Egészségesen, szabadon- A flexible dieting

A „tiszta étkezés” alapvetően egy nagyon jó étrend, illetve életmód. Megvan ugyanakkor az a dogmatikus rendszere, miszerint vannak jó és rossz ételek. A csirke, rizs, brokkoli jó; de a kenyér, szalonna, pizza, fagyi azok rosszak. Ezeket a „rossz” szénhidrátokat, zsírokat tartalmazó ételeket kizárjuk az életünkből, minden programhoz külön dobozkáinkban visszük a pontosan kiszámolt elemózsiánkat.Választani kell? Vagy jó, vagy rossz? Netán van egy arany középút?

A flexible dieting módszer nem arra bíztat, hogy junkfood-on (szó szerinti fordítás: hulladék étel, a gyorsételekre használják még angol nyelvterületen) élj. Mégis megteremti annak a lehetőségét, hogy ha szórakozni mész, akkor a rendelkezésre álló kínálatból válassz a diétád szabályainak megszegése nélkül. Jól hangzik, nem?

A módszer lényege, hogy nem a minőséget tartja csak szem előtt, hanem a mennyiséget. Egy rossz” ételből” is lehet annyit enni, hogy az beleférjen akár még egy fogyókúrázó életébe is, és a „jó” alapanyagokból is lehet annyit enni, hogy az súlygyarapodással járjon. Nem biztos, hogy jobban jársz a saját sütésű pizzával, mint egy pizza szelettel, ha aztán megeszed a fél tepsivel. Alapvetően persze úgyis a magas rosttartalmú, vitaminokban, ásványi anyagokban bővelkedő étkezés kell, hogy előtérben legyen, de amíg a szükséges fehérje, szénhidrát és zsír mennyiség megtartott, egyszer-egyszer belefér egy hétvége a barátokkal, mikor nem 100%-ban clean étkezést folytatunk.

3 egyszerű lépésben összegezhetjük a lényegét, illetve azt, hogy hogy is kell kezdeni ezt a fajta életmódot (elsősorban gyakorlott diétázóknak ajánlott, akik már „látják”a kalóriákat, makro értékeket).

1) Ki kell számolnod a célod eléréséhez szükséges napi energia beviteledet.

2) Számold ki a szükséges makro arányokat. Makrónak nevezzük rövidítve a makronutrienseket, vagyis a fehérjét, szénhidrátot és zsírt. A pontos grammok, csak a későbbi arányok miatt lehetnek érdekesek a módszernél. Ennek kiszámításához kérheted szakember segítségét (több szempontot mérlegelő, ezért jobb, pontosabb) vagy online kalkulátorokat is használhatsz, de az olvasmányaid alapján magad is kiszámolhatod, ha ehhez van kedved.

3) Kövesd a kalória és makro beviteled minden nap (most már nem csak a notesz, kockás füzet használgató erre, hanem számos online program vagy mobil applikáció is). Maradj a kereteken belül és az eredmény az elvárt lesz! A súlyra kifejtett hatás tekintetében a makrok mennyisége számít leginkább. Ez ugyanakkor nem azonos a minőséggel és az egészséges táplálkozással. Nem is arról szól ez, hogy minden egyes nap így éljünk. Néha viszont belefér, mértékkel.

Például egy csirke hamburgerben ugyanúgy 25 gramm fehérje, 33 g szénhidrát, 15 g zsír van, mint egy zöldséges barna rizs, tonhal összeállítású fogásban. A második lehetőség nyilván sokkal értékesebb anyagokat tartalmaz, hiszen a zöldség vitamin- és rost-, a barna rizs rost-, a tonhal pedig egészséges zsírforrás. Ha mindkettőt ehetjük nyilvánvaló, hogy melyiket válasszuk. Ha azonban épp úgy hozza a sors, nyugodtan megengedhetünk magunknak egy kevésbé értékes alapanyagokból álló étkezést is. Ha azzal nem lépjük túl a napi limitünket. Ezeknél az ételeknél mindig keressük meg a feltüntetett kalória és makro érzékeket, mert fennáll a veszélye, hogy elszámoljuk magunkat. Például a clean eatinghez képest az ilyen fastfood húsáruk alacsonyabb fehérje, viszont magasabb zsírtartalommal bírnak, amit aztán valamilyen tiszta fehérjével kell kompenzálnunk, hogy ne csússzanak félre az arányok. Az alacsony rosttartalmú, finomított szénhidrátot is tartalmazó étkezés pedig nem is olyan laktató, ezzel legyünk tisztában. Ugyanaz a kalóriaérték egészséges alapanyagokból jobban telít, ezt kalkuláljuk bele a nem „tiszta” étkezések beiktatásakor. És természetesen az egészség szempontjából sem tekinthető ideálisnak, viszont élhetőbbé teheti a mindennapokat, lehetőséget nyújt külföldön a helyi specialitások megkóstolására. A speciális étkezés könnyen átcsapat evészavarba.

Van egy egészséges egyensúly az „egészséges étel-mánia” és a „mindegy mit eszem, ha éhes vagyok” között. Ezt a tudatos táplálkozást kell megcélozni.

Az egészséges étel mániát egy ideig az anorexia egyik formájának tartották. Ma már külön kórképként írják le (orthorexia). Vigyázzunk, hogy csak az észszerűség határain belül kövessük diétás elveinket, és ne ez határozza meg életünket.

Az evészavarok tárgyalásáról külön cikksorozatot indítunk, hiszen még egy cikkbe se sűríthető be ez a téma, nemhogy még ezen cikk keretei közé.