Menü

Milyen hatással vannak szervezetünkre az üdítőitalok?

Talán nincs is olyan ember, aki nem ivott még üdítőt, legyen az szénsavas vagy rostos. Azonban tudjuk-e, hogyan reagál a szervezetünk, ha rendszeresen fogyasztjuk ezeket a termékeket?

A szénsavas üdítőitalok – legalábbis a gyümölcs ízű üdítők esetében – úgy készülnek, hogy a gyümölcs-sűrítményt mint alapanyagot visszahígítják vízzel. Ez a hígítás általában 2-5 %-os gyümölcstartalmat eredményez az egész procedúra végén. Ezt azután nyomás alatt szén-dioxiddal dúsítják, majd cukrot vagy valamilyen mesterséges édesítőszert, aromát, színezéket, étkezési savat és tartósítószert adnak hozzá. Ezt vesszük mi meg palackozott formában.

Sajnos azt a „kedvező” tulajdonságát, hogy finom, nagyon sok kedvezőtlen hatás ellensúlyozza.

Lássuk, mik ezek a hatások:

A kólafélék például hozzáadott koffeint tartalmaznak, ami egy alkaloid. Az alkaloidok nagyon különböző vegyületek, a közös viszont mindegyikben az, hogy valamilyen növényből származnak és valamilyen élettani hatással rendelkeznek. A koffein esetében például ez az élettani hatás a vizelethajtó, vagy más néven diuretikus hatás, ami fokozza (!) a kiszáradást. Értágító hatása is van, ezért élénkít, ami - ha túl sokat fogyasztunk belőle - káros hatással lehet a vérnyomásunkra.

Az ilyen üdítők nagy mennyiségben tartalmaznak általában cukrot, azaz üres energiát. Ez hozzájárul az egyre nagyobb számban megfigyelhető népbetegséghez, az elhízáshoz, ami Magyarországot is jelentős mértékben érinti.

A savanyúságot foszforsav hozzáadásával szabályozzák. Ezen anyag megköti a szervezetben lévő kalciumot, így az kiürül, ennek következtében pedig kalciumhiány léphet fel. A kalciumról általában a csontok és a fogaink épsége juthat eszünkbe, azonban sok más szervünk működéséhez is elengedhetetlen.

Alacsony kalciumszint esetén például memóriazavar vagy depresszió is felléphet, de fontos szerepe van az izomműködésben, véralvadásban és a vérnyomás szabályozásában is.

Összegezve tehát ha szomjasak vagyunk, inkább igyunk egy kis vizet, s ha lehet, kerüljük a szánsavas/cukros üdítőitalokat!

Szerző: Balogh Emese

Könnyű ételek meleg napokra

Szeretnél valami finomat enni, de nincs kedved a kánikulában órákat tölteni főzéssel a tűzhely felett? Itt van néhány egyszerű recept, amelynek segítségével egészséges és laktató ételeket tudunk készíteni, főzés nélkül, akár tíz perc alatt!

Édesítőszerektől depresszió

A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?

A szinten tartó alkoholbeteg

Mielőtt még az alkoholizmus szintjeivel kezdünk el foglalkozni, a toleranciaszint kérdésköréről kell ejtenünk néhány szót. Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.

Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog

Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?

A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai

A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.