Rövid lejáratú tejtermék - igen vagy nem?
- Dátum: 2017.09.10., 13:20
- cukor, gyümölcsjoghurt, joghurt, kefír, lejárati idő, sajt, szavatosság, szavatossági idő, tartósítás, tej, tejtermék
Legtöbbször azért akciós egy termék, mert rövid lejáratú. Leggyakrabban a tejtermékek esnek ebben a kategóriába. Néhányan már kidobják a hűtőjükből az élelmiszereket, ha már lejártak, pedig pár napot rá lehet számolni a feltüntetett lejárati időpontra. Vagy mégsem? Hogy is van ez?
Kiváló dolog a hűtőszekrény, mert lelassítja a mikroorganizmusok (baktériumok és főképp penészgombák) szaporodását élelmiszereinken. A jégszekrények azonban csupán a múlt század első felében váltak közismertté. Előtte másképp kellett tartósítani. Ennek egyik módja az erjesztés volt.

Az emberiség legalábbis évezredek óta fogyasztja más állatok anyatejét. Ez az értékes tápanyag azonban korunk vívmánya, a hőkezelés nélkül igen hamar "tönkremegy". A tej, mint tápanyag más minőségben viszont tárolható. A legfrissebb és feltehetően legősibb tartósított tejszármazékok az aludttej, a joghurt, a kefir és az egyéb savanyútejek. Technológiailag magasabb tudást igénylő, ám még mindig egyszerű savanyítással elkészíthető friss tejtermék a túró. Míg a friss tej eltarthatósága szobahőmérsékleten kb. 2 nap, addig e savanyított tejszármazékok már akár több mint egy hétig is eltarthatók. A sajtok készítése magasabb technológiai ismereteket igényelnek a tejoltó ismerete és az érlelés feltételeinek biztosítása miatt. E termékek eltarthatóság pedig jellegtől függően 1-2 héttől évekig tarthat.
Ne ijedjünk meg tehát, ha a boltban egy eleve tartós tejterméken közeli lejárati időt látunk. Vegyük meg bártan, mert biztosan jó, és nem kell sietni az elfogyasztásával. A magam részéről ittam már 3 hete lejárt kefirt, és a kissé magasabb szénsavtartalom mellett semmi egyéb minőségi változást nem éreztem benne - vagyis érettebb lett a termék. A lágysajtok esetében pedig kifejezetten a lejáratosakat keresem, mert azokat már nem kell olyan sokáig érlelni, hogy igazán finomak legyenek.
A fentiek a gyümölcsjoghurtokra és egyéb cukrozott termékekre korlátozottan érvényesek. A cukrot ugyanis az élőflóra is szereti, így könnyen felfalhatja előlünk, ha sokat késlekedünk. Bár amíg a pohárban nincs túlnyomás és felpúposodott fólia, addig biztosan nincs baj.
Bízzunk hát őseink tartósítási módszereiben és szimatunkban!
A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai
A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.
Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?
Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.
Tavaszi kincsek konyhánkba
Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.
3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod
A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.
A természet színei és az izlandi reggeli
A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.