Menü

Chips – a legkedveltebb nasi tényleg maga az ördög?

Ha valaki az egészségtelen táplálkozás fogalmát hallja, bizonyosan elsők között jut eszébe a klasszikus amerikai, de itthon is teret hódított kombináció, a chips és a kóla. Tényleg ennyire egészségtelen nasi a ropogós burgonyaszirom?

Először is szögezzük le az elején: nem mindegy, hogy melyik chipsről beszélünk. Ugyanis még márkán belül is jelentős eltérések lehetnek a különböző ízek között, ami az egészségi faktort és az összetevőket illeti. Mivel ki kell tűnni a piacon, mostanában teret hódítottak az extrém ízű chipsek (legalábbis elnevezésükben mindenképpen azok), de néhol már a formát is próbálják szabályozni extrudálással, vagy lisztes alapanyag hozzáadásával - gondoljunk csak a dobozos chipsekre.

Ha már chips, akkor érdemes az eredeti változatot választani: a sós, nem gyárilag formázott burgonyaszirmok sokkal kevésbé egészségtelenek, mint a társaik. Ha megnézzük a hagyományos chipsek összetételét, akkor azok mindössze burgonyából, sóból, olajból állnak, ezen kívül a védőgázas csomagolást tüntetik fel. Igen, mindössze ennyi.

Ezzel szemben az ízesített fajták sokféle ízfokozót, adalékanyagot tartalmazhatnak, az említett dobozban kapható, formázott változatok különösen. Mindezek a sima sós chipssel ellentétben jogos vetélytársai az egészségtelen ételeknek, és elit helyet foglalnak el rajta a kóla mellett.

Sokak számára viszont meglepő, hogy a hagyományos chips tényleg nem tartalmaz más, az egészségre káros összetevőt. Így pedig sokkal jobb, mint nagyon sok adalékanyagos finomlisztes keksz, kréker és hasonlók. Akkor miért van ilyen mumusnak kikiáltva ez a nassolnivaló?

Talán mert könnyű rákapni, s az olaj miatt nagyon sok zsírt és kalóriát tartalmaz. A napi ajánlott kalóriabevitel harmada-negyede egyetlen zacskó chips, valamint a szükséges zsírbevitel fele. Mindeközben üres kalóriát jelent – igen nehéz vele jól lakni, főleg hosszabb távra, s olyan hamar megéhezünk utána, mintha alig ettünk volna valamit. Ennek ellenére lecsúszik vele 4-500 kcal. Ha egy zacskó burgonyaszirmot szeretnénk ledolgozni edzéssel, akkor sincs könnyű dolgunk: ezért vagy egy órát kell becsületesen kardióznunk.

Közérzetjavító színek

Köztudott, hogy egyes színek segíthetnek megtalálni a belső békénket és kreativitásunkat, hatással lehetnek a hangulatunkra, közérzetünkre, míg más árnyalatok túlzásba vitt használata hamar szorongóvá és idegessé tehet bennünket.

Mi a hidegterápia és miért olyan népszerű?

A hidegterápia, más néven krioterápia, egy olyan kezelési módszer, amely hideg hőmérséklet alkalmazásával segít csökkenteni a fájdalmat, gyulladást és duzzanatot. A terápia során a test egy részét vagy az egész testet rövid időre nagyon alacsony hőmérsékletnek teszik ki.

A mém pszichológiája: miért találjuk viccesnek?

Napjaink digitális világában az internetes mémek villámgyorsan terjednek, formálják a közbeszédet és egyetlen kép vagy mondat erejével képesek társadalmi jelenségekre reflektálni. De mitől lesz sikeres? Miért válik bizonyos tartalom kulturális jelenséggé, míg mások feledésbe merülnek? Az alábbiakban a mémek működéséről, eredetéről és hatásáról tudhatunk meg többet

Az újságírói munka mentális lenyomata

Az újságírás nem csupán egy szakma, hanem egy sajátos gondolkodásmód is, amely fokozatosan beépül a szakember világlátásába. Zsurnalistaként nem csupán híreket közlünk, hanem szűrőként is működünk, kutatunk és olvasunk. Még ha olykor elveszítjük a lelkesedésünket, továbbra is megfigyelünk, kérdezünk, rendszerezzük az információkat és kritikus szemmel elemezzük a világot. Azonban hogyan hat ez hosszú távon a gondolkodásunkra?

Az ideális fehérjebevitel

Egyre gyakrabban találkozhatunk az áruházak polcain extra fehérjét tartalmazó termékekkel, azonban tényleg szükséges ezeknek fogyasztása az átlagemberek számára? Vizsgáljuk meg mi is a különbség egy átlag felnőtt és egy sportoló napi fehérjebevitele között.