgásban tartja), így a városi levegő elképesztően száraz. Az eső azonban nagyon jótékonyan hat minderre, úgymond kipucolja a várost és megtisztítja a levegőt. Az esőcseppek a kormot és a port a levegőből a földre mossák, amelynek egy része a talajba és a csatornarendszerbe távozik. A kipufogógázok egy része is beleoldódik az esővízbe a talajszint közelében, s ugyanígy távozik a levegőből az esővel.

Az eső nem tisztítja meg egészen a városi levegőt, mert a burkolaton maradó korom- és porszemcsék az eső felszáradtával újra a levegőbe kerülnek. A levegő azonban 10-15 perc eső után meglehetősen tiszta, mentes a por- és koromszemcséktől és a kipufogógázoktól, így érdemes lakásunkat esőben és közvetlenül az után szellőztetni. A nedves levegő egészségünknek is jó és friss érzetet kelt. A friss esőillat már csak a cseresznye a tejszínhab tetején!