Menü

Milyen hatással vannak szervezetünkre az üdítőitalok?

Talán nincs is olyan ember, aki nem ivott még üdítőt, legyen az szénsavas vagy rostos. Azonban tudjuk-e, hogyan reagál a szervezetünk, ha rendszeresen fogyasztjuk ezeket a termékeket?

A szénsavas üdítőitalok – legalábbis a gyümölcs ízű üdítők esetében – úgy készülnek, hogy a gyümölcs-sűrítményt mint alapanyagot visszahígítják vízzel. Ez a hígítás általában 2-5 %-os gyümölcstartalmat eredményez az egész procedúra végén. Ezt azután nyomás alatt szén-dioxiddal dúsítják, majd cukrot vagy valamilyen mesterséges édesítőszert, aromát, színezéket, étkezési savat és tartósítószert adnak hozzá. Ezt vesszük mi meg palackozott formában.

Sajnos azt a „kedvező” tulajdonságát, hogy finom, nagyon sok kedvezőtlen hatás ellensúlyozza.

Lássuk, mik ezek a hatások:

A kólafélék például hozzáadott koffeint tartalmaznak, ami egy alkaloid. Az alkaloidok nagyon különböző vegyületek, a közös viszont mindegyikben az, hogy valamilyen növényből származnak és valamilyen élettani hatással rendelkeznek. A koffein esetében például ez az élettani hatás a vizelethajtó, vagy más néven diuretikus hatás, ami fokozza (!) a kiszáradást. Értágító hatása is van, ezért élénkít, ami - ha túl sokat fogyasztunk belőle - káros hatással lehet a vérnyomásunkra.

Az ilyen üdítők nagy mennyiségben tartalmaznak általában cukrot, azaz üres energiát. Ez hozzájárul az egyre nagyobb számban megfigyelhető népbetegséghez, az elhízáshoz, ami Magyarországot is jelentős mértékben érinti.

A savanyúságot foszforsav hozzáadásával szabályozzák. Ezen anyag megköti a szervezetben lévő kalciumot, így az kiürül, ennek következtében pedig kalciumhiány léphet fel. A kalciumról általában a csontok és a fogaink épsége juthat eszünkbe, azonban sok más szervünk működéséhez is elengedhetetlen.

Alacsony kalciumszint esetén például memóriazavar vagy depresszió is felléphet, de fontos szerepe van az izomműködésben, véralvadásban és a vérnyomás szabályozásában is.

Összegezve tehát ha szomjasak vagyunk, inkább igyunk egy kis vizet, s ha lehet, kerüljük a szánsavas/cukros üdítőitalokat!

Szerző: Balogh Emese

A sokoldalú rozmaring

A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.

Melyik sófajta a legegészségesebb?

Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!

Mit kell tudni az inozitról?

Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.

Az acerola jótékony hatásai

Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.

Mit kell tudnunk a B9 vitaminról?

A B9-vitamin egyik formájaként ismert folsav az élelmiszerekben természetesen előforduló folát szintetikus változata. A folsav fontos a szervezet számára, mivel szabályozza az új, egészséges sejtek, köztük az oxigént szállító vörösvértestek létrehozását. A szervezet nem képes folsavat előállítani, ezért az egészséges táplálkozás vagy a B9-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők szedése segíthet megelőzni a vérszegénység kialakulását. Általában az élet vitaminjaként emlegetik.