Menü

Nyissunk ablakot, ha esik!

Lakásainknak nem tesz jót a nedves levegő, ezért inkább becsukjuk-bezárjuk ablakainkat, ha esik - mondották talán nagyszüleink. Manapság azonban, főleg a városi életforma mellett sokkal inkább megéri esőben vagy az után szellőztetni, mint tiszta vagy szeles időben.

A korábbi generációk - ahonnan hagyományos mindennapi tudásunk jelentős része datálódik - nagyobb része még hagyományos építésű tégla, vagy sokszor vályog- és földházakban lakott. A vályog- és földházak falai vízzáró alapozás híján egy "vízteret" alkottak a talajjal. A szobák melege a falakról párologtatta a vizet, amelynek helyébe újabb víz lépett a talajból. Ez egy olyan szívó hatás volt, amely folyton nyirkosan tartotta a föld- és vályogfalakat. Ezzel eddig probléma nincs, hiszen tudjuk, hogy párásabb levegőben pihentetőbben lehet például aludni. A gondot az jelentette, amikor a falak alsó része az állandó nedvesség miatt salétromosodott, penészedett. Eleink tehát azért szellőztettek inkább száraz időben, hogy szárazabban tartsák a belső helyiségeket.

Sok (múlt) század eleji téglaházzal is ez a helyzet., ha az alapozás elöregedett. A nehezen szellőző helyiségek hűvös falain ráadásul a levegő páratartalma is lecsapódhat, amely ismét hívogató élőhelyet kínál a penészeknek.

A modernebb építésű házakban (így lakásokban) a fiatal alapozás miatt ez a probléma nem merül fel. A korszerű technológiáknak köszönhetően ablakaink egyre nagyobbak és egyre jobban szigetelnek, fűtőtestjeink pedig egyre hatékonyabbak. Egy új építésű alulszellőztetett helyiségben - lakásban - a levegő inkább száraz, mint nedves.

A városban a levegő minősége is más. Kipufogógázokkal, korom- és porszemcsékkel tarkított. A por pedig szárítja a levegőt, mivel arra törekszik, hogy vizet vegyen magához. A meleg, a szél és a forgalom ezeket a szemcséket felkavarja (mozgásban tartja), így a városi levegő elképesztően száraz. Az eső azonban nagyon jótékonyan hat minderre, úgymond kipucolja a várost és megtisztítja a levegőt. Az esőcseppek a kormot és a port a levegőből a földre mossák, amelynek egy része a talajba és a csatornarendszerbe távozik. A kipufogógázok egy része is beleoldódik az esővízbe a talajszint közelében, s ugyanígy távozik a levegőből az esővel.

Az eső nem tisztítja meg egészen a városi levegőt, mert a burkolaton maradó korom- és porszemcsék az eső felszáradtával újra a levegőbe kerülnek. A levegő azonban 10-15 perc eső után meglehetősen tiszta, mentes a por- és koromszemcséktől és a kipufogógázoktól, így érdemes lakásunkat esőben és közvetlenül az után szellőztetni. A nedves levegő egészségünknek is jó és friss érzetet kelt. A friss esőillat már csak a cseresznye a tejszínhab tetején!

Utazzunk Magyarországon a vírus helyzet alatt!

A mostani vírushelyzet nem teszi ugyan lehetővé, hogy 100%-os biztonsággal utazzunk külföldre barátainkkal, családunkkal, viszont van egy jó hírem! Nem kell teljesen lemondani a szép helyekről, hiszen itthon, Magyarországon is vannak mesés, lélegzetelállító tájak, amiket akár autóval, akár kerékpárral megjárhatunk.

Illetlenségek világnapja

Szeptember 18-án van az illetlenség világnapja, amely 2008-ban Magyarországon is elfogadásra került.

Éttermi etikett

Aki gyakran jár étterembe, illik tisztában lennie az illemmel, éttermi etikett szabályaival, viselkedési normákkal, írott vagy íratlan illemszabályokkal. Nagyon sokat elárul a személyiségünkről az, ahogyan társaságban viselkedünk.

Környezettudatosság a konyhában

A környezettudatossággal már számtalan cikkben foglalkoztunk, a téma egyre aktuálisabb és fontosabb. Úgy gondolom apró napi rutinszerű tevékenységeink megváltoztatásával, gondos odafigyeléssel különösen a háztartásban tehetünk sokat a földünk, környezetünk védelméért, megóvásáért.

Megoldásra vár a városi parkolási helyzet globálisan és országosan is

A világon, de Magyarország is egyre nagyobb probléma a városi parkolás. A világon egyre több az autó, ráadásul azok mérete is növekszik. Így tehát nem pusztán a gépkocsik száma, hanem azok mérete, ezáltal a kis parkolóhelyek mérete is egyre nagyobb gond, ráadásul a magyar lakosság még csak kis számban veszi igénybe az alternatív parkolási lehetőségeket. Ezek ellen több megoldással lehet próbálkozni.